adozona.hu
BH+ 2005.3.131
BH+ 2005.3.131
A kisebbségi jogok körében a Gt., nem tartalmaz olyan megszorítást, hogy a könyvvizsgálat elrendelésének lehetősége csak olyan társaságokra vonatkozik, amelyeknél könyvvizsgáló nem működik [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 51. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett cég által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárás során, az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta. A könyvvizsgáló kirendelésére, a szakértői díj előlegezésére, és az iratbetekintés biztosítására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte, a kérelmezőnek a 2002. évi mérlegbeszámoló és a társaság által két éven belül megkötött 1 500 000 Ft értékhatárt meghaladó szerződések független könyvvizsgáló általi vizsgálata iránti kérelmét elutasította. Kötelezte a...
BH+ 2005.3.131 A kisebbségi jogok körében a Gt., nem tartalmaz olyan megszorítást, hogy a könyvvizsgálat elrendelésének lehetősége csak olyan társaságokra vonatkozik, amelyeknél könyvvizsgáló nem működik [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 51. § (3) bek.].
A kérelmezett cég által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárás során, az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta. A könyvvizsgáló kirendelésére, a szakértői díj előlegezésére, és az iratbetekintés biztosítására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte, a kérelmezőnek a 2002. évi mérlegbeszámoló és a társaság által két éven belül megkötött 1 500 000 Ft értékhatárt meghaladó szerződések független könyvvizsgáló általi vizsgálata iránti kérelmét elutasította. Kötelezte a kérelmezőt, hogy 15 nap alatt fizessen meg a kérelmezettnek 25 000 Ft első- és másodfokú eljárási költséget.Határozatának indokolása szerint, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 51. § (3) bekezdésében írt kisebbségvédelmi jogosultsággal, kizárólag azon társaságok tagjai rendelkeznek, amelyeknél könyvvizsgáló nem működik. Ezt az értelmezést támasztja alá a Gt. említett szakaszaihoz fűzött törvényi indokolás is. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a könyvvizsgáló a Gt. 41. § (4) bekezdése értelmében, bár polgári jogi szerződéses jogviszonyban áll a társasággal, alapvetően közérdekvédelmi feladatokat lát el. A társaság pénzügyi-számviteli tevékenysége jogszabályszerűségének ellenőrzése mind a társasággal kapcsolatba került kívülálló harmadik személyek, mind a társasági tagok, így a kisebbség érdekvédelmét is szolgálja. A kérelmezett cégnél a társaság megalakulásától kezdve működik könyvvizsgáló. A társaság valamennyi gazdasági évet záró mérlegét ellenőrizte, illetve hitelesítette. A kisebbség védelme biztosított volt, a Gt. 51. § (3) bekezdésében írt kisebbség védelmi eszköz, az ellenőrzött gazdasági eseménysor felülvizsgálatára nem szolgálhat.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal ellentétben úgy ítélte, hogy a kérelmező Gt. 51. § (3) bekezdésére alapított kérelme megalapozatlan volt.
A kérelmező a jogerős végzéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében kérte, annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. Előadta, hogy a jogerős határozat az ügy érdemére kihatóan sérti a Gt. 51. § (3) bekezdését. Vitatta, hogy az említett jogszabály kizárólag olyan társaságok tagjai részére biztosítja a számviteli törvény szerinti beszámoló, illetve az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely esemény könyvvizsgáló általi felülvizsgálatának indítványozására vonatkozó jogot, amely könyvvizsgálóval nem rendelkezik.
A kérelmezett cég a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályban fenntartását, az abban kifejtett indokok alapján. Előadta továbbá, hogy 2004. augusztus 12-én kelt levelével a kérelmező tájékoztatta arról, hogy egy 2004. augusztus 9-én kötött megállapodás alapján az üzletrészét átruházta.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel az ügy érdemére kihatóan sérti a Gt. 51. § (3) bekezdését.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (továbbiakban: Jtv.) 1. § (1) bekezdés a) pontjából, illetve 2-5. §-aiból következik, hogy a törvények indokolása nem tekinthető jogszabálynak. Az a Jtv. 40. § (1) bekezdése értelmében, azoknak a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeknek bemutatására szolgál, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé tették, továbbá a jogi megoldás szempontjait ismerteti.
Ebből következően, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Gt. 51. § (3) bekezdését, annak rendszertani elhelyezése, illetve tartalma alapján értelmezte. Megállapította, hogy a kérelmező igénye alapjául megjelölt jogszabály megszorítást nem tartalmaz. Általánosságban rendelkezik az V. fejezet 5. címében, a gazdasági társaságok törvényes működésének biztosítékai között a kisebbségi jogoknál valamennyi gazdasági társaságra vonatkozóan arról, hogy ha a legfőbb szerv elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó számviteli törvény szerinti beszámolót, vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a leadható szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok kérelmére a cégbíróság elrendeli.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint, a másodfokú bíróság általi megszorító értelmezésnek nincs jogszabályi alapja. Utal arra is a felülvizsgálati bíróság, hogy a Gt. 51. § (3) bekezdésében írt feltételek megvalósulása esetén a cégbíróságot még mérlegelési jog sem illeti meg, atekintetben, hogy valóban szükséges-e, indokolt-e a könyvvizsgálat elrendelése. Természetesen a Gt. 51. § (4) bekezdése alapján a gazdasági társaság nincs elzárva attól, hogy a vizsgálat költségeit a kisebbségre áthárítsa.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 49. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében, a jogerős határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Nem tulajdonított jogi jelentőséget a kérelmezett cég, kérelmező tagsági viszonya megszűnésére vonatkozó bejelentésének.
A felülvizsgálati eljárás tárgyát ugyanis kizárólag a jogerős határozat felülvizsgálata képezi. Annak jogszabálysértő voltát a meghozataláig felmerült tények, illetve addig rendelkezésre állt bizonyítékok alapján kell elbírálni. (Legf. Bír. Gfv.VII.30.179/2004.sz.)