adozona.hu
MBH 2005.02.84
MBH 2005.02.84
A jogerős változás bejegyzést elutasító végzés kézbesítését követően ismételten be kell nyújtani a kérelmet a cégbírósághoz, az eredeti, érvényes társasági határozaton alapuló változások átvezetéséhez. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (2) bek., 41. § (4) bek., 44. § (1) bek., 45. § (2) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az SZ. Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság tartja nyilván a cégjegyzékben. Bejegyzett törzstőkéje 1.000.000 forint.
A társaság 1996. november 14-én a törzstőke 1.000.000 forintról 16.000.000 forintra történt felemelése, valamint ezzel összefüggésben a tagok törzsbetétében bekövetkezett változás és új tag - Sz. Intézet "f.a." - bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. A tőkeemelés fedezetét az új tag 3.000.000 forint értékű épületekből, építménye...
A társaság 1996. november 14-én a törzstőke 1.000.000 forintról 16.000.000 forintra történt felemelése, valamint ezzel összefüggésben a tagok törzsbetétében bekövetkezett változás és új tag - Sz. Intézet "f.a." - bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. A tőkeemelés fedezetét az új tag 3.000.000 forint értékű épületekből, építményekből álló apportja, 5.400.000 forint értékben a tagok által rendelkezésre bocsátott szellemi apport, valamint 6.600.000 forint erejéig a társaság törzstőkén felüli vagyona képezte.
A társaság 1997. január 28-án tagváltozást (üzletrész átruházást) jelentett be. E szerint a Sz. Intézet "f.a." tag üzletrészét 1996. decemberében a társaság törzstőkén felüli vagyonából megvásárolta.
1998. június 11-én a társaság újabb változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. Az okiratok szerint a társaság az 1996. decemberében megvásárolt üzletrészét 1997. december 2-án a társaság tagjai szerezték meg.
A elsőfokú bíróság az 1996. november 14-i és 1997. január 28-i kérelmeket a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyó határozatával - amely másodfokú határozatot a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati bíróság határozatával hatályában fenntartott - 1999. szeptember 8-án jogerőre emelkedett 12. sorszámú végzésével az apportőr tulajdonjoga megfelelő igazolása hiányában elutasította. Ugyancsak elutasította a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyó határozatával 2001. szeptember 21-én jogerőre emelkedett 18. sorszámú végzésével az 1998. június 11-én bejelentett tagváltozást (üzletrészváltozást), figyelemmel a 12. sorszámú elutasításra.
A társaság 2000. augusztus 14-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a létesítő okirat módosítására nézve, kérte továbbá a 2000. január 24-én bejelentett változások cégjegyzéken történő átvezetését is.
A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyó határozatával az elsőfokú bíróság hiánypótlási eljárás lefolytatását követően ezen kérelmet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla rámutatott, "amennyiben a bejegyeztetési kötelezettség fennáll, az ilyen kérelmet, mint előzmény nélküli kérelmet kell benyújtani, vagyis szabályszerűen, kérelemnyomtatványon, az eljárási illeték lerovása, s valamennyi szükséges melléklet csatolása mellett. Nincs mód tehát a jogerős elutasítást követően a korábbi okiratok ismételt felhasználására.
A társaság 2004. április 21-én újabb változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. Egyebek mellett a tevékenységi kör új TEÁOR számok szerinti átsorolásának, az egyik tag név, két másik tag lakcímváltozásának, a jegyzett tőke 13.000.000 forintra felemelésének és az ügyvezető tisztsége tartamának 2000. május 30-tól 2005. május 30-ig terjedő bejegyzését kérte. Egyebek mellett csatolta a 2004. április l6-i taggyűlési jegyzőkönyvet, melyben rögzítették a jegyzett tőke l996. november 12-én történt 6.600.000 és 5.400.000 forinttal történő megemelésének tényét, valamint azt is, hogy az ügyvezetőt 2000. május 30-án újraválasztották. A taggyűlésen új, egységes szerkezetű társasági szerződést is elfogadtak, melyben a jegyzett tőkét 13.000.000 forintban jelölték meg. Egyebek mellett benyújtották ismételten az 1996. november 12-i jegyzőkönyv, az 1995. évi mérleg és a szellemi apportértékelés másolatát.
Az elsőfokú bíróság 2004. május 21-én kelt 49. sorszámú hiánypótló végzésében - utalva a Fővárosi Ítélőtábla végzésére - a változások bejegyzéséhez többek között a Fővárosi Ítélőtábla végzését követően hozott érvényes taggyűlési határozat, tagjegyzék, banki befizetési igazolás, az ügyvezető újraválasztásáról határozó taggyűlési jegyzőkönyv és ehhez kapcsolódó egységes társasági szerződés benyújtását írta elő. Utalt arra is, 2004. április 16-án a társaság nem határozott a törzstőke felemeléséről, az ügyvezető újraválasztásáról sem, annak ellenére, hogy ezen változások bejegyzése korábban jogerősen elutasításra került.
A társaság csatolta a másolatban benyújtott okiratok eredeti példányát, a tagjegyzéket és az apport rendelkezésre bocsátásáról szóló nyilatkozatot, 2000. május 20-án kelt, a szellemi apportra vonatkozó "apportlistát", 2000. május 30-i jegyzőkönyvet az ügyvezető újraválasztásáról, valamint a 2000.július 25-én kelt 16.000.000 forint jegyzett tőkét feltüntető társasági szerződést, igazolandó a tagok név és lakcímváltozását.
Az elsőfokú bíróság 2004. július 12-én kelt Cg. 01-09-368632/53 számú végzésével a kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a társaság a kérelmét az 1996. november 12-i taggyűlési határozatra - mellyel a jegyzett tőkét 16.000.000 forintra emelték fel - alapítottan terjesztette elő annak ellenére, hogy az érdemi elutasítást követően nincs lehetőség ugyanazon iratok ismételt, "változatlan" felhasználására. A tőkeemelés bejegyzése alapjául csak újabb taggyűlési határozat szolgálhat.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását és az adatváltozások bejegyzését kérte.
Állította, a társaság nem a korábban, hanem az újonnan benyújtott okiratok alapján kérte a változások bejegyzését, és nem kérte a korábbi iratok felhasználását. Utalt arra is, a korábbi 3.000.000 forint értékű ingatlanapportot szolgáltató cég a cégjegyzékből törlésre került, ezért ezen apport bejegyezhetősége lehetetlenné vált, annak bejegyzését ezen okból már nem kérték. Eltérő álláspontját fejtette ki, amely szerint a Ctv. 45. § (2) bekezdés szerinti bejegyeztetési kötelezettség a már meghozott döntések, taggyűlési határozatok alapján terheli a társaságot, ellenkező esetben a törvény a bejegyeztetési kötelezettség helyett a döntési kötelezettséget írná elő. Állította, az ingatlanapport kivételével bejegyeztetési kötelezettség terheli, a benyújtott okiratok a jogszabályoknak megfelelnek. Hivatkozott arra is, az elsőfokú bíróság végzése ellentmondásos, mert az ügyvezető újraválasztása tekintetében nem kifogásolta a korábbi határozatot.
A másodfokú bíróság a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozottnak találta.
A cégbejegyzési eljárásra és a változásbejegyzési eljárásra az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket.
A 20. § (2) bekezdése értelmében az eljárás okirati bizonyításon alapul, a cégbíróság határozatát a cég által rendelkezésére bocsátott okiratok alapján hozza meg.
A 44. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A (2) bekezdés alapján, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdés rendelkezéseinek, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
A 41. § (4) bekezdés értelmében, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
A 45. § (2) bekezdés akként rendelkezik, ha a változás bejegyzése kötelező a változásbejegyzési kérelem elutasítása a változásbejegyzési kérelem benyújtásának kötelezettsége alól nem mentesít. E kötelezettség értelemszerűen akkor áll fenn, ha az elutasítást követően is van olyan érvényes, a társaság működésére nézve irányadó okirat, amely a cégjegyzékben nyilvántartott adatot érint.
Ilyen okirat lehet a létesítő okirat-módosítás, a társaság legfőbb szervének egyéb határozata, vagy például tagváltozás esetén az annak alapjául szolgáló jogügyletet tartalmazó más okirat. A cégeljárás (cégnyilvántartás) szempontjából az ilyen okiratokat pedig mindaddig, amíg peres bíróság az okirat érvénytelenségét meg nem állapítja, érvényesnek kell tekinteni. Úgyszintén érvényesnek, hatályosnak, a társaság működésére irányadónak tekintendő a társasági döntés, határozat különösen akkor, ha nincs arra utaló adat, hogy a tagok a határozatban foglaltaktól utóbb eltértek, - újabb eltérő tartalmú határozatot hoztak - vagy a határozatban foglaltakat a jövőre nézve már nem kívánják fenntartani.
A kötelezően bejegyzendő változás, amely a cég működésére nézve érvényes és hatályos határozaton alapszik, tehát köti a társaságot és ezen határozatban foglalt változást köteles bejegyeztetni. Ilyen esetben pedig a bejegyzési kérelem mellékletét egyebek mellett az a határozat képezi, amely a bejegyzendő változásra nézve tartalmaz rendelkezést, vagyis amely a változást, mint joghatást eredményezi, kiváltja.
Az adott ügyben a társaság egyebek mellett olyan, a törzstőke felemelését tartalmazó társasági határozatra alapítva nyújtott be változásbejegyzés iránti kérelmet, amely határozatra alapítottan változásbejegyzési kérelmek korábban jogerős elutasításra kerültek. Ezen határozat érvényessége tekintetében azonban sem a megelőző cégeljárásokban, sem pedig a jelen eljárás tárgyát képező cégeljárásban kétség nem merült fel. Ellenkezőleg, a társasági tagok 2004-ben kifejezetten rögzítették, hogy ezen társasági határozatban foglaltak végrehajtása a szellemi apport és a törzstőkén felüli vagyonból történő jegyzett tőke emelés tekintetében meg is történt. A kérelemhez pedig valamennyi a bejegyzéshez szükséges okiratot, mellékletet csatolták.
Az elsőfokú bíróság ezért tévesen értelmezve a Fővárosi Ítélőtábla korábbi végzését, - amely nem a határozat ismételt benyújtásának lehetőségét zárta ki, hanem csak arra utalt, a korábban már benyújtott okiratok ismételt felhasználására nincs mód akként, hogy azokat ne nyújtanák be újból valamennyi szükséges melléklettel együtt - megalapozatlanul hívta fel a társaságot olyan okiratok benyújtására, amelyek a Fővárosi Ítélőtábla döntését követően születtek, és ebből következően téves és megalapozatlan a kérelmet elutasító végzése is.
Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése értelmében megváltoztatta és felhívta az elsőfokú bíróságot az adatváltozások bejegyzésére.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-368632/53.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.885/2004/2.)