adozona.hu
BH 2005.1.40
BH 2005.1.40
Útlevél kiadása megtagadható azzal szemben, akinek olyan - behajthatatlanság miatt törölt - adótartozása van, amelynek elévülése nem következett be [1998. évi XII. tv. 16. §; 1990. évi XCI. tv. 94. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala Hatósági és Felügyeleti Főosztályának Hatósági Osztálya 2001. június 15-én kelt határozatával a felperes útlevél iránti kérelmét elutasította a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (továbbiakban: Tv.) 19. § (1) bekezdés a) pontja és 16. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A határozat indokolása szerint az APEH Megyei Igazgatósága 2001. április 26-án arról tájékoztatta az elsőfokú útlevélhatóságot, hogy...
A felperes fellebbezést nyújtott be a határozat ellen és bejelentette, hogy az adóhatóság 2001. február 15-én meghozott határozatával az adótartozást behajthatatlanság címén törölte, ezzel az adótartozása megszűnt.
Az alperes a 2001. október 4-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Arra hivatkozott, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 94. § (2) bekezdése értelmében a végrehajthatatlanság címén törölt tartozás újból előírható a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül, ha a tartozás behajthatóvá válik. Így önmagában a törlés ténye az adótartozás fennállását nem érinti.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése iránt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolása szerint a külföldre utazás korlátozásának három együttes feltétele van. Az egyik feltétel az adótartozás fennállása, a második a tartozás jogerős határozattal történő megállapítása, a harmadik pedig az a feltétel, hogy az adótartozás összege meghaladja a 10 000 000 forintot. A felperes esetében az első feltétel, azaz az adótartozás fennállása nem állapítható meg. A Tv. 16. § (1) bekezdés e) pontja alkalmazására az egyik törvényi feltétel hiányában jogsértően került sor, mert az adóhatóság adótartozás törlését előíró határozata folytán az adótartozás nem áll fenn. A behajthatatlanság címén az adótartozás törlése az adótartozás megsemmisítését eredményezi. Ezen a tényen nem változtat az sem, hogy a már törölt adótartozás újból feléledhet, mert az adótartozás újbóli előírása megkívánja az Art. 75. § (3) bekezdése szerinti alakszerű határozatot, azonban ilyen határozatot a felperes ügyében a határozat meghozataláig nem hoztak, ezért a felperesnek adótartozása nincs.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását. Rendkívüli jogorvoslati kérelmét a Pp. 270. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapította és abban az elvi jelentőségű jogkérdésben kérte a Legfelsőbb Bíróság döntésének meghozatalát, hogy az elévülési időn belül az adótartozást fennállónak kell-e tekinteni abban az esetben, ha az adótartozást behajthatatlanság címén törölték és ennek megfelelően az útlevél iránti kérelem elutasítható-e a Tv. 16. § (1) bekezdés e) pontja alapján. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az adóhiányból eredő adótartozás behajthatatlanság címén való törlése esetén az adótartozás nem áll fenn, így álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Art. 94. § (1) és (2) bekezdését, a Tv. 16. § (1) bekezdés e) pontját, (3) bekezdését.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a 3. számú végzésével elrendelte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság per iratai alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati eljárás elrendelésének feltételei fennálltak, az elsőfokú bíróság az elvi jelentőségű jogkérdésben tévesen foglalt állást, ezért ítélete megsértette a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat.
Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felperes esetében a behajthatatlanság címén törölt adótartozás megszűnt adótartozásnak tekinthető és így a felperes külföldre utazása nem korlátozható a Tv. 16. § (1) bekezdése alapján. A felperes útlevélkérelme kapcsán mind a Tv., mind az Art. rendelkezéseit együttesen kell értelmezni és alkalmazni. Az Art. 97. § c) pontja értelmében adótartozás az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Az Art. 97. § c) pontja szerinti adótartozás az Art. 95. § (4) bekezdése szerinti végrehajtási jog elévüléséig akkor is fennáll, ha azt az Art. 94. § (1) bekezdése szerint behajthatatlanság miatt törölték, mivel az Art. 94. § (2) bekezdése alapján az adótartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik. Mindezek alapján az adótartozás behajthatatlanság címén való törlése nem eredményezi annak megszűnését, nem jelenti azt, hogy törlés következtében az elévülési időn belül az adót nem kell megfizetni, illetve végrehajtás útján azt nem lehet kikényszeríteni. Az adótartozás behajthatatlanság címén való törlése - az elévülési időn belül - nem jár az adótartozás követelésére vonatkozó jog megszűnésével, mivel ha ezt követően az adótartozás behajthatóvá válik, azt újból előírják a végrehajtási eljárásban. A törlés a végrehajtási eljárás átmeneti - ismételt behajthatóságig való - leállítását jelenti, az adótartozás fennállása mellett.
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg a jogerős ítéletében, hogy a behajthatatlanság címén való törlés az adótartozás megsemmisítését, megszűnését eredményezte. Az adótartozás ténylegesen megszűntnek csak annak megfizetésével, hogy a végrehajtáshoz való jog elévülésének bekövetkeztével tekinthető.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.571/2002. sz.)