adozona.hu
MBH 2005.02.89
MBH 2005.02.89
Ha a szövetkezet cégjegyzékbe bejegyzett képviselője e jogkörében eljárva kezdeményez törvényességi felügyeleti eljárást a szövetkezettel szemben, a cégbíróságnak fel kell hívnia kérelmének módosítására, mert kérelmezetti pozícióban - értelemszerűen - nem lehet ugyanaz a fél. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek., 51. § (1) és (2) bek., 52. § (2) bek., 53. § (1) bek., 54. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 93. § (1) bek., 95. § (2) bek., 221. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ny. Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság 1992. március 16-án jegyezte be a cégjegyzékbe.
Az 1999. április 9-én módosított alapszabály 9. pontja szerint a szövetkezetet az elnök és helyettese "külön-külön, egymástól függetlenül, önállóan jegyzik".
Az alapszabály részletesen rendelkezik az igazgatóság feladatköréről, az igazgatósági ülések összehívásáról, határozatképességéről. A 34. pont értelmében a közgyűlés összehívása az igazg...
MBH 2005.02.89 Ha a szövetkezet cégjegyzékbe bejegyzett képviselője e jogkörében eljárva kezdeményez törvényességi felügyeleti eljárást a szövetkezettel szemben, a cégbíróságnak fel kell hívnia kérelmének módosítására, mert kérelmezetti pozícióban - értelemszerűen - nem lehet ugyanaz a fél.
[1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek., 51. § (1) és (2) bek., 52. § (2) bek., 53. § (1) bek., 54. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 93. § (1) bek., 95. § (2) bek., 221. §]
Az Ny. Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság 1992. március 16-án jegyezte be a cégjegyzékbe.Az 1999. április 9-én módosított alapszabály 9. pontja szerint a szövetkezetet az elnök és helyettese "külön-külön, egymástól függetlenül, önállóan jegyzik".
Az alapszabály részletesen rendelkezik az igazgatóság feladatköréről, az igazgatósági ülések összehívásáról, határozatképességéről. A 34. pont értelmében a közgyűlés összehívása az igazgatóság feladata, amennyiben azonban az igazgatóság az alapszabály, illetve a jogszabályok előírásai ellenére a közgyűlést nem hívja össze, arra a 36. pont utolsó bekezdése a felügyelő bizottságot jogosítja fel. A 68. pont rendelkezései szerint a szövetkezet tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai, továbbá a felügyelő bizottság elnöke és tagjai.
A cégnyilvántartás adatai szerint a szövetkezet önálló cégjegyzésre jogosult képviselői B. István elnök, V. Sándor elnökhelyettes, továbbá J. Katalin elnök. A három tagú felügyelő bizottság tagjai N. Csaba, C. Zoltán és B. Tivadar.
A szövetkezet működésére az 1992. évi I. törvény (Sztv.) rendelkezései az irányadók.
Az elsőfokú bíróság 2000-ben és 2001-ben a szövetkezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárásokat folytatott.
2001. március 1-jén kelt és 2001. április 4-én jogerőre emelkedett Cgt. 15-00/005235/5. számú végzésével a mérleg letétbe helyezési kötelezettség teljesítésére, a KSH számot igazoló okirat, valamint az 1999. évi mérleget elfogadó közgyűlés jegyzőkönyvének benyújtására hívta fel a szövetkezetet. A végzés a székhelyről és az elnök lakcíméről egyaránt "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.
Ezt követően az elsőfokú bíróság a mérlegbenyújtási kötelezettségre nézve Cgt. 15-01/006462. szám alatt újabb törvényességi felügyeleti eljárást folytatott. Ennek során 2001. szeptember 24-én került sor a korábbi törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott Cgt. 15-00/005235/5. számú végzés V. Sándor elnökhelyettes részére történő kézbesítésére. V. Sándor 2001. szeptember 26-án bejelentette, a bíróság felhívásában foglaltaknak nem tud eleget tenni, mert a szövetkezet könyvelési anyagát J. Katalin elnök tartja magánál, akivel sem személyesen, sem telefonon nem sikerült felvennie a kapcsolatot.
Az elsőfokú bíróság 2002. január 8-án kelt és 2002. január 28-án jogerőre emelkedett Cgt. 15-01/006462/8. számú végzésével a szövetkezetet 50.000 forint pénzbírsággal sújtotta a törvényes működés helyreállítására felhívó korábbi határozatában foglaltak elmulasztása miatt.
Ilyen előzmények után 2003. április 17-én V. Sándor elnökhelyettes a szövetkezet képviseletében eljárva jogi képviselő útján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a szövetkezettel szemben a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva. Előadta, az elsőfokú bíróság a korábbi években hivatalból folytatott törvényességi felügyeleti eljárásokban eredménytelenül hívta fel a szövetkezetet a törvényes működés helyreállítására, mert a szövetkezet elnöke a tisztségéből fakadó kötelezettségeit nem teljesítette, a bíróság határozatait nem vette át és a felhívás teljesítése érdekében szükséges iratokat nem bocsátotta rendelkezésre. Állította, a szövetkezet elnöke továbbra sem teljesíti kötelezettségeit, így nem készíti el a mérlegeket, azokat nem, illetve csak többszöri felhívásra nyújtja be a bíróságnak, nem teljesíti továbbá beszámolási kötelezettségét a közgyűléssel szemben. Előadta továbbá, a szövetkezet nem tartja be a szervezetére, működésére vonatkozó jogszabályokat, szervezete nem működik, közgyűlés összehívására nem került sor és egyébként semmiféle tevékenységet nem végez. Bejelentette továbbá, az elnökkel szemben V. Sándor feljelentése alapján indult büntetőeljárásban, 2003. márciusában vált ismertté a szövetkezet elnökének lakcíme. A kérelmében előadottakra tekintettel a legsúlyosabb törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását kérte.
Az elsőfokú bíróság 2003. november 6-án kelt 2. sorszámú, J. Katalin elnök részére a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemben megjelölt lakcímen 2003. november 21-én kézbesített végzésével felhívta a szövetkezetet, 30 napon belül tegyen észrevételt a kérelemben foglaltakra, illetve intézkedjen a törvényes működés helyreállítása érdekében.
A felhívásra észrevétel, beadvány nem érkezett.
Ezt követően az elsőfokú bíróság a 2004. március 2-án kelt Cgt. 15-03/009725/3. számú végzésével a kérelmet - "a szövetkezet hivatalból megszűntnek nyilvánítására irányuló indítványt" - elutasította. Egyidejűleg felhívta a szövetkezet igazgatóságát, hogy 30 napon belül intézkedjen a közgyűlés összehívásáról, amelyen igazgatósági tagok, felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról, a 2003. évi és azt megelőző gazdasági évekről szóló beszámolók elfogadásáról, valamint az időszerű kérdésekről és a szükséges alapszabály módosításokról határozzanak, a közgyűlés jegyzőkönyvét pedig az elfogadott alapszabály módosításokkal együtt jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelemmel 30 napon belül terjesszék elő az elsőfokú bírósághoz.
Határozatának indokolásában az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, a kérelem előterjesztésére az abban megjelölt körülmények bekövetkeztétől egy év eltelte után került sor, ezért a kérelem a Ctv. 51. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel elkésett. Kifejtette, a törvényben meghatározott határidő meghosszabbítására annak ellenére sincs törvényes lehetőség, hogy J. Katalin tartózkodási helye csak utóbb vált ismertté. Erre tekintettel a kérelem elutasításának volt helye. Ugyanakkor rámutatott, a cégbíróság hivatalból is köteles törvényességi felügyeleti jogkörét gyakorolni. Rögzítette, a korábban kiszabott pénzbírság eredményre vezetett, a szövetkezet mérlegeit benyújtotta, erre tekintettel a megszűntnek nyilvánítás törvényi feltételei nem állnak fenn. Ugyanakkor megállapította, "a szövetkezet vezető tisztségviselője nyilvánvalóan törvénysértő gyakorlatot folytat", ezért a törvényes működés helyreállítása érdekében hivatalból a határozat szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának volt helye. Utalt arra, a Ctv. 51. § (2) bekezdésében meghatározott egy éves objektív határidő a (3) bekezdés rendelkezése folytán a hivatalból folytatott törvényességi felügyeleti eljárásra is irányadó, azonban a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása és a szövetkezet szervei kétséget kizáróan tartós törvénysértő működése következtében fennálló törvénysértő állapot megszüntetése érdekében a cégbíróságnak intézkednie kellett. Végül kifejtette, az eljárás során a tényállás tisztázott volt, ezért "az elsőfokú bíróság szükségtelennek látta a kérelemre indult eljárás külön határozattal történő befejezését, majd egy hivatalból folytatott eljárásban a törvényes működés helyreállítása érdekében újabb határozat meghozatalát".
A végzéssel szemben V. Sándor, mint "indítványozó" fellebbezett a másodfokú eljárásra szóló külön ügyvédi meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján. A végzés megváltoztatását, a kérelem szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását kérte. Állította, miután a szövetkezet az utóbbi években folyamatosan jogszabálysértően működött, a folyamatos, tartós törvénysértő működésre alapított törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem tekinthető elkésettnek. Vitatta, hogy a mérlegek letétbe helyezése, benyújtása önmagában igazolná a szövetkezet tényleges működését. Előadta továbbá, a szövetkezeti tagok ingatlanaikat értékesítették, ismeretlen helyre költöztek, az ingatlanok új tulajdonosai pedig nem kívánnak a szövetkezettel tagsági viszonyt létesíteni, ezért az elsőfokú bíróság végzése szerinti közgyűlés összehívása nem valósulhat meg.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezést észrevételezésre megküldte J. Katalinnak. Észrevétel nem érkezett.
A másodfokú bíróság a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozottnak találta.
Az Sztv. lakásszövetkezetekre is irányadó 12. §-a értelmében a szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint.
A törvényességi felügyeleti eljárásra nézve az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket. Az eljárás célja a cégek törvényes működésének, valamint a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása, illetve helyreállítása.
A törvényességi felügyeleti eljárás eseteit a Ctv. 50. § (1) bekezdése sorolja fel. Így az a), b), c), pontok lehetővé teszik az eljárás lefolytatását a cégjegyzéki adatokra nézve, a d) pont alapján pedig törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye akkor is, ha a cég működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. E rendelkezésre alapítva tehát a törvényességi felügyeleti eljárásnak csakis a cég, illetve szervei (például a közgyűlés, igazgatóság) jogszabálysértő, vagy a létesítő okiratba ütköző működése esetén van helye. Önmagában a cég valamely tisztségviselője mulasztása, nem megfelelő eljárása, magatartása azonban a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához és törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásához nem szolgálhat alapul.
Az 51. § (1) bekezdése szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak kérelemre, vagy hivatalból van helye. A kérelemre indult eljárás kétpólusú, az eljárásban a kérelmező(k) és a cég, mint ellenérdekű felek vesznek részt, a kérelmet a cég ellen kell előterjeszteni. A hivatalból indult eljárásnak pedig egyetlen alanya az eljárás alá vont cég. Az 51. § (2) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye, e határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni. A (3) bekezdés alapján ez a határidő a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásra is irányadó. Az utóbbi rendelkezést ugyanakkor a bírói gyakorlat a jogsértő cégjegyzéki adatok tekintetében akként értelmezi, az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezése a jogsértés észlelésével esik egybe.
A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosultak körét a Ctv. 52. §-ának (2) bekezdése taxatív módon, tételesen felsorolja. A d) pont szerint az eljárást az is kezdeményezheti, aki jogi érdekét valószínűsíti. A bírói gyakorlat azonban a cég tagjának, vezető tisztségviselőjének eljárás lefolytatásához fűződő érdekét elismeri. A Ctv. 53. § (1) bekezdése a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására irányuló kérelemre, illetve bejelentésre nézve előírja, azt a cégbíróság a kérelemre vonatkozó nyilatkozat megtétele, illetve a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében legfeljebb 30 napos határidővel megküldeni tartozik a cégnek. A kérelemre folytatott törvényességi felügyeleti eljárás tehát olyan kontradiktórius eljárás, amelynek alanyai a kérelmező és a kérelmezett cég, a kérelmező eljárás kezdeményezésére való jogosultságát pedig a cégbíróságnak hivatalból vizsgálnia kell. A jogszabályi rendelkezésekből következően továbbá a cég saját magával szemben nem jogosult törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére.
A Ctv. 54. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság dönt a törvényességi felügyeleti kérelemről és indokolt esetben az ott meghatározott intézkedéseket hozza.
A hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásra nézve a Ctv. 52. § (3) bekezdése akként rendelkezik, ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég nem tett eleget a jogszabályban meghatározott okirat-benyújtási, vagy bejelentési kötelezettségének, a céget kötelezettségének meghatározott határidőn belüli teljesítésére hívja fel. A Ctv. 54. § (1) bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazására csak e felhívást követően, annak eredménytelensége esetén van helye.
A fenti jogszabályi rendelkezések egybevetéséből leszűrhető, a kérelemre és a hivatalból folytatott törvényességi felügyeleti eljárás - céljának azonossága mellett - jellegét, az eljárás alanyait, a cégbíróság eljárásának szabályait illetően lényegesen eltér egymástól, az eljárás rendjének betartása egyik eljárásban sem mellőzhető, nincs lehetőség egyes eljárási cselekmények kihagyásával a két eljárás szabályainak ötvözésére, és ily módon "harmadik típusú" eljárás, a kérelemre indult és a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás egy eljárásban történő lefolytatására.
A Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése eltérő rendelkezés hiányában a törvényességi felügyeleti eljárásban is a Polgári perrendtartás (Pp.) szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő. Így irányadóak a Pp. 93. § (1) bekezdésében, valamint 121. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak is, amelyek szerint a kérelemben a felek és képviselőik nevét, perbeli állását is fel kell tüntetni. A Pp. 95. § (2) bekezdése alapján továbbá, ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre, illetve kijavításra szorul, a bíróságnak a mulasztás jogkövetkezményeire figyelmeztetéssel hiánypótlási felhívást kell kiadnia. Abban az esetben pedig, ha a kérelmet nem a jogszabályban erre feljogosított személy terjeszti elő a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásával sor kerülhet a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására is. A törvényességi felügyeleti eljárásban is alkalmazni kell továbbá a Pp. határozatok indokolására vonatkozó 221. §-át.
Az adott ügyben az iratokból megállapíthatóan a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a szövetkezet törvényes képviselője, elnökhelyettese által meghatalmazott jogi képviselő a szövetkezet nevében, képviseletében eljárva, kérelmezőként a szövetkezetet feltüntetve terjesztette elő - éspedig a szövetkezettel szemben -. (Az ügyvédi meghatalmazás szintén a szövetkezet képviseletében történő eljárásra szólt.) Az elsőfokú bíróság e kérelem alapján úgy folytatott törvényességi felügyeleti eljárást, hogy nem észlelte, az eljárás alanyai, a kérelmező és a kérelmezett azonos jogi személyek, amely körülményre tekintettel a kérelem szerinti törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása kizárt. Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, ha megfelelő határidő biztosításával hiánypótlási felhívást ad ki, lehetőséget biztosítva arra, hogy a kérelmet a jogszabályi előírások szerint, a jogsértés kiküszöbölésével előterjesszék. A felhívásnak arra nézve is tájékoztatást kellett volna tartalmaznia, hogy a szövetkezet elnökhelyetteseként, mint vezető tisztségviselőként előterjesztett kérelem esetében a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, joghatályos ügyvédi meghatalmazás csatolása szükséges. A hiánypótlási felhívás elmulasztásával az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályait sértette meg. Nem tett eleget továbbá az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem. Határozatának indokolásából ugyanis nem állapítható meg, mely körülményekre tekintettel helyezkedett arra az álláspontra, hogy a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elkésett.
Jogszabályt sértett továbbá az elsőfokú bíróság akkor is, amikor úgy alkalmazott hivatalból törvényességi felügyeleti intézkedést a szövetkezettel szemben, hogy azt megelőzően nem folytatott a Ctv. rendelkezései szerinti hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárást. Az elsőfokú bíróság eljárása és határozata tehát a kifejtettek szerint jogszabálysértő, ezért az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 257. §-a alapján alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak mindenek előtt a fentiek szerinti hiánypótlási felhívás kibocsátásával a kérelmező személyét kell tisztáznia. Ennek eredményétől függően kerülhet sor a kérelemben foglaltak érdemi vizsgálatára. Ennek során különös körültekintéssel kell vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak azt is, hogy a kérelemben előadott egyes körülmények mennyiben tartoznak törvényességi felügyeleti eljárásra. Ezt követően kell az elsőfokú bíróságnak meghoznia határozatát, amelyet a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tartozik megindokolni.
(Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Cgf.15-03/009725/3.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.706/2004/2.)