adozona.hu
BH+ 2004.12.575
BH+ 2004.12.575
I. A bíróság a zárómérlegre és vagyonfelosztási javaslatra érkezett kifogások tárgyában tárgyaláson határoz és annak eredményeként a kifogásnak helyt ad, vagy elutasítja azt. Nem a jogszabálynak megfelelően jár el tehát a bíróság, ha a zárótárgyaláson nem valamennyi kifogás tárgyában határoz [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 56. § (1) bek.]. II. Amennyiben a felmentett felszámoló nem a törvényben előírtak szerint teljesít kifizetéseket, az új felszámolónak a felmentett fel
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 69. sorszámú végzésével az adós elleni felszámolási eljárást befejezte, a gazdálkodó szervezetet megszüntette. Az "F. és T." Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező kifogását elutasította. Az adósnak a P. Rt. és a "F. és T." Kft. hitelezőkkel szembeni 2 245 953 Ft összegű követelését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága hitelezőre engedményezte, ezt követően megállapította, hogy a gazdálkodó szervezetnek egyéb vagyona nincs, ezért a hitelezők továb...
BH+ 2004.12.575 I. A bíróság a zárómérlegre és vagyonfelosztási javaslatra érkezett kifogások tárgyában tárgyaláson határoz és annak eredményeként a kifogásnak helyt ad, vagy elutasítja azt. Nem a jogszabálynak megfelelően jár el tehát a bíróság, ha a zárótárgyaláson nem valamennyi kifogás tárgyában határoz [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 56. § (1) bek.].
II. Amennyiben a felmentett felszámoló nem a törvényben előírtak szerint teljesít kifizetéseket, az új felszámolónak a felmentett felszámolóval szemben kell a követelések érvényesítése tárgyában eljárnia [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (6) bek., 57. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 69. sorszámú végzésével az adós elleni felszámolási eljárást befejezte, a gazdálkodó szervezetet megszüntette. Az "F. és T." Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező kifogását elutasította. Az adósnak a P. Rt. és a "F. és T." Kft. hitelezőkkel szembeni 2 245 953 Ft összegű követelését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága hitelezőre engedményezte, ezt követően megállapította, hogy a gazdálkodó szervezetnek egyéb vagyona nincs, ezért a hitelezők további kielégítésére vonatkozó rendelkezését mellőzte. Felhívta a felszámolót, hogy az iratokat a Megyei Levéltárnak adja át.Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós elleni felszámolási eljárás közzétételére a Cégközlöny 1996. évi szeptember 12-i 37. számában került sor. A bíróság felszámolóként a T. M. Korlátolt Felelősségű Társaságot jelölte ki, amelyet tevékenysége alól 1998. március 25-én felmentett, majd új felszámolóként az M. Részvénytársaságot jelölte ki. Az eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) rendelkezései az irányadók. A bíróság megállapította, hogy mely hitelezők, milyen összegben nyújtottak be hitelezői igényt, valamint a felszámoló részéről a nyilvántartásba-vételük és besorolásuk miként történt meg. Megállapította továbbá, hogy a felszámoló a bíróság felhívása ellenére közbenső mérleget nem csatolt be, az új felszámolóbiztos nyújtotta be a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot. Megállapította, hogy a társaság vagyona a visszaigazolt hitelezői igények közül a "b" kategóriás hitelezői igények részbeni kielégítésére nyújt fedezetet. A felszámoló bejelentette, hogy ezekre az igényekre előlegként túlzott kifizetéseket teljesített, így a felszámolás alatt keletkezett adótartozások kiegyenlítésére nincs fedezet. Felszólította ezért a P. Rt.-t és az "F. és T." Kft.-t az APEH tartozás erejéig történő visszafizetésre, majd kérte úgy a vagyonfelosztási javaslat elfogadását, hogy ez engedményezésre kerüljön az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal részére. A hitelezők közül az "F. és T." Korlátolt Felelősségű Társaság terjesztett elő kifogást, amelyet az elsőfokú bíróság nem talált alaposnak. Megállapította, hogy a hitelezői igények kielégítése nem a mód. Cstv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint történt, ezért az 52. § (5) bekezdése szerinti engedményezésnek van helye a be nem hajtott követelések tekintetében. Egyéb vagyona az adósnak nincs, emiatt a bíróság a hitelezői igények kielégítéséről és a felszámoló díjának a megállapításáról nem rendelkezett.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az "F. és T." Kft, valamint a C. M. Kft. hitelezők nyújtottak be fellebbezést.
Az "F. és T." Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező kérte az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő kötelezését. Kérte a kifogásában foglaltaknak helytadó határozat hozatalát.
Álláspontja szerint az F. Kft. részére a kifizetés (beszámítás) jogszerűtlen volt. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság a kifogásának megfelelően nem vizsgálta az F. Kft. jogutódlását, így aggálya van a besorolással kapcsolatban.
Véleménye az: az értékesítés nem megfelelően történt, mivel annak a meghirdetése nem történt meg. Sérelmezte, hogy nem vizsgálta az elsőfokú bíróság a felszámoló áramtalanítással megjelölt kiadását, a felszámoló nem igazolta annak összegét. Az csupán néhány tízezer forintnál nem lehet nagyobb összeg. Kérte a mód. Cstv. 48. §-a (2) bekezdésének, 54. §-ának az alkalmazását.
A C. M. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező kérte az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kötelezését új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára, valamint az eljárási költség megállapítására.
Bejelentette, hogy 2001. szeptember 6. napján a P. Részvénytársaság beolvadás miatt megszűnt, jogutódja a C. M. Korlátolt Felelősségű Társaság. Erre vonatkozóan csatolta a cégbíróság végzését. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a P. Rt. 2001. augusztus 27-én benyújtott kifogását, az abban foglaltakat változatlanul fenntartja. Különösen utalt arra, hogy az F. Kft. "b" kategóriás követelése 100%-ban került kielégítésre, amit az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe. Helytelenül került megállapításra az áfa-követelés, ugyanis az ingatlanértékesítés utáni áfa nem az önellenőrzéssel érintett időszakban, 1998. II. negyedévében, hanem 1997. III. negyedévében vált esedékessé. Nem ismert előtte az ingatlanértékesítést terhelő áfa összeg sem, amely számítása szerint nyilvánvalóan tévesen került kiszámításra. Tisztázandó mindenképpen az, hogy az áfa fizetési kötelezettség mely értékesítéshez kapcsolódik, ugyanis a zálogjoggal terhelt vagyon értékesítését megelőzően esedékessé vált a/pontos felszámolási költséget lehet figyelembe venni, így e költségek is pontos kimutatást igényelnek. Mindenképpen tisztázandó az F. Kft. követelésének besorolása, összegszerűsége, erre vonatkozólag az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a felszámoló kimutatásait.
A fellebbezésekre a felszámoló észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását.
Utalt arra, hogy tévesen állította a hitelező, miszerint az F. Kft. követelése 100%-ban lett volna kielégítve, a vagyonfelosztási javaslat tartalmazza: a hitelező követelése 41 139 000 Ft volt, melyből 10 550 000 Ft került kielégítésre, amely 25,6%-os mértékű. A felszámoló a felszámolási költségek tervezése mellett adott előleget a hitelezőnek, a bevétel azonban nem realizálódott, ezért nem volt elegendő fedezet a felszámolási költségek teljes kiegyenlítésére.
A hitelezők fellebbezése annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság egyrészt a hitelezői kifogás elbírálásával kapcsolatban eljárási jogszabályt sértett, másrészt nem derítette fel kellően a tényállást, így a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott végzés az ügyben nem hozható. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése, valamint (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárás során abból kell kiindulnia, hogy a jelen ügyben alkalmazandó, mód. Cstv. 56. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság által megküldött zárómérlegre és vagyonfelosztási javaslatra a hitelezők 30 napon belül kifogást nyújthatnak be. A bíróság a beérkezett kifogásról tárgyaláson határoz és annak eredményeképpen a kifogásnak helytad vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor nem a jogszabálynak megfelelően járt el, és a 2001. november 30-án megtartott zárótárgyaláson nem hozott határozatot a "F. és T." Kft. hitelező kifogása tárgyában. A kifogásról a 2001. december 18-án tárgyaláson kívül meghozott záróvégzésében határozott. Ezzel pedig eljárási jogszabálysértését követett el.
Nem állapítható meg az iratok tartalma alapján, hogy a P. Részvénytársaság részéről 2001. augusztus 27-én benyújtott kifogás tárgyában miért nem történt határozathozatal. Nevezett arra hivatkozott a fellebbezésében, hogy a kifogását benyújtotta, az abban foglaltakat fenntartja, ennek ellenére határozathozatal ennek tárgyában nem történt. Az újabb eljárás során az elsőfokú bíróságnak evonatkozásban vizsgálódást kell lefolytatnia, és megállapítania, hogy valóban benyújtásra került-e a kifogás, az határidőben került-e benyújtásra. Amennyiben igen, annak tárgyában határoznia kell.
Az elsőfokú bíróság a határozatát 2001. december 18-án hozta meg. A P. Részvénytársaság azonban, mint azt a fellebbezést bejelentő C. M. Korlátolt Felelősségű Társaság bejelentette, 2001. szeptember 6. napján beolvadás miatt megszűnt. Jogutódja a C. M. Korlátolt Felelősségű Társaság. Az ezt igazoló cégbírósági végzést csatolta. Az elsőfokú bíróságnak ennek alapján meg kell állapítania a jogutódlást, a hitelezői igény fennállását és annak a vagyonmérlegbe történő beállítását.
Alapos a hitelezők fellebbezése avonatkozásban, hogy az elsőfokú bíróság nem folytatott le bizonyítást a P. Rt. és az "F. és T." Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező részére történt követelés-kielégítések tekintetében. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a felszámoló a mód. Cstv. 37. §-a, illetőleg 50. §-ának (5) bekezdése alapján végezte-e el a hitelezői igény részbeni kielégítését. Amennyiben ugyanis a 37. § alapján történt a kielégítés, akként, hogy az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások nem álltak fenn, illetve kiegyenlítésük megtörtént, és ennek alapján került sor a hitelezők kielégítésére, az jogszerűen történhetett. Amennyiben viszont az 50. § (5) bekezdése alapján elégítette ki részben a hitelezői követeléseket, igazolnia kell, hogy a bíróság jóváhagyása ahhoz megtörtént-e. Amennyiben nem, felmerül a felszámolónak a mód. Cstv. 54. §-a alapján fennálló felelőssége. Ez esetben pedig tisztázni kell, hogy a felmentett felszámoló vagy pedig az új felszámoló által történtek-e a hitelezői követelések kifizetései. Amennyiben a felmentett felszámoló végezte azokat, és a mód. Cstv. 54. §-a alapján felmerülhet az elvárható gondosság mellőzése, úgy az új felszámolónak a felmentett felszámoló irányában kell a követelés érvényesítése miatt eljárnia. Ebben az esetben tehát nem a hitelezőkkel szembeni visszakövetelés esete merülhet fel.
A kifogás vizsgálata folytán fel kell hívni a felszámolót a nagyfeszültségű vezeték bontásával kapcsolatos költség igazolására, amennyiben a hitelező azt továbbra is, megtekintés után is kétségbe vonja. Ha álláspontja szerint a felszámoló kárt okozott, akkor a mód. Cstv. 54. §-a szerint járhat el, a kártérítési igényt polgári perben érvényesítheti. Evonatkozásban a kioktatást részére meg kell adni.
Hasonló a helyzet a hitelező részéről az F. Korlátolt Felelősségű Társaság (nyilvánvaló névelírás történt a végzés 6. oldalának 8. bekezdésében) hitelezői igényének kielégítésével kapcsolatban. Amennyiben a hitelező az értékesítést sérelmezi, úgy ezzel kapcsolatban ugyancsak polgári peres eljárás megindításának van helye. Keresettel támadhatja meg az adásvételi szerződést,. ha álláspontja szerint az értékesítés nem a mód. Cstv. 48. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt meg. A már realizálódott adásvétel kifogással nem támadható meg.
A fenti bizonyítási eljárás lefolytatását követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozzon az ügyben. (Legf.Bír. Fpk.VIII.30.748/2002. sz.)