adozona.hu
BH 2004.11.481
BH 2004.11.481
I. A társaság cégnevének tevékenységi jelzőjét úgy kell megválasztani, hogy az egyértelműen utaljon a főtevékenységre [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (1) bek.]. II. A cégbíróság hatáskör hiányában nem vizsgálja, hogy a társasági szerződés miként rendelkezik a tagok személyes közreműködésének módjáról és tartalmáról - Erre figyelemmel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezési perben csak olyan adat jogszabálysértő voltára hivatkozhat sikerrel a felperes, melyet a bejegyzési eljárásban a cégbíróságnak vizs
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság az alperes betéti társaságot 2001. augusztus 10-én kelt végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe a bejegyzési kérelem szerinti tartalommal. A bejegyző végzés adatai 2001. szeptember 6-án kerültek közzétételre a Cégközlönyben.
A főügyészség 2001. október 1-jén nyújtott be keresetet a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997.évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 46. § (1) bekezdése és a Ctv. 40....
BH 2004.11.481 I. A társaság cégnevének tevékenységi jelzőjét úgy kell megválasztani, hogy az egyértelműen utaljon a főtevékenységre [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (1) bek.].
II. A cégbíróság hatáskör hiányában nem vizsgálja, hogy a társasági szerződés miként rendelkezik a tagok személyes közreműködésének módjáról és tartalmáról - Erre figyelemmel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezési perben csak olyan adat jogszabálysértő voltára hivatkozhat sikerrel a felperes, melyet a bejegyzési eljárásban a cégbíróságnak vizsgálnia kellett [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 82. §; 101. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 3. § (1) bek., 40. §, 46. § (2) bek.].
III. Az ügyész csak olyan adat tartalmának jogszabályba ütközése miatt indíthat pert a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt, amely a bejegyző végzésben szerepel [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. § (1) bek.].
A cégbíróság az alperes betéti társaságot 2001. augusztus 10-én kelt végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe a bejegyzési kérelem szerinti tartalommal. A bejegyző végzés adatai 2001. szeptember 6-án kerültek közzétételre a Cégközlönyben.A főügyészség 2001. október 1-jén nyújtott be keresetet a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997.évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 46. § (1) bekezdése és a Ctv. 40. § alapján, amelyben kérte a Ctv. 47. § (1) bekezdése szerint a végzés jogszabálysértésének megállapítása mellett hatályában való fenntartását, és az alperes kötelezését a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ennek megfelelően az alperes törölje a tevékenységi köreiből a TEÁOR 67.13 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet, a cég nevéből pedig a "pénzügyi" megjelölést, továbbá a társasági szerződésben határozza meg a beltag személyes közreműködésének módját és tartalmát.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdése értelmében jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet nem folytathat. A társaság tevékenységi körében pénzügyi tevékenység nem szerepel, ezért a cégneve nem felel meg a Ctv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek, amely szerint a cégnévnek a cég alapvető tevékenységét kell kifejeznie.
A társasági szerződés 7. pontja szerint a beltag személyes közreműködésre köteles. A 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 101. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Gt. 82. § értelmében a betéti társaság létesítő okiratában meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját és tartalmát.
Az alperes az ellenkérelemben bejelentette, hogy törli a TEÁOR 67.13 tevékenységi kört. Emellett előadta, hogy cégnevében jogszerűen használja a "pénzügyi" tevékenységi jelzőt. A társaság főtevékenysége a TEÁOR 67.20 Biztosítást kiegészítő tevékenység, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) a pénzügyi tevékenység nemzetgazdasági ágba és a két számmal jelzett (67) pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatba tartozik, azaz a társaság főtevékenysége pénzügyi tevékenység. A felperes kereshetőségi jogosultságával kapcsolatosan előadta, hogy a cégbíróság, és ennek folytán a perbíróság is, csak a Ctv. 40. § alapján megengedett körben vizsgálódhat, és a Ctv. 46. § (2) bekezdése szerint a keresetlevélben csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, amely adatot a cégbíróságnak vizsgálnia kellett a Ctv. 40. § alapján. A beltag személyes közreműködésének módja és tartalma nem tartozik ebbe a körbe.
Az elsőfokú bíróság a 2002. március 12-én kelt ítéletében - a felperes indokait mindenben elfogadva - a jogszabálysértés megállapítása mellett a bejegyző végzést hatályában fenntartotta, és kötelezte az alperest a jogszabálysértő állapot kiküszöböléséhez szükséges intézkedések megtételére.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Kifejtette, hogy a társasági szerződés a szükséges mértékben rendelkezik a beltag személyes közreműködésének módjáról és tartalmáról, egyébként lényegében megismételte az ellenkérelmében foglaltakat. Hangsúlyozottan utalt arra, hogy a Ctv. 46. § (1) bekezdése értelmében a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak a bejegyző végzésben szereplő adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt lehet pert indítani. A beltag személyes közreműködésének módja pedig nem adata a bejegyző végzésnek.
A fellebbezés megalapozatlan.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés korlátai között vizsgálta felül. Az alperes a TEÁOR 67.13 tevékenységi kör törlésére irányuló kötelezettségét - korábbi perbeli nyilatkozatainak megfelelően - fellebbezésében sem vitatta, így ezzel a másodfokú bíróságnak nem kellett foglalkoznia.
A Ctv. 15. § (1) bekezdése értelmében a cégnévnek a cég alapvető tevékenységét kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezzel ellentétes.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a cég nevében a pénzügyi tevékenységi jelző nem utal egyértelműen a cég alapvető tevékenységére. A társaság ugyanis - a TEÁOR rendszerét alapul véve - nem végezhet pénzügyi tevékenységet (65 nemzetgazdasági ágazat), hanem csak a TEÁOR 67 Pénzügyi kiegészítő tevékenység nemzetgazdasági ágazatba tartozó biztosítást kiegészítő tevékenységbe (67.2 alágazat) tartozó 67.20 Biztosítást kiegészítő tevékenység folytatására jogosult az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén.
A társaság főtevékenysége (alapvető tevékenysége) a biztosítást kiegészítő tevékenység, amelyet a cégnévben szereplő pénzügyi megnevezés nem fejez ki egyértelműen.
A cégbíróság bejegyzési eljárásban hivatalból gyakorolt törvényessége felügyeleti jogkörével, illetőleg a felperes kereshetőségi jogának kizártságával kapcsolatos alperesi jogi álláspont viszont megalapozott a személyes közreműködésre vonatkozóan.
A Ctv. 40. § értelmében a cégbíróság hatáskörébe - jogi személyiség nélküli cégek esetében - annak vizsgálata tartozik, hogy a bejegyzési kérelemben azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, valamint a létesítő okirat és annak módosításai tartalmazzák-e azokat az adatokat, amelyeket az adott cégformára vonatkozó jogszabály előír. A cégbíróság nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy a társasági szerződés miként rendelkezik a tagok személyes közreműködésének módjáról, illetve tartalmáról. A Ctv. 3. § (1) bekezdése szerinti adat fogalma kiterjesztően nem értelmezhető. A személyes közreműködés módja, tartalma nem tartozik az adat fogalmába akkor sem, ha az egyébként a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme. (A Legfelsőbb Bíróság a Cgf. VII. 30.381/1999/5. számú eseti döntése ezzel azonos tartalmú.) A Ctv. 46. § (2) bekezdése értelmében a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, amely adatot a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak vizsgálnia kellett.
A Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint az ügyész a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt indíthat pert a cég ellen. A személyes közreműködés módja és tartalma a bejegyző végzésnek nem része, ezért annak esetleges jogszabályba ütközése miatt a Ctv. 46. § (1) bekezdése értelmében per sem indítható.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. § szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. [Fővárosi Ítélőtábla 13. Gf. 40.063/2003. sz.].