adozona.hu
MBH 2005.02.86
MBH 2005.02.86
Ha jogszabálysértő a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörben hozott végzése, de a cég törvényes működése időközben helyreállt, az eljárást befejezetté kell nyilvánítani. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 46. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. §, 51. § (1) bek., 54. § (1) bek.; Pp. 221. § (1) bek., 222. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A C. Kft.-t a cégbíróság 2002. február 12. napján jegyezte be a cégjegyzékbe a 1071 Budapest, Damjanich u. 42. fsz. 3/A. székhellyel. Ügyvezetője L. András.
Dr. Sz. Erika, mint a Budapest, Damjanich u. 42. fsz. 3/A. szám alatti lakás haszonélvezeti jogának jogosultja 2004. február 3. napján beadványt nyújtott be a cégbírósághoz, amelyben előadta, hogy a társaságtól a székhelyként bejegyzett lakás szívességi használatát 2004. február 17. napján megvonta. Ettől az időponttól kezdődően nem járu...
MBH 2005.02.86 Ha jogszabálysértő a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörben hozott végzése, de a cég törvényes működése időközben helyreállt, az eljárást befejezetté kell nyilvánítani.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 46. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. §, 51. § (1) bek., 54. § (1) bek.; Pp. 221. § (1) bek., 222. § (1) bek.]
A C. Kft.-t a cégbíróság 2002. február 12. napján jegyezte be a cégjegyzékbe a 1071 Budapest, Damjanich u. 42. fsz. 3/A. székhellyel. Ügyvezetője L. András.Dr. Sz. Erika, mint a Budapest, Damjanich u. 42. fsz. 3/A. szám alatti lakás haszonélvezeti jogának jogosultja 2004. február 3. napján beadványt nyújtott be a cégbírósághoz, amelyben előadta, hogy a társaságtól a székhelyként bejegyzett lakás szívességi használatát 2004. február 17. napján megvonta. Ettől az időponttól kezdődően nem járul hozzá, hogy a kft. székhelyeként ez a cím legyen bejelentve. Beadványához mellékelte a 2004. február 2. napján kelt és a társaság ügyvezetőjéhez címzett, erre vonatkozó nyilatkozatát.
A cégbíróság a 2004. március 9. napján kelt 12. sorszámú végzésében 100.000,- Ft pénzbírság terhe mellett felhívta a társaság ügyvezetőjét az új székhely 15 napon belül történő bejelentésére. Végzését az ügyvezető lakcímére kézbesítette, ahonnan a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza.
2004. április 21-én K. György is kérelmet intézett a cégbírósághoz, amelyben bejelentette, hogy a társaság székhelyeként bejegyzett lakás az ő tulajdonát képezi, a székhelyként történő használathoz nem járult hozzá.
Ilyen előzmények után hozta meg a cégbíróság a 2004. április 7. napján kelt Cg.01-09-701244/14. számú végzését, amelyben a társaság képviselőjét, L. Andrást 100.000,- Ft pénzbírsággal sújtotta, egyidejűleg ismételten felhívta, hogy tegyen eleget a 2004. március 9-én kelt végzésben foglaltaknak.
Döntését azzal indokolta, hogy a bíróság a 12. sorszámú végzésével felhívta a képviselőt, hogy jelentse be a cég új székhelyét, mivel azt a helyiség tulajdonosának engedélye nélkül használja. A képviselő a végzést a postán nem kereste, az abban foglaltaknak mindeddig nem tett eleget.
A határozat ellen az ügyvezető jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben a pénzbírság elengedését kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy a bíróság korábbi értesítéséről tudomása nem volt, a székhelyet betegsége miatt ebben az időszakban ritkábban kereste fel, amelynek alátámasztására orvosi igazolást csatolt. Előadta, hogy dr. Sz. Erika a szívességi használat megvonását az ügyvezetővel nem közölte. Benyújtotta a társaság 2004. június 13-án megtartott taggyűlésének jegyzőkönyvét, amelyben a tagok határoztak a székhely áthelyezéséről a 1075 Budapest, Erzsébet krt. 53. III/1/A. szám alá.
A másodfokú bíróság a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta.
Az elsőfokú bíróság a határozatát a rá vonatkozó eljárási szabályok megsértésével hozta meg az alábbiak szerint.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 46. §-a kimondja, hogy a gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerinti cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint.
A 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdés b) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé.
A Ctv. 51. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul.
Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor nem rendelkezett a székhelyhasználat jogszerűtlen voltára hivatkozó beadvány törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemként történő iktatásáról, hanem az eljárást "Cg." ügyszám alatt folytatta le.
A Ctv. 54. § (1) bekezdése sorolja fel azokat - az eljárást befejező - intézkedéseket, amelyeket a cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében, az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően alkalmazhat.
A Ctv. 54. § (1) bekezdés b) pontja alapján a cégbíróság a céget sújthatja pénzbírsággal, az ott meghatározott mérték szerint. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy nincs törvényes lehetőség a Ctv. 50. §-ában meghatározott okból a cég képviselőjével szemben pénzbírság kiszabásának (erre a Ctv. 22. § (2) bekezdése alapján kerülhet sor abban az esetben, ha a bejegyzési kérelmet a gazdasági társaság vezető tisztségviselője a jogszabályban meghatározott határidőn túl, késedelmesen terjeszti elő).
Jogszabálysértő ezért az elsőfokú bíróság végzése abból a szempontból is, hogy a fent idézett rendelkezésekbe ütköző módon az ügyvezetőt sújtotta pénzbírsággal.
A fentieken túl megsértette az elsőfokú bíróság a Ctv. 49. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 222. § (1) bek. és 221. § (1) bekezdését, mert a határozata indokolásában nem hivatkozott azokra a jogszabályokra, amelyekre a döntését alapította.
Mindezen eljárási szabálysértések az elsőfokú bíróság végzésének a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése szerinti, a fellebbezés korlátaira tekintet nélkül történő hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára történő utasítására adnának alapot.
A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárás során a kérelmezetti társaság hivatalból beszerzett cégkivonatából ugyanakkor megállapította, hogy a cégbíróság 2004. június 13-i hatállyal a fellebbezéshez csatolt taggyűlési határozat alapján bejegyezte a cégjegyzékbe a társaság új székhelyét.
A törvényességi felügyeleti eljárás célja a cégnyilvántartás közhitelességének a cégek törvényes működésének a biztosítása, illetve helyreállítása. A Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla több eseti döntésében is kifejtett állandó gyakorlata szerint, amennyiben a cég a törvényességi felügyeleti eljárás folyamatban léte alatt működésének törvényességét helyreállítja, a Ctv. kifejezett tételes rendelkezéseinek hiánya ellenére nem kifogásolható az eljárás befejezetté nyilvánítása, figyelemmel a törvényességi felügyeleti eljárás sajátosságaira is, azt is értékelve, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése nem volt alaptalan (BH 2004.247).
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 258. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazásával hatályon kívül helyezte, egyben a törvényességi felügyeleti eljárást befejezetté nyilvánította.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-701244/14.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.877/2004/2.)