adozona.hu
BH+ 2005.1.21
BH+ 2005.1.21
I. A törvény a végelszámoló megítélésére bízza és kötelességévé teszi annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona elegendő-e az ismert hitelezők kielégítésére. Ha nem elegendő, haladéktalanul köteles a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet előterjeszteni. Ebben az esetben a törvény 8. § (1) bekezdésében írt szervek hozzájárulásának beszerzésére nincs szükség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. § (1) bek
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós végelszámolója az elsőfokú bírósághoz 2001. augusztus 31-én érkezett kérelmében az 1991. évi IL. törvény 72. § (2) bekezdése alapján kérte a felszámolási eljárás lefolytatását az adós ellen. Kérelmét azzal indokolta, hogy a végelszámolás folyamán megállapította: a társaság vagyona nem elegendő az ismert hitelező követeléseinek fedezetére.
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós által benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését azzal i...
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós által benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az adós a bíróság hiánypótlási felhívásának csak részben tett eleget. Nem jelentette be azonban valamennyi hitelezőjének a nevét, a hitelek (tartozások) összegét és a lejáratok időpontját. Ehelyett csak egy iratcsomagot csatolt. Nem csatolt olyan bizonylatot, okiratot, amelyből megállapítható lenne az adós vagyona. Nem csatolta a felszámolási eljárás megindításához a taggyűlés előzetes egyetértését. Hiányzik a végelszámolási nyitómérleg, ezt követő éves beszámoló, s az utolsó évről készült éves beszámoló, valamint a végelszámolási zárómérleg is.
Nem állapítható meg, hogy a végelszámoló a Cstv. 75. § (1) bekezdésében rögzített feladatoknak a kérelem benyújtása előtt eleget tett-e, illetve esetlegesen a felszámolás elrendelését követően a végelszámolási zárómérleggel, illetve a korábban kért mérlegek átadásával eleget tud-e tenni; ha nem, úgy értelemszerűen a Cstv. 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek, (azaz a taggyűlés) felszámolási eljárásra való "előzetes egyeztetésére vonatkozó határozatát" (helyesen: előzetes egyetértését) kell előterjesztenie, tekintettel arra is, hogy a felszámolási eljárás iránti kérelmét a végelszámoló megalapozottan a 72. § (1) bekezdésében foglaltak maradéktalan teljesítése után terjesztheti elő. Mindezekre tekintettel a Cstv. 6. § (2) bekezdése, a Pp. 164. § (1) bekezdése a Cstv. 25. § (1) bekezdésének c) pontja felhívásával a rendelkező rész szerint határozott.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós végelszámolója nyújtott be fellebbezést, melyben a végzés megváltoztatásával a felszámolás elrendelését kérte.
Fellebbezése indokaként hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívásának a 3. pont kivételével eleget tett. A 3. pontban az elsőfokú bíróság a taggyűlés felszámolási eljárással való előzetes egyetértését tartalmazó okirat csatolására, ennek hiányában végelszámolási nyitó- és zárómérleg csatolására hívta fel. Álláspontja szerint azonban az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Cstv. 72. § (2) bekezdését és 75. § (1) bekezdését, mert a 72. § (2) bekezdése szerint az e jogszabályhelyre hivatkozással indult eljárásban a 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek hozzájárulását nem kell beszerezni, továbbá a végelszámolónak a felszámolás elrendelése esetére kell végelszámolási zárómérleget készítenie. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a felszámolás elrendelésének nem lehet feltétele a végelszámolási zárómérleg benyújtása.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A jelen eljárásra alkalmazott, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. tv. és az 1997. évi XXVII. törvényekkel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) - 72. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni és a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a 75. § (1) bekezdésében meghatározott feladatoknak eleget tenni. Ebben az esetben a 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek hozzájárulását nem kell beszerezni.
E rendelkezésekből következően a törvény a végelszámoló hatáskörébe utalja annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona elegendőnek látszik-e az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére vagy sem. Amennyiben a végelszámoló úgy ítéli meg, hogy a vagyon erre nem elegendő, a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul köteles előterjeszteni. Ebben az esetben a felhívott törvényhely kifejezett rendelkezése szerint nem szükséges a 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek hozzájárulásának beszerzése az eljárás megindításához, hiszen azt a törvény a végelszámoló megítélésére bízza, és az ő kötelességévé teszi. Ezt a feladatát nem tudná ellátni, ha a 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek nem adnák hozzájárulásukat az eljárás megindításához.
A Legfelsőbb Bíróság maga is helyesnek fogadta el az adósnak azt a fellebbezési érvelését, miszerint az eljárás megindításának nem előfeltétele, hogy a végelszámoló a 75. § (1) bekezdésében meghatározott feladatoknak a kérelem benyújtásakor eleget tegyen. Az ott meghatározott mérlegeket csak a felszámolás elrendelése esetén kell elkészítenie. Korábban, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, a 75. § (1) bekezdésében meghatározott mérlegeket és vagyonfelosztási javaslatot nem is lenne képes elkészíteni, hiszen a felszámolás elrendelése előtt a felszámolás kezdő időpontját, - amely a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja [többször módosított Cstv. 28. § (2) bekezdésének e) pontja] - nem is lehet meghatározni.
Kétségtelen, hogy az adós végelszámolója az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása 5. pontjában foglaltaknak nem pontosan tett eleget, de a hitelezői követelésre vonatkozóan mellékelt H/4. alatti iratokból megállapíthatóan az adósnak egyetlen hitelezője volt, az Sz. Rt., aki az adóssal szemben fennálló követelését a H. és J. Ügyvédi Iroda hitelezőre engedményezte. A csatolt - fénymásolattal készült - mellékletben a követelés összege nehezen olvasható, azonban a mellékelt számlákból mind a követelés összege, mind annak esedékessége megállapítható.
A többször módosított Cstv. 25. § (1) bekezdésének c) pontja az esetben teszi lehetővé, hogy a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a hiánypótlási felhívásra az adós végelszámolója által készített beadvány és ahhoz csatolt mellékletek tartama lehetővé teszik a kérelem érdemi elbírálását.
A kérelem érdemi elbírálása során kell felhívnia a bíróságnak az adóst annak igazolására, hogy mennyi az adós gazdálkodó szervezet vagyona és ezt, valamint az ismert hitelezői követelések összegét egybevetve kell az elsőfokú bíróságnak döntenie abban a kérdésben, hogy a gazdálkodó szervezet vagyona elegendő-e az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére, vagy sem. Ehhez képest kell az adós fizetésképtelensége tárgyában döntenie, a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdésében meghatározott fizetésképtelenségi okokat megvizsgálva.
A fent kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a felszámolási eljárás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzése jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Fpk.VI.30.342/2002. sz.)