adozona.hu
BH+ 2004.11.532
BH+ 2004.11.532
A munkáltató a munkavédelmi szabályokban előírt rendszeres ellenőrzési kötelezettségének akkor tesz eleget, ha ismétlődően, a munka jellegétől is függő gyakorisággal figyelemmel kíséri, hogy a munkavállalók a vonatkozó munkavédelmi szabályok betartásával végzik-e munkájukat. Az ellenőrzésnek a munkáltatótól elvárható mértéke nem jelent állandó, folyamatos személyes ellenőrzést [1993. évi XCIII. törvény 54. § (5) bekezdés a) és b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes megyei egészségbiztosítási pénztár fizetési meghagyásban a felperest, mint foglalkoztatót munkavállalója 2001. október 2. napján elszenvedett balesetével összefüggésben a felmerült táppénz és egészségügyi ellátás, valamint késedelmi kamat megfizetésére kötelezte 149 807 forint összegben.
Az indokolás szerint a felperes megsértette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdésében, 42. § b) pontjában, valamint az 54. § (3) [helyesen (5)] be...
BH+ 2004.11.532 A munkáltató a munkavédelmi szabályokban előírt rendszeres ellenőrzési kötelezettségének akkor tesz eleget, ha ismétlődően, a munka jellegétől is függő gyakorisággal figyelemmel kíséri, hogy a munkavállalók a vonatkozó munkavédelmi szabályok betartásával végzik-e munkájukat. Az ellenőrzésnek a munkáltatótól elvárható mértéke nem jelent állandó, folyamatos személyes ellenőrzést [1993. évi XCIII. törvény 54. § (5) bekezdés a) és b) pont].
Az alperes megyei egészségbiztosítási pénztár fizetési meghagyásban a felperest, mint foglalkoztatót munkavállalója 2001. október 2. napján elszenvedett balesetével összefüggésben a felmerült táppénz és egészségügyi ellátás, valamint késedelmi kamat megfizetésére kötelezte 149 807 forint összegben.Az indokolás szerint a felperes megsértette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdésében, 42. § b) pontjában, valamint az 54. § (3) [helyesen (5)] bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat, ezért a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Eb. tv.) 67. §-a értelmében az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást köteles megtéríteni.
A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő, amelyben a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság a keresetet megalapozatlannak találta, és azt ítéletében elutasította, mert megállapította, hogy a felperes megsértette az Mvt. 42. § b) pontjában és 54. § b) pontjában előírt kötelezettségét, mivel nem ellenőrizte, illetőleg nem követelte meg az egyéni védőeszköz használatát.
A jogerős ítélet ellen a felperes a Pp. 270. §-ának (2) bekezdés ab) pontjára hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben vitatta, hogy megsértette a munkavédelmi szabályokból adódó kötelezettségét. Arra hivatkozott, hogy a perbeli esetben a sérült dolgozót munkavédelmi oktatásban részesítette, a szükséges egyéni védőeszközökkel ellátta és az ellenőrzést is biztosította, azonban ez utóbbi nem jelenthet 8 órás szoros személyi ellenőrzést.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pontja alapján elrendelte a munkáltatót terhelő ellenőrzési kötelezettség terjedelmével kapcsolatos jogkérdésben.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperes nem biztosította a biztonságos munkavégzés feltételeit, mert a sérült munkavállalót egyéni védőfelszereléssel ugyan ellátta, azonban annak a használatát nem az elvárható módon ellenőrizte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A közigazgatási határozatban rögzített tényállás szerint a húsfeldolgozó szakmunkás 2001. október 2-án szenvedett munkabalesetet, amikor is az exportüzem vágóvonalán dolgozott és feladata a sertések előbelezése volt. A tevékenységét rövid időre megszakítva, az illemhelyre távozott, majd visszatérve folytatta a munkavégzést, ekkor védőkesztyűt, alkarvédőt nem használt. A jobb kezében lévő késsel a balkéz II. számú ujját az első és a második perc között elvágta. A sérült az eseményeket a kivizsgálási jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyanígy mondta el azzal, hogy a munkavégzés közben az egyéni védőeszközt (lánckesztyű, alkarvédő) használta, amikor azonban a szalagra visszaért, azokat nem vette fel, mivel hamarosan szünet következett és nem gondolta, hogy balesetet szenved.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen a baleset bekövetkezésének körülményeit illetően a munkaügyi bíróság is ugyanezt a tényállást állapította meg.
A felperes - az alperes által sem vitatottan - a munkavállaló részére az egyéni védőeszközt, acélkarikás húsipari védőkesztyűt és alkarvédőt biztosította az Mvt. 42. §-ának b) pontjában foglaltaknak megfelelően.
Az sem volt vitás, hogy a vágócsarnokban a munkavállalók a munkájukat felelős vezető irányítása alatt végezték, aki a baleset bekövetkezésekor az üzemben tartózkodott, és a sérült csak a munkaközi szünetet néhány perccel megelőző rövid időszakban nem használta a védőeszközt.
Az Mvt. 54. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben megadni, rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
A rendszeres ellenőrzési kötelezettség - helyes értelmezés szerint - ismétlődő, a munka jellegétől is függő gyakoriságú figyelemmel kísérését jelenti a vonatkozó szabályok betartásának. Az ellenőrzésnek a munkáltatótól elvárható mértéke ugyanis nem jelenthet állandó és folyamatos személyes ellenőrzést. Az irányadó tényállás szerint a sérült a védőeszközt csupán rövid időre nem vette fel. E rövid időtartamú szabálytalan munkavégzés rendszeres ellenőrzés mellett is megtörténhetett. Ezért ebből okszerűen nem következik, hogy a baleset a felperes ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával okozati összefüggésben következett be.
A kifejtettekre figyelemmel az alperesnek az Eb. tv. 67. §-ára alapított fizetési meghagyása jogellenes, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a munkaügyi bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítéletét, és az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. (Legf.Bír. Mfv.II.10.063/2004. szám)