adozona.hu
BH+ 2005.3.132
BH+ 2005.3.132
Közhasznú társaság felügyelőbizottságában tag lehet az a személy, aki a társaság önkormányzati tagjának képviselő testületi tagja [1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 9. §, 19. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. §, 1997. évi CLVI. tv. (továbbiakban: Ksztv.) 7-8. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi közhasznú társaság a 2001. október 29-én kelt létesítő okirattal jött létre. Két tagja van, a H. Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a H. V. Részvénytársaság. A társaság felügyelő bizottságának tagjaként 2002. november 18-án megválasztották H. L.-t, aki 2002. október hó 20. napjától, egyben a H. Megyei Jogú Város Önkormányzatnak a képviselője is. H. L. 2002. november 30-áig a társaság részvénytársasági tagjának is igazgatósági tagja volt. Utóbb H. L. felügyelőbizottsági tago...
BH+ 2005.3.132 Közhasznú társaság felügyelőbizottságában tag lehet az a személy, aki a társaság önkormányzati tagjának képviselő testületi tagja [1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 9. §, 19. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. §, 1997. évi CLVI. tv. (továbbiakban: Ksztv.) 7-8. §].
Az alperesi közhasznú társaság a 2001. október 29-én kelt létesítő okirattal jött létre. Két tagja van, a H. Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a H. V. Részvénytársaság. A társaság felügyelő bizottságának tagjaként 2002. november 18-án megválasztották H. L.-t, aki 2002. október hó 20. napjától, egyben a H. Megyei Jogú Város Önkormányzatnak a képviselője is. H. L. 2002. november 30-áig a társaság részvénytársasági tagjának is igazgatósági tagja volt. Utóbb H. L. felügyelőbizottsági tagot 2003. november 18-i hatállyal 2004. február 3-án a cégjegyzékből törölték.A felperes keresetében arra kérte a bíróságot, hogy a megyei bíróság mint cégbíróság 2002. december 20-án kelt H. L.-t felügyelőbizottsági tagként bejegyző végzésének jogszabálysértését állapítsa meg, és kötelezze az alperest a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, valamint hívja fel a cégbíróságot az intézkedések végrehajtásának a foganatosítására, illetőleg ellenőrzésére. A felperes álláspontja szerint a cégbejegyző végzés azért jogszabályellenes, mert H. L. önkormányzati képviselő, és ily módon nem lehet a közhasznú társaság felügyelőbizottságának a tagja. A két tisztség között összeférhetetlenség áll fenn.
Alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kéttagú közhasznú társaság esetében nem merülhet fel a személyi összeférhetetlenségnek a kérdése.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat szűken kell értelmezni, a kiterjesztő értelmezésre nincs lehetőség. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Ksztv.) 7. § (1) és (2) bekezdése, valamint 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenség megállapítására nincs jogszabályi lehetőség. H. L. önkormányzati képviselő ugyanis nem tagja az alperes legfőbb szervének, vezető szervének, az összeférhetetlenségi szabályok pedig a vezetőszerv tagi összetételére vonatkozik.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy a cégbíróság bejegyző végzése jogszabálysértő, ugyanakkor a végzést hatályában fenntartotta. A hatályban tartás indoka az volt, hogy időközben H. L. felügyelőbizottsági tagságát a bizottságban megszüntette és az adat a cégjegyzékből törlésre került.
A másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy H. L. felügyelőbizottsági tag a Ksztv. 8. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés következtében nem lehetett. E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki a vezetőszerv elnöke vagy tagja. A Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok 2003/9/382. sorszám alatt közzétett eseti döntésében kifejezetten egytagú közhasznú társaságok esetében vizsgálta a perbeli vitás kérdést és egyértelműen arra a megállapításra jutott, hogy a Ksztv. 8. § (2) bekezdésének a) pontja a kizáró okot tételesen, egyértelműen tartalmazza és nem ad mérlegelési lehetőséget annak vizsgálatára, hogy a vezetőszerv felügyelőbizottsági tagnak jelölt tagja, milyen mértékű befolyással rendelkezik a vezetőszerv döntéseire. Nem vitás, hogy adott esetben nem egy, hanem kéttagú társaságról van szó, a hivatkozott jogszabályi rendelkezés azonban a befolyásolás lehetséges mértékének mérlegelése nélkül, teljes egészében kizárja, az összeférhetetlenség megállapításával a befolyásolás elvi lehetőségét is. A másodfokú bíróság álláspontja tehát az volt, hogy a társaság egy- vagy többszemélyes voltára tekintet nélkül a Ksztv. 8. § (2) bekezdés a) pontja nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat mint tag önkormányzati képviselője a közhasznú társaságnál felügyelőbizottsági tagságot létesítsen.
A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben írtak szerint a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő és olyan jelentőségű jogkérdés merült fel, amelynek a tekintetében a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett módon még nem hozott döntést a jelen esetre teljeskörűen alkalmazhatóan. Álláspontja szerint a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést dönt el, amelyre nézve korábban eltérő tartalmú elvi határozat jelent meg 2003/9/382. szám alatt. A felülvizsgálati eljárás lefolytatását és új, a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát a Pp. 270. § (2) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjai alapján tartotta indokoltnak.
A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértő és helytelen értelmezéssel alkalmazta a Legfelsőbb Bíróság 2003/9/382. számú eseti döntésébe foglalt és értelmezett jogszabályokat. Ez a döntés ugyanis kizárólag az egyszemélyes közhasznú társaságok esetében alkalmazható, többszemélyes társaságok esetében nem. Az alperes társaság nem vitásan többszemélyes társaság. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy az alperes legfőbb vezető-szerve, vagyis a taggyűlés két tagból áll. Egyik tag sem tölt, vagy töltött be felügyelőbizottsági tagságot a felügyelő bizottság keretében. A felügyelő bizottság tagja, az egyik tag önkormányzati képviselője, ily módon rá a Ksztv. 8. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható. A többszemélyes alperes társaság legfőbb szervét alkotó két jogi személyiségű tag miatt fogalmilag is kizárt H. L. mint természetes személy összeférhetetlensége.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.
A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 61. § (1) bekezdése értelmében a megyei jogú város települési önkormányzat. Az Ötv. 9. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat jogi személy. Az Ötv. 61. §, (2) bekezdés szerint a megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület, valamint a szervein keresztül látja el, így például a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, illetőleg a képviselő-testület hivatala útján. Az Ötv. 12. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú ülést tart. Az Ötv. 19. § (1) bekezdése értelmében a települési képviselő a választók érdekét képviseli, részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Az Ötv. 19. § (2) bekezdése részletesen felsorolja a települési képviselő jogait és a képviselő-testület működésében való részvételének a módjait.
A hivatkozott rendelkezések összefoglalása alapján megállapítható, hogy a képviselők képviselő-testületet alkotnak, akik az önkormányzati feladat- és hatásköröket e testületen keresztül gyakorolják. A működés a képviselő-testületi üléseken keresztül valósul meg. Megyei jogú város esetében a képviselő testület a közgyűlés, amelyet ily módon ugyancsak a képviselők összessége alkot.
A Ptk. 57. § (2) bekezdése értelmében a közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. 59. § (2) bekezdése értelmében közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A Gt. 18. § (1) bekezdés kimondja, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve a korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság minden tagja (részvényese) jogosult a társaság legfőbb szervének tevékenységében részt venni. A Gt. 150. § (1) bekezdése e rendelkezést kft.-re vonatkozóan megismétli.
A fenti rendelkezésekből adódik, hogy a közhasznú társaság szervezetére és működésére alapvetően a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a társaságnak több tagja van a társaság legfőbb szerve a taggyűlés, a taggyűlés a tagok összessége.
A Ksztv. 7. § (1) bekezdése értelmében a több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezetőszerv) ülései nyilvánosak.
Az említett rendelkezésekből következik, hogy a közhasznú társaság legfőbb szerve a taggyűlés, e fogalmat azonban összevontan a Ksztv. más formában működő szervezetekre is tekintettel gyűjtőfogalomként vezető szervként határozza meg. Közhasznú társaság esetében ez a vezetőszerv (taggyűlés) a tagok összességéből áll. A Ksztv. 8. § (2) bekezdés a) pontja alapján tehát azt kell vizsgálni, hogy a vezető szerv (taggyűlés) tagja vagyis maga a társaság tagja az, akit az adott esetben a felügyelőbizottsági tagságra megválasztanak, avagy attól különböző személynek tekintendő. A perbeli közhasznú társaságnak két tagja van. Az egyik a H. Megyei Jogú Város Önkormányzata, a másik pedig egy részvénytársaság. E két, egyébként jogi személyiséggel rendelkező tag alkotja a taggyűlést, vagyis a Ksztv. 7. § (1) bekezdése szerinti vezetőszervet. Az önkormányzati képviselő felügyelőbizottsági tag, nem azonos a közhasznú társaságnak a tagjával és annak nem elnöke (ügyvezetője). A Ksztv.-nek ez a rendelkezése tehát nem zárja azt ki, hogy az önkormányzati képviselő felügyelőbizottsági tagságot létesítsen közhasznú társaságban.
Az adott esetben azonban a kérdés az; a legfőbb szerv (vezetőszerv, taggyűlés) valamely tagjára fennálló kizáró ok kiterjed-e olyan személyre, aki - ezen egyébként kizárás alá eső - szervezetnek valamilyen jogviszonynál fogva tagja, a kizárási okot tehát csak közvetlenül vagy közvetve is értékelni kell. Ezzel összefüggésben - bár a Bírósági Határozatokban közzétett említett eseti döntés elvi határozatnak nem tekinthető - többtagú társaság esetében is irányadónak kell-e tekinteni az idézett döntést, vagy az abban foglaltak kizárólag az egyszemélyes társaság esetében alkalmazhatóak.
A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezések kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. Helytállóan döntött ezért az első fokú bíróság, amikor a felperes keresetét - a bejegyző végzés jogszabálysértő voltának hiányára tekintettel - elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a másodfokú bíróság határozatát a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gfv.VII.30.211/2004.sz.)