adozona.hu
MBH 2005.02.87
MBH 2005.02.87
A cégeljárásban a jogi képviselőtől elvárható, hogy felhívja a cégbíróság "figyelmét" arra, hogy a hiánypótlásként benyújtandó okiratot már eredetileg becsatolta. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 21. § (1) és (2) bek., 41. § (4) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A C. Nemzetközi Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselője a cég bejegyzése iránti kérelmét a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2003. december 11. napján nyújtotta be. A kérelméhez csatolta az egységes szerkezetű társasági szerződést, a tagjegyzéket, a törzstőke befizetését igazoló banki igazolást, aláírási címpéldányt, Cheng S. D. részére kiállított személyi igazolvány fénymásolt oldalait, a közzétételi díj befizetését igazoló csekket, továbbá 60.000,- Ft-ot illetékbél...
A cégbíróság a 2004. január 9-én kelt 3. sorszámú végzésében a társaság jogi képviselőjét hiánypótlásra hívta fel, amelynek során csatolnia kellett olyan társasági szerződést, amelyben a fióktelep helyesen került feltüntetésre, továbbá a tagoknak a kézbesítési meghatalmazott részére adott meghatalmazásait, illetve annak elfogadására vonatkozó okiratokat.
A társaság jogi képviselője a hiánypótlásként benyújtotta az egységes szerkezetű társasági szerződést, megjelölve benne a társaság fióktelepeit, továbbá Ruan L. Z. kínai állampolgár által Cheng M. J.-nek, mint kézbesítési megbízottnak adott meghatalmazást, továbbá a megbízás elfogadását.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2004. március 8. napján kelt Cg.01-09-722324/6. szám alatti végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a társaság a hiánypótlást hibásan teljesítette, mivel a felhívásra a társaság csatolta Ruan L. Z. tag által Cheng M. J. tag részére adott kézbesítési meghatalmazást, továbbá azt a társasági szerződést, amelyben a tagok kézbesítési megbízottjaként továbbra is Cheng S. D. szerepel. A bejegyzési kérelem, a társasági szerződés és a tagjegyzék szerint Cheng M. J. tag magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, így kézbesítési meghatalmazást sem láthat el, továbbá a fent hivatkozott okiratok ellentétes tartalmúak a kézbesítési meghatalmazásban foglaltakkal. A bíróság a hiánypótló végzés kiadásakor nem volt abban a helyzetben, hogy tudhatta volna, hogy a társaság új kézbesítési megbízást kíván adni, így a fenti módosított okiratok csatolására a társaságot felhívni nem tudta. Mindezekre tekintettel az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdése alapján a bejegyzési kérelmet elutasította.
A társaság jogi képviselője a 2004. március 29-én kelt 7. sorszámú beadványában a 6. sorszámú végzés kijavítását és a cég bejegyzését kérte. Elismerte, hogy hibásan csatolta be a hiánypótlási felhívás alapján a tagok kézbesítési meghatalmazását és annak elfogadását. A cégiratokat átnézve megtalálta a benyújtott anyagban a helyes szöveggel benyújtott meghatalmazást, illetve annak elfogadását, amely nyilvánvalóan azért nem került értékelésre álláspontja szerint, mert a cégbejegyzési kérelem nyomtatvány köteghez volt utolsóként hozzátűzve. Mivel a benyújtott kérelem mellékletében szerepelt az irat, ezért annak figyelembe vételével kérte a végzés kijavítását.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2004. április 6. napján kelt Cg.01-09-722324/8. számú végzésében a kijavítási kérelmet elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a Pp. 224. § (1) bekezdésében megjelölt névcsere, hibás névírás, szám, vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás, amelyek a határozatok kijavítását indokolttá tennék, jelen esetben nem állnak fenn.
Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az iratok áttekintése után észlelte, hogy a cégbejegyzési kérelemhez csatolva, a kézbesítési meghatalmazás megtalálható. Azonban a cégbejegyzési kérelem érkeztető bélyegzője szerint egy példány bejegyzési kérelem és 9 db melléklet érkezett, amiből 1 db közzétételi csekk, 2 db társasági szerződés, 2 db tagjegyzék, 2 db aláírási címpéldány, 1 db négy oldalból álló személyi igazolvány másolat és 1 db pénzintézeti igazolás. Egyebekben sem érthető, hogy ha az alapiratokhoz a társaság becsatolta a kért meghatalmazást a hiánypótlásban miért csatolt új, helytelen meghatalmazást.
A cégbíróság az ugyanezen a napon kelt 9. sorszámú végzésében felhívta a társaság jogi képviselőjét, hogy 15 napon belül nyilatkozzon arra, hogy a 6. sorszámú végzést mikor vette át, és kéri-e a 7. sorszámú kijavítás iránti kérelmét fellebbezésnek tekinteni. Egyúttal tájékoztatta, hogy amennyiben a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy azt a bíróság akként értékeli, hogy a 6. sorszámú végzés kézbesítése a kiadást követő 5. munkanapon belül szabályszerűen megtörtént és fellebbezés hiányában az iratokat irattárba helyezi.
A cégbíróság a 2004. július 22-én kelt 13. sorszám alatti végzésével felhívta a jogi képviselőt, hogy igazolja a 2004. március 29-én kelt irat postára adását.
A társaság jogi képviselője a 2004. augusztus 9-én kelt beadványában bejelentette, hogy a 8. és 9. sorszámú végzéseket 2004. június 23-án kapta kézhez, még a 2004. március 29-én kelt iratot 2004. március 30-án adta postára, amelynek igazolására becsatolta a postakönyv vonatkozó oldalának másolatát.
A társaság jogi képviselője a 2004. július 6. napján érkezett beadványában bejelentette, hogy a 6. sorszámú végzést 2004. március 16-án vette át. Egyúttal előadta, hogy a 2004. március 29-én kelt jogorvoslati kérelmet elsődlegesen kijavítási kérelemnek, másodlagosan fellebbezésnek kéri tekinteni. Korábban már hivatkozott arra, hogy egyszerű szerelési hiba folytán a bejegyzési kérelem nyomtatvánnyal a kézbesítési meghatalmazásra vonatkozó egyoldalas irat egybe lett tűzve. Álláspontja szerint ezért tévesen hivatkozott arra az elsőfokú bíróság, hogy jogellenesen került ez az egyoldalas irat a bírósághoz. Az iratcsomó könnyen ellenőrizhető, hogy pl. a tűzőkapocs hány bemenetű, ezen kívül rendkívüli ügyességre vallana, ha valaki az iratbetekintésnél tűzőgépet tudna használni, a korábbi iratcsomóból ki tudná venni a korábbi tűzőkapcsot és helyére ugyanúgy be tudna tűzni a másikat.
Ezt követően a cégbíróság az iratokat a jogorvoslati kérelmek elbírálása céljából felterjesztette a másodfokú bíróságra.
A Fővárosi Ítélőtábla a 2004. szeptember 28. napján kelt 14.Cgf.44.988/2004/2. számú végzésével ugyancsak felhívta a társaság jogi képviselőjét arra, hogy az elsőfokú bíróság 6. sorszámú végzésének 2004. március 16-i átvételét igazolja és nyilatkozzon arra, hogy a jogorvoslati kérelemmel kizárólag a 6. sorszámú végzést támadta-e. A jogi képviselő a végzést 2004. október 12. napján átvette, azonban a felhívásra nem nyilatkozott.
Rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a társaság jogi képviselőjének a fellebbezése határidőben érkezett, mivel a jogi képviselő a 9. sorszámú végzésben megjelölt felhívásra nem nyilatkozott, ezért a 6. sorszámú végzés 2004. március 8-i kiadására tekintettel, és az azt követő öt munkanapra figyelemmel, a végzés átvételére 2004. március 16-án került sor.
A másodfokú bíróság a fellebbezéseket nem találta alaposnak.
Az elsőfokú bíróság a 6. sorszámú végzésében a tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóan utasította el a cég bejegyzés iránti kérelmét a hiánypótlás hibásan történt teljesítése miatt a Ctv. 41. § (4) bekezdésére való hivatkozással az alábbiak szerint.
Az elsőfokú bíróság a 6. sorszámú végzés indokolásában a társasági szerződésben és a kézbesítési meghatalmazásban a megbízott vonatkozásában az ellentmondásokat helytállóan rögzítette, és mindebből a hiánypótlás hibás teljesítésére való következtetése megalapozott.
A Ctv. 21. § (1) bekezdése szerint a cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik. A (2) bekezdés kimondja, hogy a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. Mindezen szabályozásból az következik, hogy ha az elsőfokú bíróság a jogi képviselőt olyan hiányok pótlására hívja fel, amelyet az eredeti kérelem benyújtásakor már beadott, úgy a jogi képviselőtől elvárható, hogy erre az elsőfokú bíróság figyelmét felhívja, és helyette ne hibás kézbesítési meghatalmazást nyújtson be a hiánypótlás teljesítéseként.
A Fővárosi Ítélőtábla a felterjesztett iratok alapján rögzíti, hogy a hivatkozott iratok összetűzése láthatóan nem egy alkalommal történt.
A társaság jogi képviselője a fellebbezésében semmi olyan tényt, vagy körülményt nem jelölt meg, amely az elsőfokú bíróság döntéséhez képest ellentétes jogi következtetés levonására adna alapot.
A társaság jogi képviselőjének a 2004. március 29-én kelt jogorvoslati kérelme annak tartalma szerint nem kijavítás iránti kérelem volt, hanem igazolási kérelem, mivel adminisztratív tévedésként hivatkozott arra, hogy a kézbesítési meghatalmazás a cégbejegyzési kérelem nyomtatvány köteghez utolsóként volt hozzátűzve.
A cégbíróság a 8. sorszámú végzésében a jogi képviselőnek ezt a jogorvoslati kérelmét a végzés tartalma szerint érdemben igazolási kérelemként bírálta el, és - a fentebb kifejtettekre figyelemmel - megalapozottan állapította meg, hogy a kézbesítési meghatalmazásra vonatkozó iratot nem lehet eredetileg benyújtottnak tekinteni.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 6. és 8. sorszámú végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-722324/6.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.988/2004/4.)