adozona.hu
BH 2005.1.30
BH 2005.1.30
A rendszeres szociális járadékra való jogosultság nem illeti meg azt, akinek a munkaviszonya nem az egészségi állapotának megváltozása miatt szűnt meg [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. §, 19. §, 22. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében a 2003. március 12-én kelt, rendszeres szociális járadék iránti igényét elutasító jogerős alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A munkaügyi bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes utolsó munkaviszonya 1994. május 31-én megszűnt, ezt követően 1998. ...
BH 2005.1.30 A rendszeres szociális járadékra való jogosultság nem illeti meg azt, akinek a munkaviszonya nem az egészségi állapotának megváltozása miatt szűnt meg [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. §, 19. §, 22. §].
A felperes keresetében a 2003. március 12-én kelt, rendszeres szociális járadék iránti igényét elutasító jogerős alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A munkaügyi bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes utolsó munkaviszonya 1994. május 31-én megszűnt, ezt követően 1998. május 31-éig anyasági támogatásban részesült. 2001-ben négy hónapig munkanélküli járadékot folyósítottak a részére, 2001. március 19-én őstermelői igazolványt váltott ki, amit 2003. április 14-én a hatóság visszavont. A felperes 50%-os munkaképesség-csökkenését 2002. január 1-jétől állapították meg, és a felperes ennek alapján 2003. március 12-én rendszeres szociális járadékot igényelt. Az alperes elutasító határozatát azzal indokolta, hogy a felperes nem tekinthető rehabilitáltnak, így a kért ellátás nem illeti meg.
A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a 270. § (2) bekezdés bb) pontja alapján elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az R. 2. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megváltozott munkaképességű az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék tekintetében az, aki munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban nem áll, és nem folytat semmiféle olyan tevékenységet, amely díjazással, jövedelemmel jár, és az egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörben, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül. A járadék megállapításának további feltétele, hogy a megváltozott munkaképességű személy megfeleljen az együttes rendelet 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
A felperes utolsó munkaviszonya 1994-ben nem az egészségi állapotának megváltozása miatt szűnt meg. A felperes 50%-os munkaképesség-csökkenését ezt követően, 2002. január 1-jétől állapították meg.
Erre figyelemmel nem tekinthető az átmeneti vagy a rendszeres szociális járadék szempontjából megváltozott munkaképességűnek, függetlenül attól, hogy jövedelemmel rendelkezik-e. A jogerős ítélet ezért ellentétes a Legfelsőbb Bíróság 578. elvi határozatában kifejtettekkel.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.012/2004. sz.)