adozona.hu
MBH 2005.02.83
MBH 2005.02.83
A cég újonnan választott ügyvezetője a bejegyzésre irányuló cégeljárásban, mulasztásának kimentésére alappal nem hivatkozhat arra, hogy a kft. volt képviselője mindig határidőben terjesztette elő a változások bejegyzésére irányuló kérelmeket. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 22. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. Kft. jogi képviselője a cégbírósághoz 2004. május 26. napján benyújtott kérelmében a 2003. december 12. napján megtartott taggyűlésen hozott határozatok alapján a cég adataiban bekövetkezett változások - egyebek mellett a korábbi ügyvezető törlése és S. Andor ügyvezető - cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
A kérelem mellékleteként csatolt ügyvédi meghatalmazás 2003. december 12-én, a bejegyezni kért ügyvezető aláírási címpéldánya 2004. május 24-én kelt.
A cégbíróság a 2004. júniu...
MBH 2005.02.83 A cég újonnan választott ügyvezetője a bejegyzésre irányuló cégeljárásban, mulasztásának kimentésére alappal nem hivatkozhat arra, hogy a kft. volt képviselője mindig határidőben terjesztette elő a változások bejegyzésére irányuló kérelmeket.
A D. Kft. jogi képviselője a cégbírósághoz 2004. május 26. napján benyújtott kérelmében a 2003. december 12. napján megtartott taggyűlésen hozott határozatok alapján a cég adataiban bekövetkezett változások - egyebek mellett a korábbi ügyvezető törlése és S. Andor ügyvezető - cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.A kérelem mellékleteként csatolt ügyvédi meghatalmazás 2003. december 12-én, a bejegyezni kért ügyvezető aláírási címpéldánya 2004. május 24-én kelt.
A cégbíróság a 2004. június 24. napján kelt 21. sorszámú, hiánypótlásra felhívó végzésében a társaság jogi képviselőjét nyilatkozat benyújtására is felhívta a körben, hogy a változás bejegyzési kérelmet miért négy hónapos késedelemmel nyújtották be, az kinek a magatartására vezethető vissza.
A jogi képviselő a 2004. augusztus 13. napján benyújtott hiánypótlásával egyidejűleg bejelentette, hogy a változás bejegyzési kérelmet az új ügyvezető aláírási címpéldányának hiányában nem tudta határidőben előterjeszteni.
A cégbíróság a változásokat a 2004. augusztus 16. napján kelt 24. sorszámú végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte, majd a 2004. augusztus 18. napján kelt 25. sorszámú végzésével a társaság képviselőjét, S. Andor ügyvezetőt 80.000,- Ft pénzbírsággal sújtotta.
Döntését azzal indokolta, hogy a társaság 2003. december 12-i taggyűlésén a lemondott ügyvezető helyett a tagok S. Andort választották ügyvezetővé, aki a megbízást elfogadta. A jogi képviselő a változás bejegyzési kérelem előterjesztésének késedelmét a címpéldány hiányával mentette ki. A változások bejelentése S. Andor ügyvezető feladata, a késedelem oka az ügyvezető mulasztása volt, ezért a bíróság az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 22. § (2) bekezdése alapján az ügyvezetőt sújtotta pénzbírsággal, amelynek összegét a késedelem időtartamára és arra figyelemmel határozta meg, hogy közérdek fűződik ahhoz, hogy a társaság korábbi képviselőjének törlése, illetve az új ügyvezető bejegyzése a közhitelesség érdekében a lehető legrövidebb időn belül bejegyzésre kerüljön.
A végzés ellen az ügyvezető jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben érdemben a pénzbírság elengedését kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a mulasztás súlyához mérten indokolatlanul magas összegben határozta meg a bírság mértékét. A Ctv. 22. § (2) bekezdése szerint a bírság kiszabása nem kötelező. Álláspontja szerint a cégbíróság a jogszabályban biztosított mérlegelési jogának gyakorlásakor a 80.000,- Ft összegű bírság kiszabásával a mulasztás mértékét és jellegét tévesen ítélte meg. A címpéldány elkészítése adminisztrációs hiba folytán maradt el, nem szándékos mulasztás eredményeként. Kérte továbbá mérlegelni, hogy a kft. közel öt éves működése alatt a cégjegyzéki adatokban több változás is történt, azonban most fordult elő először az, hogy a társaság a bejelentési kötelezettségének késedelmesen tett eleget.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan sújtotta pénzbírsággal a társaság ügyvezetőjét; annak összegét a jogszabályban meghatározott keretek között, megfelelő mérlegeléssel állapította meg; a fellebbezésben hivatkozott körülmény nem alkalmas annak mérséklésére.
Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - annak indokai alapján - helybenhagyta a Ctv. 20. § (1) bek. és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 254. § (3) bekezdése alapján.
(Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Cg.08-09-008411/25.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.45.018/2004/2.)