adozona.hu
BH+ 2004.12.571
BH+ 2004.12.571
I. A cég törvényességi felügyeleti eljárásban a kft. ügyvezetője által - megbízatásának fennállása alatt - adott meghatalmazás visszavonás hiányára az egész eljárásra (tehát a másodfokú eljárásra is) vonatkozik akkor is, ha az ügyvezető megbízatása időközben lejárt [Pp. 70. § (2) bek., 71. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 49. §]. II. Tagváltozás hivatalbóli bejegyzésének nincs helye. A cégbíróságnak arra van hatásköre, hogy akár a céget, akár az ügyvezetőt pénzbírság terhe mellett kötelezze a s
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett társaságot egyszemélyes társaságként Cs. A. alapította az 1991. december 30-án kelt alapító okirattal. Az ügyvezetői tisztséget is ő töltötte be az alapítás napjától, öt évre.
Az 1995. augusztus 1-jén kelt társasági szerződés módosítással a társaság kétszemélyessé vált. Új tagja és, ügyvezetője Cs. A. mellett, V. G. lett. A szerződés 38. pontja szerint az ügyvezetők megbízatásának időtartama öt évre szól.
V. G. 1998. május 28-án az ügyvezetői megbízatásáról lemondott.
1998. s...
BH+ 2004.12.571 I. A cég törvényességi felügyeleti eljárásban a kft. ügyvezetője által - megbízatásának fennállása alatt - adott meghatalmazás visszavonás hiányára az egész eljárásra (tehát a másodfokú eljárásra is) vonatkozik akkor is, ha az ügyvezető megbízatása időközben lejárt [Pp. 70. § (2) bek., 71. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 49. §].
II. Tagváltozás hivatalbóli bejegyzésének nincs helye. A cégbíróságnak arra van hatásköre, hogy akár a céget, akár az ügyvezetőt pénzbírság terhe mellett kötelezze a szükséges bejegyzés megtételére [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (4) bek., 54. § (1) bek.].
A kérelmezett társaságot egyszemélyes társaságként Cs. A. alapította az 1991. december 30-án kelt alapító okirattal. Az ügyvezetői tisztséget is ő töltötte be az alapítás napjától, öt évre.Az 1995. augusztus 1-jén kelt társasági szerződés módosítással a társaság kétszemélyessé vált. Új tagja és, ügyvezetője Cs. A. mellett, V. G. lett. A szerződés 38. pontja szerint az ügyvezetők megbízatásának időtartama öt évre szól.
V. G. 1998. május 28-án az ügyvezetői megbízatásáról lemondott.
1998. szeptember 4-én Cs. A. az üzletrészét A.-né Cs. M. részére, ajándékozási szerződéssel átruházta.
1999. március 2-án V. G. is az üzletrészét, elidegenítette, ajándékozási szerződéssel, V. A. részére.
Cs. A. üzletrészének átruházását a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezni rendelte. V. G. üzletrészének átruházása következtében beállott tagváltozások bejegyzése iránt, Cs. A. ügyvezető nem nyújtott be kérelmet. A kérelmezett cég nevében pert indított az ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A peres eljárás során a megyei bíróság a 2000. április 6-án kelt ítéletével a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét elutasította.
Az ítélet meghozatalát megelőzően az 1999. március 26-án kelt, Cs. A. ügyvezető által a cég nevében adott meghatalmazás alapján eljáró jogi képviselő, 1999. március 31-én kérelmet nyújtott be a cég társasági szerződésének az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szerinti módosítása, V. G. V. A.-ra kiterjedő hatállyal történt társaságból történő kizárásának bejegyzése iránt.
A bejegyzési kérelem alapjául szolgáló 1999. március 5-én kelt 4/1999. számú kizáró határozattal szemben, annak hatályon kívül helyezés iránt V. G. és V. A. pert indított. A városi bíróság az 1999. július 8-án kelt végzésével a kizárásról szóló határozat végrehajtását felfüggesztette. A 2000. december 8-án kelt ítéletével pedig a keresettel támadott taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte.
V. A. ugyanakkor 1999. március 8-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezve kérte az 1999. március 5-én tartott taggyűlésen hozott határozatok alapján előterjesztett adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasítását, továbbá az ügyvezető kötelezését V. A. és V. G. részére az 1995-1999-es esztendőkben keletkezett iratok megtekintésének biztosítására.
2000. március 9-én, illetve 2000. május 2-án nevezettek újabb kérelmeket terjesztettek elő az általuk megjelölt okiratok megtekintésének biztosítása végett.
2000. június 14-én a 2000. június 13-án kelt, Cs. A.-tól származó meghatalmazás alapján, dr. N. Á. ügyvéd újabb adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be. Kérte a cég egyszemélyes gazdasági társaságként történő bejegyzését, a törzstőke 3 000 000 Ft-ra történő felemelése következtében beállott adatváltozások cégnyilvántartásban rögzítését.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a megyei bíróság mint cégbíróság 1999. április 22-én kelt végzéseinek hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasításáról szóló végzése folytán a cégbíróság a megismételt eljárás során a cég 1999. március 31-én, valamint a 2000. június 14-én benyújtott adatváltozások bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Megsemmisítette egyúttal az 1999. március 5-én kelt 4/1999. számú, - V. G. V. A.-ra is kiterjedő hatályú kizárásáról szóló - taggyűlési határozatot. Elrendelte V. G. 1999. március 2-i hatállyal történő törlését, V. A. tagsági viszonyának 1999. március 2-i hatállyal történő bejegyzését.
Kötelezte a gazdasági társaságot, hogy V. G. és V. A. részére, tagsági viszonyuk időtartamának figyelembe vételével, a kért okiratokba történő betekintést biztosítsa.
Kötelezte a céget, hogy 30 napon belül a Gt. 299. § (3) bekezdésében előírt törzstőkeemelési kötelezettségének tegyen eleget. Az összehívandó taggyűlés napirendjére a V. A. által 1999. március 2-án előterjesztett napirendi pontok tárgyalását is vegye fel.
Határozatának indokolása szerint: jogerős bírói ítélet alapján megállapította, hogy V. G. és V. A. között érvényes üzletrész ajándékozási szerződés jött létre. Az 1999. március 5-én tartott taggyűlésen hozott kizáró határozat időpontjában V. G. már nem volt tag, így kizárásáról nem lehetett dönteni. V. A. kizárása pedig napirendi pontként nem szerepelt a taggyűlés összehívásakor. Vele szemben ezért nem hozhatott a taggyűlés érvényes kizárásról szóló határozatot. A taggyűlésen A.-né Cs. M. tag önállóan nem volt jogosult határozatot hozni a társasági szerződés módosításáról.
Ugyanezen okból a 2000. június 14-én bejelentett adatváltozás bejegyzése, az arra jogosult V. A. szavazata nélkül hozott határozatok alapján, szintén nem volt elrendelhető.
V. G.-t, illetve jogutódját, V. A.-t, tagsági joga folytán irat betekintési jog illette meg. Ezt a cégnek, illetve az ügyvezetőnek biztosítania kell.
A cégbíróság a tagváltozás bejegyzésének elrendelését a cég működésére irányadó 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 174. § (3) bekezdésével indokolta. A 4/1999. számú taggyűlési határozat megsemmisítését az érvényesen létrejött tagváltozás időpontjára, illetve a meghirdetett napirend V. A. kizárására történő utalásának hiányára tekintettel rendelte el.
A Gt. 299. § (2), illetve (3) bekezdése alapján rendelkezett a cég törzstőkeemelési kötelezettségéről, és alkalmazta az 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 54. § (1) bekezdés a) pontjában írt figyelmeztetést.
A végzéssel szemben, a cég nevében korábban meghatalmazással rendelkező dr. N. Á. nyújtott be fellebbezést. A fellebbezéshez újabb meghatalmazást is csatolt. Ezt 2001. július 5-i keltezéssel, Cs. A. ügyvezetőként, a cég nevében írta alá.
Kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását, a tagváltozás bejegyzésének, a kizárásról szóló határozat megsemmisítésének, a taggyűlés törzstőkeemelés céljából történő összehívásának mellőzését, a bejelentett adatváltozások bejegyzésének elrendelését.
Előadta, hogy mindaddig, amíg V. A. közokiratban, vagy általa aláírt teljes bizonyító erejű magánokiratban nem nyilatkozik arról, hogy V. G. üzletrészét megszerezte, továbbá, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, az ügyvezető a tagjegyzék változást a cégbírósághoz bejelenteni nem tudja. E bejelentés hiányában pedig nincs helye a cégbíróság által elrendelt tagváltozás bejegyzésének.
Utalt arra is, hogy a Ctv. 54. §-ában írt törvényességi felügyeleti intézkedések között a tagváltozás hivatalbóli bejegyzése nem szerepel.
A kizárásról szóló határozat megsemmisítésének mellőzését a Ctv. 51. § (6) bekezdése alapján, cégbírósági hatáskör hiányára hivatkozással kérte.
A taggyűlés összehívására vonatkozó kötelezettségről szóló rendelkezés megváltoztatását arra tekintettel indítványozta, hogy álláspontja szerint, mindaddig, amíg nem tisztázott a társaság tagjainak személye, szabályszerű taggyűlés megtartására nincs mód.
V. A. és V. G. kérelmezők jogi képviselője a fellebbezésre adott észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzése fellebbezéssel támadott rendelkezéseinek helybenhagyását. Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság végzésében foglaltak alapján nem volt akadálya a tagváltozás hivatalból történő bejegyzésének.
Kifejtette azt is, hogy a folyamatban volt peres bírósági eljárás során hozott jogerős ítélet, illetve az azt hatályában fenntartó ítélet alapján a V. A. és V. G. között létrejött üzletrész ajándékozási szerződést érvényesnek kell tekinteni, a fellebbező fél megalapozatlanul hivatkozik arra, hogy a társaság tagi összetétele nem tisztázott.
A fellebbezési eljárás során a kérelmezők által újonnan meghatalmazott jogi képviselő bejelentette azt is, hogy 2000. augusztus 1-jével Cs. A. ügyvezetői megbízatása, az öt éves megbízatási időtartam elteltére tekintettel megszűnt. 2001. július 5-én a fellebbezési eljárás során való képviseletre ezért a cég nevében dr. N. Á.-nak meghatalmazást nem adhatott. Indítványozta a fellebbezés hivatalbóli elutasítását.
A Legfelsőbb Bíróság először a fellebbezés hivatalbóli elutasításának feltételeit vizsgálta.
Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság határozatának alapját képező bejegyzési eljárások során dr. N. Á. ügyvéd olyan ügyvédi meghatalmazásokat csatolt, amelyeket Cs. A. ügyvezetőként, megbízatásának fennállása alatt adott a cég nevében. A Ctv. 20. § (1) bekezdése, illetve 49. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 70. § (2) bekezdése értelmében e meghatalmazás korlátozás, illetve a Pp. 71. §-ában szabályozott visszavonás hiányában, a mai napig is hatályosnak tekintendő. Nincs jelentősége ezért annak, hogy az újabb meghatalmazás aláírására már Cs. A. ügyvezetői tisztségének lejártát követően került sor, miután a fellebbezési eljárásban újabb meghatalmazást becsatolni nem kellett.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a fellebbezést, illetve az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés keretei között, érdemben vizsgálta, és megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel részben megalapozott.
A rendelkezésre álló iratokból, illetve a folyamatban volt polgári peres eljárás során hozott döntésekből egyértelműen megállapítható, hogy V. G. üzletrészét V. A. ajándékozás útján 1999. március 2-ával megszerezte. A tagváltozás hivatalbóli bejegyzésének ennek ellenére nem volt helye. A cégbíróságnak ugyanis a kérelem benyújtására tekintettel alkalmazandó Ctv. 12. § (4) bekezdése alapján, illetve a törvényességi felügyeleti intézkedésekre vonatkozó Ctv. 54. § (1) bekezdése értelmében ilyen jogosultsága nem volt.
A cégbíróságnak arra van hatásköre, hogy a Ctv. 52. § (3) bekezdése alapján akár a céget, akár az ügyvezetőt, pénzbírság terhe mellett, kötelezze a szükséges bejelentés megtételére.
Helytállóan utalt arra is a fellebbezés, hogy a taggyűlési határozat megsemmisítésének szintén nem volt helye. A Ctv. 51. § (6) bekezdésében, illetve a cég működésére irányadó régi Gt. 44. § (1) bekezdésében foglalt szabályra tekintettel, annak hatályon kívül helyezésére polgári peres eljárás keretében van mód.
Ezzel szemben a fellebbező fél megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a társaság tagi összetétele nem tisztázott. A felek között folyamatban volt polgári peres eljárás adatai, a cégiratokhoz becsatolt 1999. március 2-án kelt, az ügyvezetőhöz címzett levél, illetve az ahhoz csatolt ajándékozási szerződésben foglaltak alapján, a cég jóhiszeműen ilyen nyilatkozatot nem tehet. Az ajándékozási szerződést egyébként ügyvéd, aláírásával és bélyegzőjével ellátta. Azt a megajándékozotton kívül az ajándékozó is aláírta. Az okirat bizonyító ereje nem vonható kétségbe. A szerződés szövegéből az is kitűnik, hogy a megajándékozott a társasági szerződés előírásait megismerte, és azt magára nézve kötelezőnek tartja.
Nincs akadálya ezért a Gt. 299. § (3) bekezdésében írt törzstőkeemelési kötelezettség teljesítése végett taggyűlés tartásának.
A Legfelsőbb Bíróság, az elsőfokú bíróság által kifejtett indokok alapján, a cég 1999. március 31-én, illetve 2000. június 14-én benyújtott adatváltozás bejegyzése iránti kérelmének elutasítását is helytállónak ítélte.
Mindezekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak alapján, az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit a Pp. 259. §-a, illetve 253. § (2) bekezdése alkalmazásával részben megváltoztatta, a tagváltozások, bejegyzését elrendelő rendelkezését és a 4/1999. számú taggyűlési határozat megsemmisítését mellőzte. Az egyéb rendelkezéseket helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf.VII.31.950/2001. sz.)