adozona.hu
BH+ 2004.11.523
BH+ 2004.11.523
Önmagában az a tény, hogy az adós a hitelező kártérítés fizetésére felszólító levelére nem nyilatkozott, a kártérítési követelés létrejöttének megállapítását nem alapozza meg, így az adós fizetésképtelensége megállapításának nem szolgálhat alapul [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pontja és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2002. május 15-én meghozott 10. sorszámú végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte és a felszámolót kijelölte. A végzés indokolásában tényként állapította meg, hogy a felek 2000. március 27-én megállapodást kötöttek, amely szerint az adós vállalta, hogy 2000. november 28. napjáig 5 tonna tökmagot szállít a hitelezőnek. A termeléshez szükséges vetőmagot a hitelezőnek kellett biztosítani, aki az adósnak 60 kg vetőmagot átadott. Az adó...
BH+ 2004.11.523 Önmagában az a tény, hogy az adós a hitelező kártérítés fizetésére felszólító levelére nem nyilatkozott, a kártérítési követelés létrejöttének megállapítását nem alapozza meg, így az adós fizetésképtelensége megállapításának nem szolgálhat alapul [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pontja és (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2002. május 15-én meghozott 10. sorszámú végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte és a felszámolót kijelölte. A végzés indokolásában tényként állapította meg, hogy a felek 2000. március 27-én megállapodást kötöttek, amely szerint az adós vállalta, hogy 2000. november 28. napjáig 5 tonna tökmagot szállít a hitelezőnek. A termeléshez szükséges vetőmagot a hitelezőnek kellett biztosítani, aki az adósnak 60 kg vetőmagot átadott. Az adós a megállapodásban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, ezért a hitelező felszólította, hogy az átadni elmulasztott 5 tonna tökmag ellenértékeként 2 500 000 Ft-ot, valamint annak kamatait fizesse meg a részére. Az adós a fizetési felszólításnak nem tett eleget, ezért a hitelező az adós fizetésképtelenségének megállapítását kérte az elsőfokú bíróságtól. Az adós érdemi észrevételében a hitelező követelését nem ismerte el.Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az adós nem tudott olyan bizonyítékot csatolni, amely szerint a hitelező követelését a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően vitatta volna, ezért az adós fizetésképtelenségét a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította és a felszámolását elrendelte.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, a végzés megváltozatását és az eljárás megszüntetését kérve. Kifejtette, hogy a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően valóban nem tudta az 5 tonna tökmagot határidőben leszállítani. A 2000. évben, a rossz termés miatt csak 1,4 tonna tökmagot szállított, azonban a hiányzó mennyiséget - az időközben megemelkedett áron számítva - 2001. október 24-én teljesítette, amikor azt tőle a hitelező képviseletében eljáró A. T. átvette. Ezzel a vállalt kötelezettségének eleget tett, a hitelező felé tartozása nem áll fenn. Rámutatott arra, hogy közöttük más termékértékesítési szerződés - a hitelező állításával ellentétben - nem volt, így a 2001. évi teljesítés a jelen eljárás alapjául szolgáló megállapodás alapján történt.
A hitelező ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Legfelsőbb Bíróság kiegészíti az alábbiakkal:
Az adós a hitelező kérelmére tett érdemi észrevételében már kifejtette a fellebbezésében foglaltakat. Hivatkozott arra, hogy ugyan a 2000. évben rossz termés miatt csak 1,4 tonna tökmagot szállított, a hiányzó mennyiséget azonban 2001. őszén az időközben megemelkedett áron számolva teljesítette. Ezzel a vállalt kötelezettségének eleget tett, a hitelezővel szemben tartozása nem áll fenn. Állításai alátámasztására ekkor csatolta az A. T. által aláírt átvételi elismervényt, amely szerint a hitelező nevében 3260 kg tökmagot (nettó tömege: 2882 kg) átvett az adóstól. A hitelező az adós ellenkérelméről úgy nyilatkozott, hogy az adós által csatolt átvételi elismervény nem a felszámolási eljárás alapjául szolgáló, hanem később létrejött termékértékesítési szerződés teljesítésére vonatkozott. Ezt a később kelt szerződést azonban nem tudta becsatolni. Rámutatott továbbá a hitelező arra, hogy amennyiben az adós részteljesítését bizonyítottnak is fogadná el a bíróság, a hiányzó mennyiség tekintetében az adós fizetésképtelensége megállapítható.
A fentiek szerint kiegészített tényállás alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az adós fizetésképtelenségét bizonyítottnak találta.
A jelen eljárásra alkalmazandó, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvény és az 1997. évi XXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 24. § (1) bekezdése értelmében, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.
A hitelező a felszámolás iránti kérelmét arra alapította, hogy az adós a 2000. március 27-én kelt szerződést megszegte, mert az abban vállalt kötelezettségét - 5 t. héj nélküli tökmag 2000. november 28-ig történő leszállítását - nem teljesítette. Ezért az adóstól az 5 tonna tökmag ellenértékeként - tehát szerződésszegésből eredő kár megtérítése jogcímén - követelt 2 500 000 Ft-ot és annak 2000. november 28-tól számított kamatát. Bizonyítékként azonban csak a 5 tonna tökmag leszállítására létrejött szerződést csatolta, amely nem tartalmazott megállapodást arra vonatkozóan, hogy a szerződés adós által történő megszegése esetén milyen összegű kártérítést kell az adósnak fizetnie. A hitelező azt az előadását semmivel sem bizonyította, hogy szerződésszegésből eredő kártérítés jogcímén az adósnak valóban 2 500 000 Ft tartozása áll fenn. Ez az összeg csupán a hitelező által egyoldalúan megjelölt követelés. E követelés fennállásának sem a jogalapját sem az összegszerűségét nem bizonyította a hitelező. Önmagában az a tény, hogy a hitelező kártérítés megfizetésére felszólító levelére az adós nem nyilatkozott, a kártérítési követelés létrejöttének megállapítását nem alapozza meg. A hitelező a szerződésszegésből eredő kár megtérítése iránti igényt az adóssal szemben indítandó perben érvényesítheti [Ptk. 7. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek.]
A fenti indokok miatt a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az eljárást a többször módosított Cstv. 27. § (4) bekezdése alapján soron kívül megszüntette. (Legf. Bír. Fpk.VI.31.513/2002.sz.)