adozona.hu
EH 2003.976
EH 2003.976
Ha fegyelmi elbocsátás folytán a közalkalmazott jogviszonya - és ennek következtében a vezetői megbízása is - megszűnik, a vezetői megbízás megszüntetésére megállapított külön rendelkezéseket nem kell alkalmazni [1992. évi XXXIII. tv. 45. §, 1993. évi LXXVII. tv. 29. § (2) bekezdés, 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (10) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperesnek a közalkalmazotti jogviszonyát elbocsátással megszüntető fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése, elmaradt illetmény és vezetői pótlék megfizetése iránt előterjesztett keresetét. Nem fogadta el a felperes fegyelmi eljárással kapcsolatos eljárási kifogásait, megállapította, hogy az alperes a fegyelmi eljárást a jogszabály által előírt határidőben indította meg, miután hitelt érdemlően az 1999. április 14-ei képviselő-testületi ülése...
EH 2003.976 Ha fegyelmi elbocsátás folytán a közalkalmazott jogviszonya - és ennek következtében a vezetői megbízása is - megszűnik, a vezetői megbízás megszüntetésére megállapított külön rendelkezéseket nem kell alkalmazni [1992. évi XXXIII. tv. 45. §, 1993. évi LXXVII. tv. 29. § (2) bekezdés, 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (10) bekezdés].
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperesnek a közalkalmazotti jogviszonyát elbocsátással megszüntető fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése, elmaradt illetmény és vezetői pótlék megfizetése iránt előterjesztett keresetét. Nem fogadta el a felperes fegyelmi eljárással kapcsolatos eljárási kifogásait, megállapította, hogy az alperes a fegyelmi eljárást a jogszabály által előírt határidőben indította meg, miután hitelt érdemlően az 1999. április 14-ei képviselő-testületi ülésen szerzett tudomást a felperes terhére rótt fegyelmi vétség elkövetéséről. A fegyelmi határozat érdemét illetően megállapította, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét vétkesen megszegte azáltal, hogy a nevelésére, felügyeletére bízott gyermekekkel szemben testi fenyítést alkalmazott, önérzetromboló, méltóságukat sértő magatartást tanúsított. E magatartással arányban állónak találta az alperes által kiszabott elbocsátás fegyelmi büntetést rámutatva arra, hogy e büntetéssel együtt járt a vezetői megbízás megszűnése is.Kifejtette, hogy az alperes ugyan kisebbségi oktatási intézmény, azonban a közoktatási törvény vezetői megbízásra vonatkozó előírását nem lehet kiterjesztően értelmezni, és nem lehet a fegyelmi eljárásra vonatkozóan is alkalmazni.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta. A megyei bíróság rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást a fegyelmi büntetés, illetve a vezetői megbízás megszűnése tárgyában, és okszerűen következtetett a fegyelmi vétség elkövetésének megtörténtére, és arra, hogy ezzel arányban állt az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabása. A perbeli esetben az alperes a felperes vezetői megbízását nem szüntette meg, hanem a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető fegyelmi büntetést szabott ki, melynek következményeként megszűnt a vezetői megbízás is; erre a kisebbségi önkormányzat egyetértési joga nem terjedt ki.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat hozatalát kérte a Pp. 270. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjára hivatkozással.
Álláspontja szerint jogszabályt sértett az alperes azzal, hogy a fegyelmi eljárás megindítását, illetve a büntetés kiszabását megelőzően nem szerezte be a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezetői megbízás megszüntetéséhez és ezzel megsértette a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (10) bekezdés utolsó fordulatában foglaltakat.
A felülvizsgálati kérelem előzetes vizsgálata alapján [Pp. 273. § (1) bekezdés] a következők állapíthatók meg.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénynek az intézkedés meghozatala időpontjában hatályos 29. § (2) bekezdése értelmében a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez szükséges az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (10) bekezdése szerint kisebbségi oktatási intézményben be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is. A felhívott törvények nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez is szükséges az egyetértés. A vezető állású közalkalmazottal szemben a fegyelmi eljárás megindításához és a büntetés kiszabásához sem szab ilyen feltételt a törvény.
Helytállóan következtettek az eljárt bíróságok arra, hogy az idézett jogszabályi rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni. A jelen perben az alperes a felperessel szemben elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki, nem a felperes vezetői megbízását szüntette meg fegyelmi büntetésként. Az elbocsátás fegyelmi büntetés következtében szűnt meg a felperes közalkalmazotti jogviszonya és a vezetői megbízása is. A közalkalmazott által elkövetett fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató fegyelmi jogköre - kifejezett tételes jogi rendelkezés hiányában - nem korlátozható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.661/2002/1. sz.)