adozona.hu
BH 2005.1.29
BH 2005.1.29
Az egyesülésben lévő vagyoni részesedését a tag nem ruházhatja át, ezért a cégbíróságnak az ilyen módon bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet el kell utasítania [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 285. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 30. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1997. évi CXLIV. tv.-nek (Gt.) megfelelően működő egyesülés 1999. október 14-én változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő. Kérelmében annak bejegyzését kérte, hogy a H. Kft. 1999. december 31-i hatállyal kilép az egyesülésből, míg F. T. 2000. január elsejével belép. Egyebek mellett csatolásra került az egyesülés igazgatótanácsának 1999. május 26-i üléséről készült jegyzőkönyvkivonat. Ez többek között tartalmazza, hogy az igazgatótanács jóváhagyja a H. Kft. tulajdonában levő egyes...
BH 2005.1.29 Az egyesülésben lévő vagyoni részesedését a tag nem ruházhatja át, ezért a cégbíróságnak az ilyen módon bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet el kell utasítania [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 285. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 30. § (2) bek.].
Az 1997. évi CXLIV. tv.-nek (Gt.) megfelelően működő egyesülés 1999. október 14-én változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő. Kérelmében annak bejegyzését kérte, hogy a H. Kft. 1999. december 31-i hatállyal kilép az egyesülésből, míg F. T. 2000. január elsejével belép. Egyebek mellett csatolásra került az egyesülés igazgatótanácsának 1999. május 26-i üléséről készült jegyzőkönyvkivonat. Ez többek között tartalmazza, hogy az igazgatótanács jóváhagyja a H. Kft. tulajdonában levő egyesülési üzletrész értékesítését F. T. részére.A bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt 1999. december 21-én F. T. törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő. Ebben egyebek mellett előadta, 1998. december 22-én a H. Kft. "v.a." cégtől adásvételi szerződéssel szerezte meg a F. egyesülésben lévő vagyoni hozzájárulását, ami egy 72 nm-es üzlethelyiség. Az üzletet 1998. december 27-e óta használja. A kérelmező, álláspontja szerint 1999. január elsejével és nem 2000. január elsejével vált az egyesülés tagjává. 2000. március 28-án érkeztetett beadványában azonban azt is állította, hogy az 1999. május 26-i igazgatótanácsi ülés nem volt határozatképes.
A kérelmezett a kérelemben foglaltakkal nem értett egyet, a kérelem elutasítását, a változások kérelmének megfelelő bejegyzését kérte.
Az elsőfokú bíróság mint Cégbíróság 2000. április 20-án kelt végzésében az 1999. május 26-án hozott 7/1999. számú igazgatótanácsi határozatot megsemmisítette és új határozat hozatalát írta elő, egyben az 1999. október 28-án benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában kifejtette, az 1999. május 26-ai igazgatótanácsi ülés nem volt határozatképes, illetve a jegyzőkönyv nem tartalmazta a törvény által előírt tartalmi elemeket. A végzés tartalmazza továbbá, a kilépés, illetve a csatlakozás időpontjáról hatáskör hiányában nem rendelkezhetett a cégbíróság.
A végzéssel szemben a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását az alábbi terjedelemben kérte. Kérte, az 1999. május 26-án meghozott valamennyi igazgatótanácsi határozatot a bíróság semmisítse meg, mivel, az igazgatótanács határozatképtelen volt. Kérte továbbá, a kérelmező taggá válását a tényleges taggá válás időpontjával jegyeztesse be a Legfelsőbb Bíróság.
A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés keretei között vizsgálta felül. Fellebbezés hiányában [Pp. 257. § (1) bekezdés] a kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében kifejtett azon előadása, hogy az 1999. május 26-i igazgatótanácsi ülés határozatképes volt, a 7/1999. számú határozat vonatkozásában a fellebbezési eljárásban nem volt vizsgálható.
A kérelmező fellebbezésében foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy a fenti igazgatótanácson hozott egyéb határozatok is jogszabálysértőek-e, hiszen egy nem határozatképes igazgatótanács jogszerű határozatot nem hozhat. A kérelmezett igazgatótanácsa nem volt határozatképes, hiszen a távollevő tag írásban jogszerűen nem szavazhatott, őt nem lehetett a határozatképesség megállapításánál figyelembe venni. Így a kérelmező fellebbezése helytálló a vonatkozásban, hogy nemcsak a 7/1999. számú határozat, hanem valamennyi, az 1999. május 26-i igazgatótanácsi ülésen hozott határozatot meg kell semmisíteni az adott tényállás mellett, az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § c) pontjában foglaltak alkalmazásával.
A csatlakozás időpontját illetően jogszabálysértően állapította meg az elsőfokú bíróság hatásköre hiányát. A cégbíróság - amikor az egyesülés új tagját a cégjegyzékbe bejegyzi, illetve a volt tagot a cégjegyzékből törli, - egyben a bejegyzés hatályát is a cégjegyzékbe bejegyzi, mely azonos a taggá válás időpontjával [Ctv. 30. § (2) bekezdés]. Így tehát a cégbíróságnak mindenképpen állást kell foglalni a tagsági jogviszony megszűnésének, illetve keletkezésének időpontját illetően. Az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna azonban az adott tényállás mellett, hogy a törlendő tag törlésére, a csatlakozó tag bejegyzésére az igazgatótanácsi határozaton túlmenően egy az új és a régi tag között 1988. december 22-én létrejött szerződés szolgál alapul, - erre maga az igazgatótanácsi határozat is utalt, - melyben a H. Kft. az egyesülésben levő vagyoni hozzájárulását ruházta át a kérelmezőre.
Egyesülés esetén azonban a taggá válás, illetve a tagsági viszony megszűnésének ilyen esete nem ismert. Az egyesülésben levő vagyoni részesedését a tag nem ruházhatja át, tagsági viszonya csak a Gt. 285. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint szűnhet meg. A vagyoni részesedés átruházásának lehetőségét a Gt., - szemben a közös vállalatra vonatkozó szabályokkal - egyesülés esetén nem biztosítja. A fenti jogszabályi rendelkezésekkel az egyesülés társasági szerződésének 37. pontja összhangban volt. Igaz, a társasági szerződés 36. a) pontja szerint az egyesülésbe bárki beléphet (csatlakozhat), "ha az egyesülés célját és a társasági szerződést elfogadja, továbbá az egyesülés valamelyik tagjának tulajdonrészét törvényes úton megszerzi...", a kérelmező azonban a fent kifejtettek szerint nem törvényes úton szerezte meg az adott tényállás mellett a H. Kft. vagyoni részesedését. Ebből következően a kérelmező taggá válása bejegyzésének elutasítása nemcsak a jogszabálysértő igazgatótanácsi határozatra tekintettel helytálló, hanem azért is, mert az adott módon a kérelmező az egyesülés tagjává nem válhat.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét megváltoztatta, a kérelmezett igazgatótanácsa 1999. május 26-án hozott valamennyi határozatát megsemmisíteni rendelte, egyben az új határozathozatalra történő utasítást részben mellőzte és azt csak azon igazgatótanácsi határozatok vonatkozásában tartotta fenn, melyek a törvényes működés helyreállításához szükségesek, tehát az 1998. évi gazdálkodásról szóló mérleg elfogadásával kapcsolatos határozatok vonatkozásában. Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Döntését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján hozta meg. (Legf. Bír. Cgf. II. 32.066/2000. sz.)