adozona.hu
MBH 2005.04.96
MBH 2005.04.96
Az rt. jegyzett tőkéjének leszállítását bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben hozott jogerős ítélet nem előkérdése az újabb jegyzett tőke leszállítás alapján indult bejegyzési eljárás elbírálásának. A cégbíróság nem utasíthatja el megalapozottan a cég kérelme alapján a bejegyzést olyan okra hivatkozással, amelyre hiánypótlást elrendelő végzésben nem hívta fel. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 187. § (4) bek., 234. § (2) bek., 262. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (3) bek., 44. § (1) é
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. Rt. jogi képviselője a cégbírósághoz 2004. június 28-án benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmében a társaság 2004. május 28. napján megtartott közgyűlésén hozott határozatok alapján a társaság képviseletében, felügyelő bizottságában és részvényfajtáiban bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Változásbejegyzési kérelméhez mellékelte a V. Vladimír mb. cégvezető által aláírt közgyűlési meghívót, a napirendi pontokhoz kapcsolódó tájékoztatót és határozati ja...
A cégbíróság a 2004. augusztus 6. napján kelt 53. sorszámú végzésében elutasítás terhe mellett 30 napon belül a társaság jogi képviselőjét a közgyűlés által elfogadott felügyelő bizottsági és könyvvizsgálói jelentés, valamint a 35.G.40.792/2004. számú eljárásban kézbesített keresetlevél pótlólagos benyújtására hívta fel.
A társaság jogi képviselője 2004. augusztus 9-én újabb változás bejegyzési kérelmet nyújtott be, a 2004. június 28-án megtartott közgyűlésen hozott határozatok alapján. E változásbejegyzési kérelemben egyebek mellett a jegyzett tőke 6.268.846.575,- Ft-ról 6.028.614.306,- Ft-ra történő leszállításának cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
2004. augusztus 17-én P. Pál az M. Rt. képviseletében bejelentést tett az I. Rt. 29/2003. (IX. 30.) és 30/2003. (IX.30.) számokon meghozott közgyűlési határozataival kapcsolatosan, amelyek alapján a cég jegyzett tőkéje 240.000.000,- Ft-tal csökkent. Előadta, hogy 2004. június 15-én indítványozta a cégbíróságnak, hogy hívja fel a céget biztosíték adására. Jelen beadványában ismételten közölte, hogy a 2000. gazdasági év vonatkozásában 105.000.000,-Ft megfizetésére van igénye a társasággal szemben, amely miatt a per folyamatban van, továbbá 1999., 2001. és 2002. évek vonatkozásában további évenként 105.000.000,-Ft-os kárigénye van a céggel szemben. Bejelentéséhez csatolta a Fővárosi Bíróság 2004. november 25. napjára szóló idéző végzését a 35.G.40.792/2004. számú perben, ahol az M. Rt. a felperes, az I. Rt. az alperes, a per tárgya cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése.
A társaság jogi képviselője az 53. sorszámú végzésben foglaltak alapján 2004. szeptember 17-én hiánypótlást nyújtott be, amelyben csatolta a végzés 1. pontja szerint a közgyűlés által elfogadott felügyelő bizottsági és könyvvizsgálói jelentést, továbbá a 35.G.40.792/2004. számú perben kézbesített keresetlevelet másolatban, amellyel kapcsolatosan előadta, hogy az - álláspontja szerint - jogilag megalapozatlan.
A cégbíróság a 2004. szeptember 20. napján kelt 58. sorszámú végzésében a 2004. június 28-i közgyűlésen hozott határozatok alapján benyújtott kérelemmel indult eljárást felfüggesztette a 35.G.40.792/2004. számú per jogerős befejezéséig az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 152. § (2) bekezdése alapján. Döntését azzal indokolta, hogy a cég hitelezője pert indított a 2004. április 19-i hatállyal bejegyzett tőkeleszállítást elrendelő 45. sorszámú végzés hatályon kívül helyezése iránt. A cég tőkekivonás céljából további tőkeleszállításról döntött a 2004. június 28-i közgyűlésén. E kérelem elbírálásának előkérdése a cég jegyzett tőkéjének mértéke.
Az elsőfokú bíróság a 2004. szeptember 23. napján hozott 59. sorszámú végzésével a cég XXVI. számú módosítás (a 2004. május 28-i közgyűlésen hozott határozatok) bejegyzése iránti kérelmét elutasította.
A végzés indokolása szerint a cégjegyzékben képviseleti jogosultsággal nem rendelkező V. Vladimír "mb. cégvezető"-ként hívott össze közgyűlést a 2003. május 3-án kelt meghívóval, 10 napirendi ponttal 2004. május 28-ára. A közel 300 részvényesből 5 részvényes volt jelen, a közvetlen befolyással rendelkező részvényes jelenléte folytán a közgyűlés határozatképességét megállapítottak. A közgyűlésen az igazgatósági tagok nem jelentek meg, az felügyelő bizottsági tagok közül N. Sándorné, valamint a 2004. április 28-án megszűnt megbízatású könyvvizsgáló P. István volt jelen. A közgyűlésen többek között cégjegyzéket érintő változásokról is döntöttek, így személyi változásokról és az alaptőke 3,83 %-át kitevő dolgozói részvény társaság által történő megszerzéséről, felhatalmazva az igazgatóságot 77423 db 3,- Ft névértékű "D" sorozatú, 80.000. db 3.000,-Ft névértékű "F" sorozatú dolgozói részvény törzsrészvénnyé történő átalakítására és módosították az alapító okiratot. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a közgyűlést nem az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 234. § (2) bekezdése szerint jogosult személy hívta össze, továbbá nem állapítható meg, hogy mennyi időre választották az új tisztségviselőket. A fentieken túl a Gt. 187. § (4) bekezdése szerint a társaság a dolgozói részvények tulajdonjogát nem szerezheti meg. Erre tekintettel a Ctv. 44. §-a alapján határozott a rendelkező rész szerint.
A társaság jogi képviselője az 58. sorszámú a változási bejegyzési eljárást felfüggesztő végzés ellen 61. sorszám alatt, az 59. sorszámú a változás bejegyzési kérelmet elutasító végzés ellen 62. sorszám alatt fellebbezést nyújtott be.
61. sorszámú fellebbezésében a végzés megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a módosítás iránti kérelmek átvezetésére történő utasítását kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy a cégbíróság helytelenül értelmezte a hitelező fogalmát, illetve megnevezését, egyebekben pedig az M. Rt.-vel kötött, a perbeli jogvitát kiváltó szerződésben a felek által közösen elfogadott választottbíróság jogosult eljárni. Előadta, hogy a peres felek között tipikus polgári peres ügy van folyamatban, amely a cégbírósági eljárási kérdéseken kívül eső tény. Az sem állapítható meg, hogy a kereset törvényességi felügyeleti eljárásra tartozó kérelem-e, vagy kártérítési igény, ezt alátámasztja az a tény is, hogy a Fővárosi Bíróság elrendelte a keresetlevélnek az általános hatáskörrel rendelkező bírósághoz való áttételét, mivel kártérítés megítélését is kérte a felperes. A cégbíróság végzése egyrészt jogszabálysértő, másrészt okafogyottá vált. Ezen túlmenően a végzés azon indokolása, amely szerint a kérelem elbírálásának előkérdése a cég jegyzett tőkéjének mértéke megalapozatlan és ellentétes a Ctv. 44. § (1) és (2) bekezdéseivel, amely egyértelműen tartalmazza a cégbíróság eljárási kötelezettségeit.
A 62. sorszámú fellebbezésében az 59. sorszámú végzés megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak a változások bejegyzésére történő utasítását kérte. Előadta, hogy az 53. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésben foglaltakat a társaság határidőben teljesítette. Az elutasító végzésében viszont, mint új tényt állapítja meg a cégbíróság, hogy a közgyűlést nem az arra jogosult személy hívta össze, továbbá, hogy a társaság nem szerezheti meg a dolgozói részvények tulajdonjogát. Kifejtette, hogy a végzés azon megállapítása, amely szerint V. Vladimír képviseleti jogosultsággal nem rendelkezik iratellenes, mert a cégkivonatból megállapítható, hogy V. Vladimír, mint a céggel munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult a cég jegyzésére. Csatolta az igazgatóság ügyrendjének kivonatát, amelyből az is megállapítható, hogy az igazgatóság által összehívott közgyűlési meghívót a cégvezető aláírhatja. Nem megalapozott továbbá a végzés azon megállapítása sem, hogy a tisztségviselők megbízatásának lejárta nem állapítható meg a közgyűlési jegyzőkönyv alapján, mert az alapító okirat egyértelműen szabályozza, hogy az igazgatósági tagokat 3 évre választják meg. Érdemben vitatta a végzés azon hivatkozását, amely szerint a társaság a dolgozói részvények tulajdonjogát nem szerezhetné meg.
Elsődlegesen rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a végzések ellen benyújtott fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásokat a Ctv. 20. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 149. § (2) bekezdése alapján együttes elbírálás céljából egyesítette.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezések az alábbiakra tekintettel megalapozottak.
Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság az 58. sorszámú végzésében jogszabálysértően és megalapozatlanul függesztette fel a változás bejegyzési eljárást a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárás jogerős befejezéséig az alábbiak szerint.
A 2004. augusztus 9-én benyújtott változás bejegyzési kérelem a társaság jegyzett tőkéjének leszállítását - helyesen és a vonatkozó jogszabályi előírások szerint - a cégjegyzékbe bejegyzett adatok alapul vételével tartalmazza.
A Gt. 2004. január 1. napjától hatályos 262. §-a szabályozza az arra vonatkozó eljárást, ha az alaptőke leszállítás kapcsán a hitelezők biztosítékra tartanak igényt. A Gt. 262. § (3) bekezdése szerint a hitelező, ha a részvénytársaság a biztosíték nyújtására vonatkozó kérelmét elutasította, 8 napon belül kérheti a cégbíróságtól a társasági döntés felülvizsgálatát. A bíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül határoz.
A rendelkezésre álló és felterjesztett iratok között ilyen tartalmú kérelem nem szerepel.
A cégbíróságnak hivatalos tudomása volt az M. Rt. és az I. Rt. között folyamatban lévő peres eljárásról. Tévedett azonban, amikor e per jogerős befejezését a változás bejegyzési kérelem elbírálása előkérdésének minősítette. E per tárgya egyrészt a rendelkezésre álló iratok alapján nem állapítható meg egyértelműen, de amennyiben az - az iratok közt elfekvő idéző végzésben foglaltak szerint - egy korábbi alaptőke leszállítás bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése, még e per sem szolgáltatna kellő alapot az újabb alaptőke leszállítás bejegyzése iránti eljárás felfüggesztésére. A perben született jogerős ítélet - a kereset megalapozottsága esetén - a Ctv. 52. § (2) bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti eljárás megindítását teheti indokolttá.
Egyebekben a cégbíróságnak a Gt. 262.§ (4) bekezdés szerint kell eljárnia az alaptőke leszállítás bejegyzése során, feltéve, ha a fent idézett (3) bekezdés szerinti, erre vonatkozó és határidőben előterjesztett kérelmet nyújtottak be a változás bejegyzési eljárásban.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 58. sorszámú végzését a Ctv. 20.§ (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a változás bejegyzési eljárás folytatására utasította.
Megalapozott a társaság jogi képviselőjének az 59. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezése is.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait megsértve hozta meg e végzését.
A változás bejegyzési kérelem tekintetében a Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a változás bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ha ennek alapján azt észleli, hogy a kérelem, vagy mellékletei nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek a Ctv. 44. §-ának (3) bekezdése alapján alkalmazandó 41. § (3) bekezdése szerint kiadott végzésben a változás bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölnie.
Az elsőfokú bíróság az 53. sorszámú végzésében nem hívta fel a céget annak igazolására, hogy a közgyűlési meghívót aláíró cégvezető erre jogosult volt-e, illetve nem vonatkozott a hiánypótlásra felhívó végzés a dolgozói részvényeknek a társaság által történő megszerzésére sem. A cégbíróság a változás bejegyzési kérelem elutasításának okaként viszont a Gt. 234. § (2) bekezdésére, valamint a 187. § (4) bekezdésére alapítottan e két körülményt jelölte meg.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kimondta, hogy ha a hiánypótlást elrendelő végzésben nem hívta fel a cégbíróság a céget valamely hiány pótlására, erre hivatkozással megalapozatlanul utasítja el a változások bejegyzését (Cgf.II.30.481/2001/2.).
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 59. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával.
Az újabb eljárásban a változás bejegyzési kérelemhez és utóbb a fellebbezéshez benyújtott okiratok alapján kell vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak, hogy a kért változások bejegyezhetők-e a cégjegyzékbe, vagy újabb végzésben kell felhívnia a céget a kérelem esetleges hiányosságának, vagy hibájának pótlására, lehetőséget teremtve ezáltal arra, hogy a társaság a bejegyzés akadályát elháríthassa.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-10-044834/58.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.45.364/2004/2.)