adozona.hu
BH 2004.12.515
BH 2004.12.515
A hitelezői választmány képviseleti szerv - A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet vizsgálata körében ellenőrizheti a Cstv. 5. § (3) bekezdésében írt feltételek meglétét, vagy hiányát - Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a hitelezői választmány nevében, képviselőjeként, illetve maga a hitelezői választmány a jelen esetben igényelheti-e a felszámolói tájékoztatást, illetve jogosult-e kifogás előterjesztésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós ellen 2000. június 21. napján megkezdődött felszámolás során a hitelezői választmány képviseletében B. F. 2003. június 3-án nyújtott be kifogást, mely kifogásban sérelmezte, hogy a felszámoló a hitelezői választmány részére a Cstv. 5. § (1) bekezdése alapján kért tájékoztatást nem adta meg, arra hivatkozással, hogy a hitelezői választmányt nem tekinti törvényesnek. Sérelmezte a kifogást tevő, hogy a már korábban, a hitelezői választmány nevében benyújtott kifogásai, melyek a felszámol...
BH 2004.12.515 A hitelezői választmány képviseleti szerv - A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet vizsgálata körében ellenőrizheti a Cstv. 5. § (3) bekezdésében írt feltételek meglétét, vagy hiányát - Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a hitelezői választmány nevében, képviselőjeként, illetve maga a hitelezői választmány a jelen esetben igényelheti-e a felszámolói tájékoztatást, illetve jogosult-e kifogás előterjesztésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (3) bekezdés].
Az adós ellen 2000. június 21. napján megkezdődött felszámolás során a hitelezői választmány képviseletében B. F. 2003. június 3-án nyújtott be kifogást, mely kifogásban sérelmezte, hogy a felszámoló a hitelezői választmány részére a Cstv. 5. § (1) bekezdése alapján kért tájékoztatást nem adta meg, arra hivatkozással, hogy a hitelezői választmányt nem tekinti törvényesnek. Sérelmezte a kifogást tevő, hogy a már korábban, a hitelezői választmány nevében benyújtott kifogásai, melyek a felszámoló eljárását támadták, nem nyertek elbírálást. A hitelezői választmány korábban, 2003. május 28-án 305. sorszám alatt nyújtott be kérelmet, amelyben arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze a felszámolót, hogy a hitelezői választmány részére az adós pénzügyi helyzetére vonatkozó beszámolót küldje meg.Ezenkívül a hitelezői választmány 2003. január hónapban is kérte a felszámolótól az adós pénzügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatást, melyet a felszámoló szintén - a hitelezői választmány létjogosultságát vitatva - nem adott meg.
A hitelezői választmány "kifogásai" tárgyában az elsőfokú bíróság olyan tartalmú döntést hozott, hogy a kifogásnak helyt ad, és felhívja a felszámolót, hogy B. F. elnök által vezetett hitelezői választmányt tekintse a Cstv. 5. § (2) és (3) bekezdése szerinti törvényes hitelezői választmánynak.
A végzés indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a bíróságnak nem feladata ellenőrizni azt, hogy a hitelezői választmány szabályosan alakult-e meg avagy sem, a hitelezői választmány elnökének nyilatkozata a bíróságra nézve irányadó és kötelező.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felszámoló terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos:
Alapvetően tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a fent ismertetett tartalmú végzést hozta meg a hitelezői választmány kifogása tárgyában. Mint ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság több közzétett eseti döntésében is kifejtette (BH 254/2003., BH 313/2000.) a hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet vizsgálata körében ellenőrizheti a Cstv. 5. § (3) bekezdésében írt feltételek meglétét, vagy hiányát. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles.
A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát a bejelentéskor ugyan nem vizsgálja, és erről határozatot sem hoz ilyen formában. Erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, és ezért a hitelező - a felszámolói intézkedések elmaradása miatt - kifogással él.
A jelen esetben tehát a hitelezői választmány nevében B. F. érdemi kifogásokat nyújtott be a felszámolói intézkedés ellen, illetve sérelmezte a felszámoló kötelezettségeinek elmulasztását a hitelezői választmánnyal szemben. Az elsőfokú bíróságnak ebben a körben vizsgálnia kellett volna azt, hogy B. F. a hitelezői választmány nevében, képviselőjeként, illetve maga a hitelezői választmány a jelen esetben igényelheti-e a felszámolói tájékoztatást, illetve jogosult-e kifogás előterjesztésére, ebben a körben pedig a döntésnél vizsgálnia kellett volna a Cstv. 5. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A megismételt eljárás során tehát az elsőfokú bíróságnak a végzés indokolásában állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a magát hitelezői választmánynak nevező hitelezői választmány valóban létezik-e, nevében B. F. képviselő jogosult-e eljárni, ha igen, abban az esetben a hitelezői választmány által benyújtott kifogást érdemben el kell bírálnia, és tartalmában olyan döntést kell hoznia, - amennyiben a felszámoló mulasztott - mely a felszámolót a tájékoztatási kötelezettség körében a mulasztás pótlására hívja fel, azaz kötelezi, hogy a választmány felé a Cstv. szerinti kötelezettségeinek tegyen eleget. Nem megállapítást, hanem a Cstv. szerinti felhívást kell a végzésnek tartalmaznia.
Amennyiben az elsőfokú bíróság az eljárás során azt állapítja meg, hogy hitelezői választmány ténylegesen nem működik, illetőleg annak képviseletében a magát képviselőnek nevezett személy nem járhat el, úgy az általa benyújtott kifogást ebből az okból el kell utasítani.
A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését, mivel az jogszabálysértő, a megváltoztatásához szükséges adatok pedig nem állapíthatóak meg, a jelen eljárásra alkalmazandó, az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 258. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Pécsi Ítélőtábla Fpkf. IV. 30.455/2003. sz.)
Bírósági jogesetek
ÍH 2012.90 A HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY ELJÁRÁSI CSELEKVŐKÉPESSÉGE A hitelezői választmány részére a jogszabályban biztosított tájékoztatási, egyetértési, hozzájárulási, észrevételezési jogoknak a felszámoló részéről történő megsértése esetén a hitelezői választmány sérelmet szenvedett félnek minősül, és mint ilyen, maga is jogosult kifogás előterjesztésére [Csődtv. 5. § (2) bek., 51. § (1) bek.].
