adozona.hu
BH+ 2005.1.21
BH+ 2005.1.21
I. A törvény a végelszámoló megítélésére bízza és kötelességévé teszi annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona elegendő-e az ismert hitelezők kielégítésére. Ha nem elegendő, haladéktalanul köteles a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet előterjeszteni. Ebben az esetben a törvény 8. § (1) bekezdésében írt szervek hozzájárulásának beszerzésére nincs szükség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. § (1) bek
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós végelszámolója az elsőfokú bírósághoz 2001. augusztus 31-én érkezett kérelmében az 1991. évi IL. törvény 72. § (2) bekezdése alapján kérte a felszámolási eljárás lefolytatását az adós ellen. Kérelmét azzal indokolta, hogy a végelszámolás folyamán megállapította: a társaság vagyona nem elegendő az ismert hitelező követeléseinek fedezetére.
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós által benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését azzal i...
BH+ 2005.1.21 I. A törvény a végelszámoló megítélésére bízza és kötelességévé teszi annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona elegendő-e az ismert hitelezők kielégítésére. Ha nem elegendő, haladéktalanul köteles a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet előterjeszteni. Ebben az esetben a törvény 8. § (1) bekezdésében írt szervek hozzájárulásának beszerzésére nincs szükség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. § (1) bek., 72. § (2) bek., 75. § (1) bek.].
II. A végelszámoló a Cstv. 75. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat nem a kérelem benyújtásakor, hanem a felszámolás elrendelése esetén köteles teljesíteni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek., 28. § (2) bek. e) pontja, 75. § (1) bek.].
Az adós végelszámolója az elsőfokú bírósághoz 2001. augusztus 31-én érkezett kérelmében az 1991. évi IL. törvény 72. § (2) bekezdése alapján kérte a felszámolási eljárás lefolytatását az adós ellen. Kérelmét azzal indokolta, hogy a végelszámolás folyamán megállapította: a társaság vagyona nem elegendő az ismert hitelező követeléseinek fedezetére.Az elsőfokú bíróság végzésével az adós által benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az adós a bíróság hiánypótlási felhívásának csak részben tett eleget. Nem jelentette be azonban valamennyi hitelezőjének a nevét, a hitelek (tartozások) összegét és a lejáratok időpontját. Ehelyett csak egy iratcsomagot csatolt. Nem csatolt olyan bizonylatot, okiratot, amelyből megállapítható lenne az adós vagyona. Nem csatolta a felszámolási eljárás megindításához a taggyűlés előzetes egyetértését. Hiányzik a végelszámolási nyitómérleg, ezt követő éves beszámoló, s az utolsó évről készült éves beszámoló, valamint a végelszámolási zárómérleg is.
Nem állapítható meg, hogy a végelszámoló a Cstv. 75. § (1) bekezdésében rögzített feladatoknak a kérelem benyújtása előtt eleget tett-e, illetve esetlegesen a felszámolás elrendelését követően a végelszámolási zárómérleggel, illetve a korábban kért mérlegek átadásával eleget tud-e tenni; ha nem, úgy értelemszerűen a Cstv. 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek, (azaz a taggyűlés) felszámolási eljárásra való "előzetes egyeztetésére vonatkozó határozatát" (helyesen: előzetes egyetértését) kell előterjesztenie, tekintettel arra is, hogy a felszámolási eljárás iránti kérelmét a végelszámoló megalapozottan a 72. § (1) bekezdésében foglaltak maradéktalan teljesítése után terjesztheti elő. Mindezekre tekintettel a Cstv. 6. § (2) bekezdése, a Pp. 164. § (1) bekezdése a Cstv. 25. § (1) bekezdésének c) pontja felhívásával a rendelkező rész szerint határozott.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós végelszámolója nyújtott be fellebbezést, melyben a végzés megváltoztatásával a felszámolás elrendelését kérte.
Fellebbezése indokaként hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívásának a 3. pont kivételével eleget tett. A 3. pontban az elsőfokú bíróság a taggyűlés felszámolási eljárással való előzetes egyetértését tartalmazó okirat csatolására, ennek hiányában végelszámolási nyitó- és zárómérleg csatolására hívta fel. Álláspontja szerint azonban az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Cstv. 72. § (2) bekezdését és 75. § (1) bekezdését, mert a 72. § (2) bekezdése szerint az e jogszabályhelyre hivatkozással indult eljárásban a 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek hozzájárulását nem kell beszerezni, továbbá a végelszámolónak a felszámolás elrendelése esetére kell végelszámolási zárómérleget készítenie. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a felszámolás elrendelésének nem lehet feltétele a végelszámolási zárómérleg benyújtása.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A jelen eljárásra alkalmazott, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. tv. és az 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) - 72. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni és a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a 75. § (1) bekezdésében meghatározott feladatoknak eleget tenni. Ebben az esetben a 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek hozzájárulását nem kell beszerezni.
E rendelkezésekből következően a törvény a végelszámoló hatáskörébe utalja annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona elegendőnek látszik-e az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére vagy sem. Amennyiben a végelszámoló úgy ítéli meg, hogy a vagyon erre nem elegendő, a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul köteles előterjeszteni. Ebben az esetben a felhívott törvényhely kifejezett rendelkezése szerint nem szükséges a 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek hozzájárulásának beszerzése az eljárás megindításához, hiszen azt a törvény a végelszámoló megítélésére bízza, és az ő kötelességévé teszi. Ezt a feladatát nem tudná ellátni, ha a 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek nem adnák hozzájárulásukat az eljárás megindításához.
A Legfelsőbb Bíróság maga is helyesnek fogadta el az adósnak azt a fellebbezési érvelését, miszerint az eljárás megindításának nem előfeltétele, hogy a végelszámoló a 75. § (1) bekezdésében meghatározott feladatoknak a kérelem benyújtásakor eleget tegyen. Az ott meghatározott mérlegeket csak a felszámolás elrendelése esetén kell elkészítenie. Korábban, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, a 75. § (1) bekezdésében meghatározott mérlegeket és vagyonfelosztási javaslatot nem is lenne képes elkészíteni, hiszen a felszámolás elrendelése előtt a felszámolás kezdő időpontját, - amely a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja [többször módosított Cstv. 28. § (2) bekezdésének e) pontja] - nem is lehet meghatározni.
Kétségtelen, hogy az adós végelszámolója az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása 5. pontjában foglaltaknak nem pontosan tett eleget, de a hitelezői követelésre vonatkozóan mellékelt H/4. alatti iratokból megállapíthatóan az adósnak egyetlen hitelezője volt, az Sz. Rt., aki az adóssal szemben fennálló követelését a H. és J. Ügyvédi Iroda hitelezőre engedményezte. A csatolt - fénymásolattal készült - mellékletben a követelés összege nehezen olvasható, azonban a mellékelt számlákból mind a követelés összege, mind annak esedékessége megállapítható.
A többször módosított Cstv. 25. § (1) bekezdésének c) pontja az esetben teszi lehetővé, hogy a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a hiánypótlási felhívásra az adós végelszámolója által készített beadvány és ahhoz csatolt mellékletek tartama lehetővé teszik a kérelem érdemi elbírálását.
A kérelem érdemi elbírálása során kell felhívnia a bíróságnak az adóst annak igazolására, hogy mennyi az adós gazdálkodó szervezet vagyona és ezt, valamint az ismert hitelezői követelések összegét egybevetve kell az elsőfokú bíróságnak döntenie abban a kérdésben, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona elegendő-e az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére, vagy sem. Ehhez képest kell az adós fizetésképtelensége tárgyában döntenie, a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdésében meghatározott fizetésképtelenségi okokat megvizsgálva.
A fent kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a felszámolási eljárás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzése jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Fpk.VI.30.342/2002. sz.)