adozona.hu
BH+ 2005.2.98
BH+ 2005.2.98
A hulladékkezelés a hulladékgazdálkodás része, ezért a kezelőre is kiterjednek a hulladékgazdálkodás bírságolásra vonatkozó szabályai [2000. évi XLIII. tv. 3. §, 14. §, 271/2001. (XII. 21.) Korm. r.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes elsőfokú szerve 2002. június 12-én ellenőrzést tartott a felperesnél a szántó területen elhelyezett hulladékkal összefüggésben. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes lakossági települési szilárd hulladékot szállít el a lakosságtól és közterületekről. A felperes a szántó terület bejárati részén építési törmeléket helyezett el a terület feltöltése céljából. Az ingatlanon az ellenőrzés időpontjában 500 kg fémhulladék, valamint 200 kg papír- és műanyag hulladék volt. A te...
BH+ 2005.2.98 A hulladékkezelés a hulladékgazdálkodás része, ezért a kezelőre is kiterjednek a hulladékgazdálkodás bírságolásra vonatkozó szabályai [2000. évi XLIII. tv. 3. §, 14. §, 271/2001. (XII. 21.) Korm. r.]
Az alperes elsőfokú szerve 2002. június 12-én ellenőrzést tartott a felperesnél a szántó területen elhelyezett hulladékkal összefüggésben. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes lakossági települési szilárd hulladékot szállít el a lakosságtól és közterületekről. A felperes a szántó terület bejárati részén építési törmeléket helyezett el a terület feltöltése céljából. Az ingatlanon az ellenőrzés időpontjában 500 kg fémhulladék, valamint 200 kg papír- és műanyag hulladék volt. A terület középső részén 15 m3-nyi építési törmeléket találtak összekupacolva. A települési szilárd hulladék tömege 600 kg volt. Ilyen tényállás alapján a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatával a felperest 656 640 Ft összegű hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte. Határozatában részletesen indokolta a bírság összegére vonatkozó egyes tényezőket. Az alperes határozatával elsőfokú szervének határozatát helybenhagyta.Ez ellen a döntés ellen nyújtott be a felperes keresetet, melyben nem vitatta, hogy hulladékszállítást és kezelést végez, melyre hatályos engedéllyel nem rendelkezik.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint jogszerű volt az alperesi bírságot kiszabó határozat, mert az adott ingatlant érintően a felperes nem a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezte hulladékgazdálkodási tevékenységét. A törvényeknek megfelelő volt a bírság összegszerűségének kiszámítása is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mely lényegében a megyei bíróság ítéletének megváltoztatására, és a támadott alperesi határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Felülvizsgálati kérelmében a felperes a hulladékgazdálkodásra vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések értelmezését kérte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
Helyes döntést hozott a megyei bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 2. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a törvény hatálya kiterjed a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. A Hgt. 3. §-ának g) pontja értelmében hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. Az idézett rendelkezésekből megállapítható, hogy a hulladékgazdálkodás körébe tartozik a hulladék kezelése is. A hulladékkezelés tehát a hulladékgazdálkodás keretei közé tartozó tevékenység; ennek folytán a törvény hatálya a hulladékkezelésre is kiterjed.
A Hgt. 14. §-ának (1) bekezdése szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Jelen ügyben a felperes sem vitatta, hogy a felsorolt tevékenységek közé tartozik az a tevékenysége, melyet az alperes elsőfokú szervének 2002. június 12-én felvett jegyzőkönyve tartalmazott. Nem vitás az sem, hogy a felperes e tevékenységre a környezetvédelmi hatóság engedélyével nem rendelkezett, így megsértette a Hgt. 14. §-ának (2) bekezdésébe foglalt előírást.
A Hgt. 49. § (1) bekezdés b) pontja értelmében aki tevékenységével vagy mulasztásával a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, vagy bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végez, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A bírság - e szakasz (3) bekezdése értelmében - a tudomásszerzéstől számított egy éven belül szabható ki. Jelen ügyben a bírság kiszabása a tudomásszerzéstől számított egy éven belül történt.
A Hgt. 49. §-ának (7) bekezdése szerint a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, a bírság mértékét és megállapításának módját külön jogszabály állapítja meg. Ez a jogszabály a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.). A közigazgatási szervek határozatukban - mint arra a megyei bíróság helytállóan rámutatott - részletesen feltüntették a bírság kiszámításának módját, és megfelelő okát adták annak mértékét illetően is. E körben az alperes helyesen utalt felülvizsgálati ellenkérelmében arra, hogy a környezetvédelmi hatóság által kivetett környezetvédelmi bírság megváltoztatására, mérséklésére csak jogszabályi felhatalmazás hiányában, csak a közigazgatási eljárási szakban, az R. keretei között van lehetőség. Alaptalan tehát a felperesnek a bírság megváltoztatására vonatkozó felülvizsgálati kifogása is.
Ami a felülvizsgálati kérelem egyéb részeit illeti, a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a per tárgya, a megyei bíróság előtt, az említett számú jogerős másodfokú közigazgatási határozat felülvizsgálata volt. E határozat törvényessége kérdésében kellett dönteni a megyei bíróságnak, mely kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Azok a kifogások, amelyek más - a felperes tevékenységével összefüggő - közigazgatási eljárásokat és határozatokat érintenek és sérelmezik azok jogszerűségét, nem tartoztak e felülvizsgálat tárgykörébe.
Tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem áll fenn, a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.IV.37.024/2004.)