adozona.hu
BH+ 2005.2.63
BH+ 2005.2.63
Jogvesztéssel jár, ha a hitelező a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem jelenti be hitelezői igényét az adós elleni felszámolási eljárásban. Az igénybejelentést az adóssal szemben történt keresetindítás nem pótolja [Ptk. 4. §, 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 2000. évi C. tv.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a peres felek által 1999. december 23-án kötött üdülőhasználati szerződés, szállásfoglalási szerződés és részvényeladási szerződés semmis. Kötelezte az alperest, hogy a felpereseknek fizessen vissza 600 000 forintot. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a felpereseknek fizesse meg 120 000 forintnak 1999. december 23-tól, 480 000 forintnak 1999. december 29-től a kifizetésig járó évi 20% kamatát.
Megállapította, hogy a felperesek korábban az ...
Megállapította, hogy a felperesek korábban az alperes felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedése után nyújtották be a perbeli szerződés megtámadására irányuló keresetüket, amit a bíróság az alperes felszámolására tekintettel érdemi elbírálás nélkül elutasított. A jelen keresetüket azonban a felszámolási eljárás befejezését követően terjesztették elő, ezért érdemi elbírálásának nem volt akadálya.
Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Rögzítette, hogy a felperesek a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjának megfelelő hitelezői igénybejelentést az alperes felszámolási eljárásában nem terjesztettek elő. A felszámolási eljárás 2001. január 9-én egyezségkötéssel zárult. A felperesek ezt követően nyújtották be keresetüket a bírósághoz. A Cstv. 41. § (1) bekezdése alapján azonban az egyezségkötéssel zárult felszámolási eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.
A felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az első fokú ítélet helybenhagyása érdekében. Előadták, hogy a felszámoló tudta vagy tudnia kellett, hogy az alperessel szemben a jelen per tárgyát képező követelésük fennáll. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, továbbá a Cstv. 37. §, a Ptk. 4. §-a alapján nem hivatkozhatott arra, hogy hitelezői igényük nem áll fenn az alperessel szemben.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 37. § (1) bekezdése alapján az adós felszámolásának közzétételétől számított 40 napon belül, de legkésőbb 1 éven belül a hitelezői igényeket az adós felszámolási eljárásában be kell jelenteni. A (3) bekezdés értelmében a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. További jogvesztő határidőt tartalmaz a Cstv. 41. § (1) bekezdése, melynek rendelkezése szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után kötött, és a bíróság által jóváhagyott egyezség esetén az eljárás befejezését követően az adóssal szemben a követelésüket nem érvényesíthetik, akik a felszámolási eljárásban hitelezőként nem jelentkeztek be.
A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja szerinti igénybejelentést nem pótolta az adóssal szemben történt keresetindítás.
Az adott esetben hitelezői igénybejelentésként azért sem volt értékelhető, mert a megelőző, a felszámolás folyamatban léte alatt előterjesztett keresetlevelet a bíróság végzésével elutasította. A végzést az alperes 2001. január 25-én, tehát a fenti jogvesztő határidő elteltét követően vette kézhez. A felszámoló felelőssége pedig nem képezte a jelen per tárgyát.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.IX.20.767/2002.)