adozona.hu
MBH 2005.02.82
MBH 2005.02.82
A cég székhelyének megváltozása folytán történt áttételt elrendelő végzés ellen a cég tagja nem jogosult fellebbezést előterjeszteni. [1952. évi III. tv. (Pp.) 106. § (1) bek., 107. § (1) bek., 109. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az R. Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaság egyik alapító tagja a fellebbező dr. S. Tamás. A társaság ügyvezetője 2002. május 23. napjáig Jürgen D. volt. A 2002. május 23-án megkötött társasági szerződésmódosítás alapján benyújtott változásbejegyzési kérelemnek megfelelőn 2002. május 23-i hatállyal dr. S. Tamást jegyezték be a cégjegyzékbe ügyvezetőként és közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tagként.
A Pest Megyei Bíróság G. 40.111/2002/11. számú ítéletében a létesí...
MBH 2005.02.82 A cég székhelyének megváltozása folytán történt áttételt elrendelő végzés ellen a cég tagja nem jogosult fellebbezést előterjeszteni.
Az R. Egészségügyi Korlátolt Felelősségű Társaság egyik alapító tagja a fellebbező dr. S. Tamás. A társaság ügyvezetője 2002. május 23. napjáig Jürgen D. volt. A 2002. május 23-án megkötött társasági szerződésmódosítás alapján benyújtott változásbejegyzési kérelemnek megfelelőn 2002. május 23-i hatállyal dr. S. Tamást jegyezték be a cégjegyzékbe ügyvezetőként és közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tagként.A Pest Megyei Bíróság G. 40.111/2002/11. számú ítéletében a létesítő okirat 2002. május 23-i módosításának érvénytelenségét állapította meg, és a szerződésmódosítást az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időre hatályossá nyilvánította. Egyben a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2002. május 31-én kelt Cg.13-09-073105/40. sorszámú változásbejegyző végzésének a cégjegyzésre jogosultak adatait tartalmazó 13. rovatát, valamint a tagok adatait tartalmazó 1. rovatát érintő bejegyzéseit ugyanezen hatályossággal hatályon kívül helyezte és megkereste a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot az ítéletben foglaltak végrehajtása iránt. Az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf. 40.630/2002/6. sorszámú ítéletével helybenhagyta.
A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg.13-09-073105/76. számú végzésével a jogerős ítélet végrehajtása során a cégjegyzék adatait a 40. sorszámú végzés meghozatalát megelőző állapotra állította helyre. A 13. rovatban a 2002. május 23-i szerződésmódosítást megelőzően képviselőként megjelölt Jürgen D.-t tüntette fel az ítélet jogerőre emelkedésének megfelelő dátumú hatályossággal (2003. október 21.), és intézkedett a tagok adatát tartalmazó rovat módosításáról is, így dr. S. Tamás tag a cégjegyzék hatályos rovata szerint jelentős befolyással rendelkezik a társaságban.
A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2003. november 21-én kelt végzésében felhívta a társaságot, hogy 30 napon belül állítsa helyre a törvényes működést, mivel észlelte, hogy az ügyvezetőként bejegyzett személy 5 évre szóló megbízatása 2002. augusztus 15. napján lejárt. (A társaság cégmásolata jelenleg is Jürgen D.-t tünteti fel képviselőként.)
A 2003. május 23-i szerződésmódosítás alapján fennálló ügyvezetői minőségében dr. S. Tamás tag a társaság taggyűlését 2003. december 29. napjára az őt képviselő ügyvédi iroda székhelyére összehívta. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés időpontjaként 2003. december 30. napját jelölte meg. Időközben 2003. december 10. napján a cég többségi tulajdonosa, Manfred L. a cégbírósághoz fordult és törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezte, amelyben kérte, hogy a cégbíróság a törvényes működés helyreállítása érdekében a társaság taggyűlését hívja össze. Előadta, hogy a cég székhelye megszűnt, a cégnek nincs ügyvezetője, mert az ügyvezető megbízatása lejárt és a megbízatás meghosszabbítására, illetve új ügyvezető választására nem került sor. Utalt arra is, hogy a dr. S. Tamás által 2003. december 29. és 30. napjára kitűzött taggyűlés összehívása nem szabályosan történt.
A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a 2003. december 15-én kelt Cgt.13-03/001135/5. számú végzésében a társaság törvényes működésének helyreállítása céljából a taggyűlést 2004. január 6. napjára, a társaság bejegyzett székhelyére összehívta és meghatározta annak napirendjét is. Határozatképtelenség esetére a taggyűlés időpontját 2004. január 7. napjára tűzte ki. A 2003. december 29.-re, illetve 30.-ra összehívott taggyűlés szabályszerűtlenségének megállapítására vonatkozó kérelmet elutasította azzal, hogy a taggyűlés szabálytalansága előzetesen nem állapítható meg.
Dr. S. Tamás - és ügyvédje - az általa összehívott taggyűlésen nem jelent meg, ugyanakkor a többségi tulajdonos részt vett a taggyűlésen és tudomásul vette, hogy a taggyűlést dr. S. Tamás a cég székhelyén kívüli helyre hívta össze, majd a napirendre tűzött kérdésekben meghozta a határozatokat. Ennek értelmében a cég a székhelyét az 1091 Budapest, Üllői út 47. szám alá helyezte át, ügyvezetőként pedig öt évre Jürgen D.-t választotta meg 2003. december 29.-i hatállyal. A cég jogi képviselő útján a taggyűlésen elfogadott határozatoknak megfelelő változásbejegyzési kérelmet 2003. december 30. napján benyújtotta a cégbírósághoz.
A cégbíróság által kitűzött időpontban dr. S. Tamás is megtartotta a taggyűlést a cég bejegyzett székhelye előtti udvarban, amelyen a másik cégtulajdonos nem jelent meg. A határozatképtelenség miatt 2004. január 7-én megismételt taggyűlésen hozott határozatok alapján került sor a 2004. január 21-én a cégbírósághoz érkezett változásbejegyzési kérelem benyújtására. Ebben ügyvezetőként dr. S. Tamás van feltüntetve 2004. január 7-i hatállyal, a cég székhelyeként pedig az 1024 Budapest, Margit krt. 71. szám van megjelölve. A 2004. január 7-én meghozott taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránt időközben per volt folyamatban, amelynek során a bíróság az első fokon jogerőre emelkedett 10.G.40.014/2004/7. számú határozatában a taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. A pert a többségi tulajdonos indította a cég ellen, a céget a perben Jürgen D. ügyvezető képviselte.
Tekintettel arra, hogy a 2003. december 30-án benyújtott változásbejegyzési kérelemben a cég új székhelyeként budapesti címet jelölt meg, a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a Cg. 13-09-073105/125. számú végzésével az iratok áttételét rendelte el az új székhely szerint illetékes Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 34. § (1) bekezdésére alapítottan.
Az áttételt elrendelő végzés ellen dr. S. Tamás élt fellebbezéssel, mint a társaság tagja és ügyvezetője. A 129. sorszámú fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a 2004. január 21. napján benyújtott, folyamatban lévő, de még el nem bírált változásbejegyzési kérelem alapján ő tekinthető a társaság ügyvezetőjének, és reá a határozat rendelkezést tartalmaz. Egyben a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet is előterjesztett, amelyben arra hivatkozott, hogy csak 2004. augusztus 2-án szerzett tudomást arról, hogy a 2004. január 21-én benyújtott változásbejegyzési kérelme alapjául szolgáló határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint az áttételt elrendelő végzés meghozatala során a cégbíróság olyan döntéseket vett figyelembe, amelyek jogszabálysértők voltak.
A cég 131. sorszámú, a fellebbezésre tett észrevételeiben kifejtette, hogy a fellebbezés nem arra jogosulttól származik, mivel dr. S. Tamás nem ügyvezetője a társaságnak és nem tekinthető egyébként sem olyan személynek, mint akire az áttételt elrendelő végzés rendelkezést tartalmaz.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az igazolási kérelem alapos, a fellebbezés azonban érdemben nem bírálható el.
A Pp. 106. § (1) bekezdésének értelmében, ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei a törvényben meghatározott kivételekkel igazolással orvosolhatók.
A Pp. 107. § (1) bekezdése kimondja, hogy az igazolási kérelmet 15 napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
A Pp. 109. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezési határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem tárgyában a másodfokú bíróság határoz. Azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni (Pp. 109. § (3) bekezdés).
Tekintettel arra, hogy a fellebbező a 10. G. 40.014/2004. számú perben nem vett részt, nem volt tudomása arról, hogy a 2004. január 7-én meghozott taggyűlési határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezte. A cégbíróság az áttételt elrendelő végzést a cég jogi képviselőjének kézbesítette, így a fellebbező erről a határozatról kézbesítéssel nem szerzett tudomást.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelemnek helyt adott. A fellebbezés ugyanakkor - az alábbiakra tekintettel - érdemben nem bírálható el.
A Pp. 233. § (1) bekezdése kimondja, hogy az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
A fellebbezőre sem a székhelyáthelyezés miatt meghozott áttételt elrendelő végzés, sem az ahhoz kapcsolódó változásbejegyzési kérelem nem tartalmaz rendelkezést. Az állandó bírói gyakorlat szerint a fellebbezőnek az ügyben való érintettségét nem lehet kiterjesztően értelmezni.
A Pp. 237. §-a értelmében, ha a fellebbezés olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, az elsőfokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja, ha pedig erre nem került sor, úgy a Pp. 240. § (1) bekezdése alapján a fellebbezés elutasítására a másodfokú tanács elnöke jogosult.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 240. § (1) bekezdése alapján határozott.
(Pest Megyei Bíróság Cg.13-09-073105/125.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.45.133/2004/2.)