adozona.hu
BH+ 2004.12.576
BH+ 2004.12.576
A Ctv. nem teszi lehetővé, hogy a társasági szerződés szavazategyenlőségre vonatkozó rendelkezése miatt a társasági szerződés részbeni érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset előterjesztésére kerüljön sor [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 48. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes, mint az alperes egyik tagja keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes társasági szerződésének VII/1. pontja, mely szerint szavazategyenlőség esetén H. M. szavazata dönt, az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 19. § (1) bekezdésébe és 123. §-ába ütközik, így érvénytelen.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint a felperes nem teljesítette az alperes 2001. április 20-án meghozott 2/2001. számú határozatával elrendelt pótbefizetést, ennek következtében tagsági ...
BH+ 2004.12.576 A Ctv. nem teszi lehetővé, hogy a társasági szerződés szavazategyenlőségre vonatkozó rendelkezése miatt a társasági szerződés részbeni érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset előterjesztésére kerüljön sor [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 48. § (2) bek.].
A felperes, mint az alperes egyik tagja keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes társasági szerződésének VII/1. pontja, mely szerint szavazategyenlőség esetén H. M. szavazata dönt, az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 19. § (1) bekezdésébe és 123. §-ába ütközik, így érvénytelen.Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint a felperes nem teljesítette az alperes 2001. április 20-án meghozott 2/2001. számú határozatával elrendelt pótbefizetést, ennek következtében tagsági jogviszonya a Gt. 13. § (2) bekezdése alapján 2002. január 29-én megszűnt a cégben, így a társasági szerződés VII/1. pontja érvénytelenségének megállapításához a felperesnek jogi érdeke nem fűződik.
Az elsőfokú bíróság 4. sorszámú ítéletében a keresetet elutasította és a felperest 7500 Ft perköltség megfizetésére kötelezte az alperes javára. Az elsőfokú ítélet indoklásában megállapított tényállás szerint a felperes keresetet indított a városi bíróság előtt a pótbefizetés elrendeléséről szóló 2/2001. számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt. A városi bíróság a keresettel megtámadott taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztette, majd a felperes keresete alapján a 2/2001. számú taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítéletet a megyei bíróság ítéletével megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítéletet a felperes képviselője 2002. január 8-án átvette, a felperes azonban a 30 napos határidőn belül nem tett eleget pótbefizetési kötelezettségének, így a felperes tagsági jogviszonya a határidő lejártát követő napon, azaz 2002. február 8-án automatikusan megszűnt. A tagsági jogviszony megszűnése folytán viszont a felperesnek már nem fűződhet jogi érdeke a társasági szerződés kifogásolt rendelkezése érvénytelenségének megállapításához, ezért döntött az elsőfokú bíróság az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv) 48. § (1) bekezdése alapján a kereset elutasításáról.
A felperes fellebbezésében a 4. sorszámú ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyt adó határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes tagsági jogviszonya az ítéletben megjelölt ok következtében 2002. február 8-án megszűnt. Hangsúlyozta, hogy 2002. február 18-án az alperes által sem vitatottan teljesítette pótbefizetési kötelezettségét, éspedig határidőben. Hangsúlyozta, hogy saját jogi képviselőjétől csak 2002. január 20-án vette át a jogi képviselő részére 2002. január 8-án kézbesített ítéletet, tehát csak 2002. január 20-án szerzett tudomást arról, hogy a 2/2001. számú taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztése megszűnt, a pótbefizetés teljesítésére pedig ettől az időponttól számított 30 napon belül sor került.
Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.
Tényként állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperes 2002. március 5-én benyújtott változás bejegyzési kérelme alapján a megyei bíróság, mint cégbíróság a felperest 2002. január 29-ei hatállyal törölte a cégjegyzékből, G. Z.-t pedig - aki a felperes üzletrészét árverésen megszerezte - 2002. március 4-i hatállyal tagként bejegyezte. Bár erre tekintettel azt kell megállapítani, hogy a felperes tagsági jogviszonya a cégjegyzék szerint jelen per folyamatban léte alatt vitathatatlanul megszűnt az alperes cégben, önmagában e tényből nem következik a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az, hogy a felperesnek nem fűződhet jogi érdeke a társasági szerződés keresetben hivatkozott rendelkezése érvénytelenségének megállapításához. A Legfelsőbb Bíróság azonban szükségtelennek találta annak vizsgálatát, hogy a Ctv. 48. § (1) bekezdésében írt jogi érdek a felperes vonatkozásában tagsági jogviszonyának megszűnése ellenére fennállhat-e, mert álláspontja szerint a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset elutasításáról az elsőfokú bíróság érdemben helyesen döntött az alábbiak miatt.
A Ctv. 48. §-ának (2) bekezdése szerint a jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat, illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítása iránti per megindításának csak abban az esetben van helye, ha a létesítő okirat, illetve annak módosítása során közokiratba foglalásra, illetve ügyvédi ellenjegyzésre nem került sor, vagy az okirat nem tartalmazta a cég nevét, a tagok nevét, a tagok vagyoni hozzájárulását, a cég jegyzett tőkéjét, vagy nem tartalmazta, illetve jogszabályba ütközően tartalmazta a cég tevékenységi körét. A Ctv. 48. § (2) bekezdésének egyetlen pontja sem teszi lehetővé, hogy a felperes a társasági szerződés szavazategyenlőségre vonatkozó rendelkezése miatt terjesszen elő a társasági szerződés részbeni érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet. A felperes által megjelölt okból tehát a perindításnak nem volt helye, ezért kell érdemben helyesnek tekinteni az elsőfokú bíróság 4. sorszámú ítéletét.
A 4. sorszámú ítélet helybenhagyásáról a Legfelsőbb Bíróság fenti indoklás alapján döntött a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes oldalán felmerült másodfokú perköltségek megfizetésére. (Legf. Bír. Gf.II.30.942/2002. sz.)