adozona.hu
BH+ 2005.1.35
BH+ 2005.1.35
A szövetkezeti közgyűlési határozatok felülvizsgálatára irányuló perekben az illetéktörvény illeték-feljegyzési jogra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz [1990. évi XCIII. tv. 61. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes által előterjesztett keresetlevél alapján a felperest hiánypótlásra - nevezetesen a kereseti illeték lerovására - hívta fel azzal a figyelmeztetéssel, hogy a teljesítésre biztosított határidő eredménytelen eltelte esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
A felperes a felhívásnak nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezett. Egyben felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a Pp. 132. §-án...
BH+ 2005.1.35 A szövetkezeti közgyűlési határozatok felülvizsgálatára irányuló perekben az illetéktörvény illeték-feljegyzési jogra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz [1990. évi XCIII. tv. 61. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a felperes által előterjesztett keresetlevél alapján a felperest hiánypótlásra - nevezetesen a kereseti illeték lerovására - hívta fel azzal a figyelmeztetéssel, hogy a teljesítésre biztosított határidő eredménytelen eltelte esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.A felperes a felhívásnak nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezett. Egyben felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a Pp. 132. §-ának (1) bekezdésének értelmében a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja.
A felperes az illeték-lerovási kötelezettségének változatlanul nem tett eleget. Az őt - álláspontja szerint - megillető illeték-feljegyzési jogra hivatkozva a végzés ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására történő kötelezését kérte.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, rámutatva arra, hogy az 1990. évi XCIII. törvénynek (továbbiakban: Itv.) a felperes által felhívott 61. § (1) bekezdés c) pontja kizárólag a kártérítés iránti perek egy meghatározott körére tartalmaz illeték-feljegyzési jogot biztosító rendelkezést. A jelen per tárgya azonban szövetkezeti közgyűlési határozatok felülvizsgálata, amelyre az Itv. illeték-feljegyzési jogra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az eljárás folytatásának elrendelése iránt.
Az alperes ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Mind az első-, mind a másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felperest a per tárgya alapján az illetéktörvény rendelkezései szerint illeték-feljegyzési jog nem illeti meg. Figyelemmel arra, hogy a felperes a vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján ilyen kedvezmény személyhez kötött biztosítását nem igényelte, helyesen járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor a hiányosan előterjesztett keresetlevél alapján a felperest az eljárási illeték lerovására hívta fel a megfelelő figyelmeztetés közlése mellett. A felhívás nem teljesítése miatt az elsőfokú bíróság helyesen döntött a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról és a másodfokú bíróság azt mindenre kiterjedő helyes indokolással hagyta helyben.
A Pp. 270. §-ának a jogerős végzés meghozatalakor hatályos (2) bekezdése értelmében a 270. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával helye van felülvizsgálati kérelemnek a keresetlevelet (fizetési meghagyást) idézés kibocsátása nélkül elutasító (130. §), a pert megszüntető (157. §) és az egyezséget jóváhagyó (148. §) jogerős végzés ellen továbbá - külön jogszabály rendelkezése alapján - más az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen.
A felperes a felülvizsgálati kérelmét ennek a megengedő rendelkezésnek megfelelően terjesztette elő anélkül azonban, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításának indokát érdemben bármivel is támadta volna. A felülvizsgálati kérelme ugyanis kizárólag az általa előterjesztett keresetlevél tartalmával egyezően az általa támadott közgyűlési határozatok jogszabálysértő voltát sérelmezi. Ennek vizsgálata azonban éppen a jogerős végzés miatt nem történt meg, így a felülvizsgálati eljárásban ezeket az érdemi kérdéseket vizsgálni nem lehetett.
Figyelemmel arra, hogy a jogerős, a keresetlevelet kibocsátása nélkül elutasító végzés mindenben megfelelt a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezéseknek, azt a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.I/A.22.557/2001.)