adozona.hu
BH 2005.2.68
BH 2005.2.68
I. A társaság nem dönthet a működés továbbfolytatásáról, ha a végelszámolásra a cégbíróság megszűntnek nyilvánító határozata alapján került sor - Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a végelszámolás tartama alatt a cég adataiban egyéb okból bekövetkezett esetleges változásokra vonatkozó határozatokat meghozzák, s e változásokat a cégjegyzéken átvezettessék [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 16. § (1) bek., 41. § (1) bek., 44. § (1) bek.; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 77. §]. II. A cég működése során elvárható, hogy
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot az elsőfokú bíróság az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. § (3) bekezdésében előírt tőke-kiegészítési kötelezettség elmulasztása miatt megszűntnek nyilvánította, elrendelte végelszámolását, végelszámolóként L. T.-t jelölte ki. A társaság székhelyére a cégnév, valamint L. T. ügyvezető nevének feltüntetésével kézbesíteni rendelt végzést a tértivevény tanúsága szerint 2001. október 19-én átvették. Az elsőfokú bíróság a megszűntnek ny...
BH 2005.2.68 I. A társaság nem dönthet a működés továbbfolytatásáról, ha a végelszámolásra a cégbíróság megszűntnek nyilvánító határozata alapján került sor - Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a végelszámolás tartama alatt a cég adataiban egyéb okból bekövetkezett esetleges változásokra vonatkozó határozatokat meghozzák, s e változásokat a cégjegyzéken átvezettessék [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 16. § (1) bek., 41. § (1) bek., 44. § (1) bek.; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 77. §].
II. A cég működése során elvárható, hogy székhelyén a hatóságok, üzletfelek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyére érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről - A székhelyre - mint a központi ügyintézés helyére - címzett küldeményt átvétele esetén főszabályként kézbesítettnek kell tekinteni [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 16. § (1) bek., 20. § (1) bek., 41. § (1) bek., 44. § (1) bek., 49. § (1) bek.; Pp. 219. § (1) bek. d) pontja].
A P. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot az elsőfokú bíróság az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. § (3) bekezdésében előírt tőke-kiegészítési kötelezettség elmulasztása miatt megszűntnek nyilvánította, elrendelte végelszámolását, végelszámolóként L. T.-t jelölte ki. A társaság székhelyére a cégnév, valamint L. T. ügyvezető nevének feltüntetésével kézbesíteni rendelt végzést a tértivevény tanúsága szerint 2001. október 19-én átvették. Az elsőfokú bíróság a megszűntnek nyilvánítással, a végelszámolással kapcsolatos adatváltozásokat bejegyezte. A végzést L. T. számára kézbesítette.Az elsőfokú bíróság újabb törvényességi felügyeleti eljárásban 2002. február 13-án kelt 21. sorszámú végzésével felhívta a végelszámolót a könyvvizsgáló törlése iránti kérelem 30 napon belüli benyújtására, arra hivatkozással, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tájékoztatása szerint a cég cégjegyzékében könyvvizsgálóként szereplő F. M. nem tagja a kamarának.
Ilyen előzmények után a társaság 2002. június 5-én jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be egyebek mellett a végelszámolás befejezésével (megszüntetésével), a jegyzett tőke felemelésével összefüggő változások, továbbá a könyvvizsgálóra vonatkozó adatváltozásoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránt. Csatolta a 2 000 000 Ft összegű törzstőke-emelés befizetését igazoló banki bizonylatot, a végelszámolás megszüntetése és a működés továbbfolytatásának elhatározása, a törzstőke felemelése, a létesítő okirat módosítása tárgyában 2002. június 5-én meghozott alapítói határozatokat. Egyidejűleg bejelentette, hogy a cégbíróság végelszámolást elrendelő végzését a társaság nem kapta kézhez, azt nem L. T.-nek kézbesítették, hanem a társaság postai küldeményei átvételére felhatalmazással nem rendelkező M. S.-nek.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a társaság végelszámolását elrendelő végzés kézbesítése szabályszerűen megtörtént, a cégeljárás során nem lehet a vizsgálat tárgya a cég székhelyére címzett küldemény átvevőjének átvételi jogosultsága. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 77. §-a értelmében pedig a végelszámolás megszüntetéséről és a működés továbbfolytatásáról kizárólag a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot hozó szervezet dönthet. Miután a társaságot a cégbíróság megszűntnek nyilvánította és a végelszámolás elrendelésével egyidejűleg eltiltotta a további működéstől, a tevékenység továbbfolytatása fogalmilag kizárt, a végelszámolást előidéző ok kiküszöbölésére már nincs lehetőség.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását és a változások bejegyzését kérték. Ismételten hivatkoztak arra, hogy a társaság megszűntnek nyilvánításáról és végelszámolásának elrendeléséről hozott végzést a társaság nem kapta kézhez. Előadták továbbá, hogy a társaság alapítója a 2002. június 5-én hozott határozataival elhatározta a végelszámolás megszüntetését és a társaság működésének továbbfolytatását, - amelynek jogszabályi akadálya nem volt - a társaság jegyzett tőkéjét 1 000 000 Ft-ról 3 000 000 Ft-ra emelte fel, így a megszűntnek nyilvánítás és a végelszámolás alapjául szolgáló ok kiküszöbölésre került, a végelszámolás okafogyottá vált.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott.
A Ctv. 49. § (1) bek., illetve 20. § (1) bekezdése folytán a cégeljárásban is megfelelően irányadó Pp. 219. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel kézbesítés útján kell közölni.
A Ctv. 16. § (1) bekezdése szerint a cég székhelye a központi ügyintézés helye, melyet cégtáblával is meg kell jelölni. Elvárható követelmény a cég rendes működése során, hogy a cég a székhelyén a bíróságok, hatóságok, üzletfelek, más szervek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyre érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. A székhelyre címzett küldeményt pedig átvétele esetén - főszabályként - szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni.
A végelszámolásra vonatkozó szabályokat az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) tartalmazza. A Cstv. 77. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy a jogutód nélküli megszűnést kimondó szervezet bizonyos feltételek mellett a végelszámolás megszűnéséről és a működés továbbfolytatásáról döntsön. A társaság önkéntes akaratelhatározósán alapuló végelszámolás tehát "visszafordítható". E rendelkezés ugyanakkor a megszűntnek nyilvánítással indult végelszámolási eljárásban értelemszerűen nem alkalmazható, - arra is figyelemmel, hogy ilyen esetekben a megszűnés jogkövetkezményét eredményező határozat nem a cég szabad döntésén alapul. Ugyanakkor nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a végelszámolás alatt a cég egyéb adatainak változásáról döntsön. Az ilyen adatváltozásokat, valamint a cég adataiban egyéb okból bekövetkezett esetleges adatváltozásokat a cégjegyzéknek, mint közhiteles nyilvántartásnak tükröznie kell.
A Ctv. 44. § (1) bekezdése alapján a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzés) ügyeiben azt vizsgálja, hogy a kérelem, illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, úgy a Ctv. 41. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a társaság végelszámolását elrendelő végzést az elsőfokú bíróság a cég székhelyére rendelte kézbesíteni a cégnév, valamint az ügyvezető nevének feltüntetésével. A tértivevény tanúsága szerint a végzést a társaság székhelyén 2001. október 19-én átvették, a kézbesítésének szabályszerűségére nézve nem merültek fel aggályok. Megalapozottan tekintette az elsőfokú bíróság a határozatot szabályszerűen közöltnek. Ennek ellenkezőjét a társaság a fellebbezési eljárásban sem igazolta, alaptalan volt ezért az idevonatkozó fellebbezési előadás.
A társaságot a cégbíróság jogerős végzésével törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva - tehát szankcióként - nyilvánította megszűntnek, s az ezzel kapcsolatos változások egyebekben a cégnyilvántartáson is átvezetésre kerültek. Mindezt követően a társaság már nem dönthetett a végelszámolás megszüntetéséről, működése továbbfolytatásával.
A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a változásbejegyzési kérelemnek a végelszámolás megszüntetésével és a működés továbbfolytatásával kapcsolatos részeit.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmet a könyvvizsgáló vonatkozásában is elutasította. A könyvvizsgálót érintő változások bejegyzésére irányuló kérelmet az elsőfokú bíróságnak érdemben kellett volna vizsgálnia, - különös tekintettel a korábbi (21. sorszám alatti) végzésében foglalt felhívásra is.
A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján a könyvvizsgálóra vonatkozó részében hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította, egyebekben az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálna a könyvvizsgálót érintő változásbejegyzési kérelmet, és a vizsgálat eredményétől függően szükség esetén hiánypótló végzést kell kibocsátani. Csak ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy e tekintetben érdemi határozatot hozzon. (Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 40.373/2003. sz.)