adozona.hu
BH+ 2005.2.86
BH+ 2005.2.86
Korlátolt felelősségű társaság esetén az ún. különjog biztosítása körében irányadó szempontok. A különjog elhatárolása a társasági szerződésbe foglalt, a kft. és tagjai között létrejött megbízási jogviszonytól [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 11. §, 123. § (2) bek. d) pont, 133. § (1) bek., 134. §, 159. § (2) bek., 160. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes rádió kft.-t az S. Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a tv. és rádió kht. felperes alapította 1998-ban. Az alperes társasági szerződének 16. pontja rögzíti: A kft. a műsorkészítő és szolgáltató tevékenységet úgy látja el, hogy azzal térítésmentesen, külön szerződésben megbízza a felperest a frekvencia felhasználási jog idejére, e tevékenység végzésére. Frekvencia használati díjat a kft. a kht.-től nem kér. Egyidejűleg a peres felek megbízási szerződést kötöttek a műsort...
BH+ 2005.2.86 Korlátolt felelősségű társaság esetén az ún. különjog biztosítása körében irányadó szempontok. A különjog elhatárolása a társasági szerződésbe foglalt, a kft. és tagjai között létrejött megbízási jogviszonytól [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 11. §, 123. § (2) bek. d) pont, 133. § (1) bek., 134. §, 159. § (2) bek., 160. §].
Az alperes rádió kft.-t az S. Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a tv. és rádió kht. felperes alapította 1998-ban. Az alperes társasági szerződének 16. pontja rögzíti: A kft. a műsorkészítő és szolgáltató tevékenységet úgy látja el, hogy azzal térítésmentesen, külön szerződésben megbízza a felperest a frekvencia felhasználási jog idejére, e tevékenység végzésére. Frekvencia használati díjat a kft. a kht.-től nem kér. Egyidejűleg a peres felek megbízási szerződést kötöttek a műsort készítő tevékenység ellátásra.Az alperes 2003. május 12-én megtartott taggyűlésén, minősített szótöbbséggel (a TIT szavazatával) úgy döntött, hogy a közte és a felperes között létrejött megbízási szerződést rendes felmondással felmondja. Az alperes ügyvezetője 2003. május 19-én a megbízási szerződést rendes felmondással egy éves felmondási idővel írásban felmondta. 2003. szeptember 15-én az alperes taggyűlése minősített szótöbbséggel akként döntött, hogy a megbízási szerződést rendkívüli felmondással mondja fel, figyelemmel arra, hogy a megbízott felperes súlyos szerződésszegést követett el. Az alperes ügyvezetője 2003. szeptember 22-én a megbízási szerződést rendkívüli felmondással felmondta.
A felperes a törvényes határidőn elül mindkét taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 160. §-ában foglaltakra vonatkozással. A két per egyesítésre került.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság 2003. október 29-én kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 20 000 Ft elsőfokú perköltséget. Ítélete indokolásában kifejtette, álláspontja szerint a társasági szerződés 16. pontja a felperesnek külön jogot nem biztosított, a felperes üzletrésze nem külön jogos üzletrész. A tagsági jogokat a Gt. nevesíti, a külön jogos üzletrész e tagsági jogok vonatkozásában biztosít a törzsbetéttől eltérő mértékű tagsági joggyakorlást. A társasági szerződés 16. pontjában az alperes a felperest megbízta kizárólagos műsorkészítéssel, ez a felek polgári jogi megállapodása, nem a felperes üzletrészéhez kötődő eltérő tagsági jog. Így a keresettel támadott taggyűlési határozatához nem volt szükséges a taggyűlés egyhangú határozata, a Gt. 160. §-a a határozat meghozatala során nem volt irányadó.
Az ítélőtábla 2004. január 13-án kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes 2003. május 12-én meghozott 68/2003. (2003. május 12.), valamint a 2003. szeptember 15-én hozott 75/2003. (2003. szeptember 15.) taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte és mellőzte a felperes első fokú perköltségben való marasztalását. Ítélete indokolásában kifejtette, az alperes társasági szerződése a felperes részére külön jogként biztosította, hogy a műsorkészítő és szolgáltató tevékenységet a felperes látja el a frekvencia felhasználási jog idejére, továbbá azt is biztosította, hogy a frekvencia használati díj fizetését az alperes a felperestől nem kér. Az adott tényállás mellett - figyelemmel a társasági szerződés 12/A/j. pontjára - a taggyűlésnek kellett a megbízási szerződés felmondásáról dönteni, a taggyűlési határozat a társasági szerződés módosítását jelenti, melyhez fő szabályként minősített, 3/4-es szótöbbségű határozat szükséges, hacsak a Gt. 160. §-a miatt a határozatot nem egyhangúlag kell meghozni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a társasági szerződés 16. pontja külön jogot biztosított a felperes számára, így annak megszüntetése a Gt. 160. §-a értelmében egyhangú taggyűlési határozatot igényelt volna. Miután a határozatok meghozatalára nem egyhangú taggyűlési határozattal került sor, a taggyűlési határozatokat a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte. Kifejtette továbbá, a Gt. 18. § (5) bekezdése alapján mindkét felet megillette a szavazati jog az adott határozatok meghozatala során.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását kérte a Pp. 270.§ (2) bekezdés b), ba) pontjára hivatkozással. Kifejtette, álláspontja szerint a külön jog a társaság és tagja közötti jogviszonyt szabályozza, a külön jog a tagot a társaságban való tulajdonosi jogosultsághoz kapcsolódóan illeti meg. A felperes nem tagi minőségére tekintettel bízta meg az alperest a műsorkészítéssel. A társasági szerződés szerkezete a hivatkozott rendelkezés tartalma sem arra utalt, hogy jogot alapítottak volna a felperes részére. Ha a társaság tagjai külön jogként kívánták volna biztosítani a műsorkészítés jogát, akkor nem olyan külön szerződést kötnek, amelyikben a felmondás részletes szabályozásával biztosítják a jogviszony egyoldalú megszüntetésének lehetőségét. A külön jog másodfokú ítéletben szereplő kiterjesztő értelmezése az alperes álláspontja szerint jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság 2004. április 19-én kelt végzésével a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte, azon elvi jogkérdésre tekintettel, mi minősülhet a tag külön jogának a Gt. 160. §-a alkalmazásában.
A felperes tartalmában a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a társasági szerződés 16. pontja külön jogot biztosított felperes számára, a Gt. nem tiltja, hogy a külön jog részletszabályait egy magánjogi szerződésben rögzítsék a felek. A Gt. 9. §-ában biztosított szerződési szabadság módot ad arra, hogy a felek külön jogot nevesítsenek és ezen külön jogok nemcsak a Gt.-ben meghatározott tagsági jogokkal lehetnek összefüggésben.
A jogerős ítélet jogszabálysértő.
A Gt. 9.§-a (1) bekezdésének értelmében a tagok (részvényesek) a Gt. rendelkezésétől akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Így a Gt. Kft.-re vonatkozó fejezetének rendelkezései fő szabályként kogensek. A Gt. 123. §-a (2) bekezdés d) pontja szerint szükség szerint a társasági szerződésben kell rendezni az eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészeket. Ez azt jelenti - figyelemmel a hivatkozott törvényi rendelkezésekre - ha a tagok, pl. többlet osztalék jogot akarnak biztosítani egyes tagnak (tagoknak) ezt a többlet jogot teljes terjedelemben a társasági szerződésben kell rendezni. Ellentétes a Gt. hivatkozott rendelkezéseivel, ha a társasági szerződésben az szerepel, hogy e kérdésben a társaság ügyvezetője külön szerződést köt az érintett taggal (tagokkal). Ebből következően, ha elfogadható lenne az a jogerős ítéletben szereplő érvelés, hogy a társasági szerződés 16. pontja a felperes részére külön jogot biztosít, a "külön jog" szabályozása nem felelne meg az adott tényállás mellett a Gt. hivatkozott szabályainak. A külön jog tartalmát a társaság ügyvezetője polgári jogi szerződésben nem szabályozhatta jogszerűen a külön joggal rendelkező taggal.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a társasági szerződés 16. pontja nem társasági jogi értelemben vett külön jogot biztosít a felperes számára. A Gt. tételesen szabályozza, hogy a gazdasági társaságok tagjai - ezen belül a kft. tagjai - milyen tagsági jogokkal rendelkeznek, ilyenek pl. a vagyoni jogok, a kisebbségi jogok, a legfőbb szerv ülésén, vagy azzal összefüggésben gyakorolható jogok. Ezek körébe a társasági szerződés 16. pontjában meghatározottak nem tartoznak. A Gt. 123. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrész alatt az értendő, hogy a Gt.-ben biztosított tagsági jogok vonatkozásában el lehet térni a törzsbetét arányos elvtől és pl. a névérték arányosnál nagyobb osztalékra, szavazati jogra lehet az üzletrész tulajdonosát feljogosítani. Az üzletrész a Gt. 133. § (1) bekezdése szerint a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot testesíti meg. Az üzletrész átruházható (Gt. 134. §) és az üzletrész átruházása a tagi jogokat nem érinti, a társasági szerződés módosításával nem jár [Gt. 159. § (2) bekezdés]. Az adott tényállás mellett, ha a társasági szerződés 16. pontjában szabályozottakat tagi jognak tekintjük, e rendelkezések sérülnek, hiszen vagy nem ruházhatja át szabadon üzletrészét, az adott "joggal" rendelkező tag, vagyis a felperes, mert a 16. pont szerinti "joggal" nem mindenki tud élni, vagy ha átruházza olyan személyre, aki e joggal nem tud, vagy nem akar élni, az a társasági szerződés módosításának kötelezettségével jár. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a társasági szerződés 16. pontja a felperesnek a Gt. értelmében vett külön jogot nem biztosít.
Valójában a társasági szerződés 16. pontja megbízza a felperest a műsorkészítő tevékenységgel azzal, hogy annak részletes feltételeit külön szerződésben rendeli rendezni. Ez nem jogszabályellenes, mert a kft. társasági szerződésében nemcsak a Gt. 11. §, 123. §-ában foglaltak, hanem más kérdések is rendezhetők, ha azok nem ellentétesek a Gt. rendelkezéseivel. A társasági szerződés 16. pontja a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint nem más, mint egy a kft. és tagja között létrejövő megbízási jogviszony jogalapja. E jogviszony megszüntetése a társasági szerződés módosításának minősül, így minősített szótöbbségű határozatot igényel, de nem igényel egyhangú szótöbbséget a Gt. 160. §-ában foglaltakra tekintettel, miután nem tagi külön jogot csorbít.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gfv.II.30.107/2004.sz.)