adozona.hu
BH 2004.11.478
BH 2004.11.478
Nem alkalmas a külföldi tag jogképességének igazolására az a kereskedelmi nyilvántartásba vételét igazoló okirat, amelyet a társasági szerződés megkötése előtt több mint nyolc évvel állítottak ki - A közhitelesség biztosítása érdekében a cégbíróság újabb keltű okirat csatolását kérheti [1997. évi CXLV. tv. melléklet 1. 3 d) pont, 3. § (1) bekezdése, 23. § (1) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság 2003. augusztus 21-én nyújtotta be bejegyzési kérelmét. A cégbíróság a társaságot elutasítás terhe mellett hiányok pótlására hívta fel, többek között arra, hogy eredeti cégkivonattal illetve eredeti okirattal és annak magyar nyelvű hiteles fordításával igazolja, hogy a társaság tagjaként bejegyezni kért külföldi társaság jelenleg is létezik, ki az annak képviseletére jogosult személy, és a képviselet módját is igazolja. A cégbíróság ezt azért tartotta szükségesnek, mert a kérelmező...
BH 2004.11.478 Nem alkalmas a külföldi tag jogképességének igazolására az a kereskedelmi nyilvántartásba vételét igazoló okirat, amelyet a társasági szerződés megkötése előtt több mint nyolc évvel állítottak ki - A közhitelesség biztosítása érdekében a cégbíróság újabb keltű okirat csatolását kérheti [1997. évi CXLV. tv. melléklet 1. 3 d) pont, 3. § (1) bekezdése, 23. § (1) bekezdése].
A társaság 2003. augusztus 21-én nyújtotta be bejegyzési kérelmét. A cégbíróság a társaságot elutasítás terhe mellett hiányok pótlására hívta fel, többek között arra, hogy eredeti cégkivonattal illetve eredeti okirattal és annak magyar nyelvű hiteles fordításával igazolja, hogy a társaság tagjaként bejegyezni kért külföldi társaság jelenleg is létezik, ki az annak képviseletére jogosult személy, és a képviselet módját is igazolja. A cégbíróság ezt azért tartotta szükségesnek, mert a kérelmező egy 1995. május 19-én kelt cégjegyzéki kivonattal igazolta, hogy a cégjegyzékbe bejegyezni kért külföldi társaságot, a B. V. Szigeteken nemzetközi gazdasági társaságként alapították és jegyezték be. A kérelmező egy 1995. július 10-én kelt közjegyzői igazolást is csatolt, amely a B. V. Szigetek tisztviselői igazolását aláíró személy aláírását hitelesíti. Ez az okirat tartalmazza, hogy a "T." Kft. tagjaként bejegyezni kért külföldi cég, a D. D. Company Limited a B. V. Szigetek törvényei szerint működő és létező korlátolt felelősségű társaság, és a cégnyilvántartása szerint Zs. L. igazgató/titkár 1995. június 12-étől kezdődően jogosult a társaság nevében dokumentumokat átvenni és aláírni.A kérelmező a felhívásnak úgy tett eleget, hogy becsatolta az angol nyelvű okiratok közjegyző által hitelesített másolatát és előadta, hogy már az eredeti kérelemhez csatolták az iratokat, amely szerint a külföldi alapítót hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették. Az okirat egyidejűleg cégkivonat.
A cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet elutasította. Arra hivatkozott, hogy a Ctv. mellékletének I/3 d) pontja szerint külföldi cég részvétele esetén csatolandó a külföldi cég cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették. A cégbíróság álláspontja szerint abból, hogy a cég hazai joga szerinti kereskedelmi nyilvántartásba vételének igazolását a Ctv. melléklete cégkivonatot helyettesítő okiratként említi, levonható az a következtetés, hogy a nyolc évvel ezelőtt keletkezett okirat nem fogadható el, hiszen ez a közhitelesség alapelvét is sértené. A cégbíróság megjegyezte, hogy a kérelmező által becsatolt tisztviselői igazolásból is úgy tűnik, jelentősége lehet annak, hogy egy ott bejegyzett cég működő és létező cég-e, hiszen ezt a tényt a tisztviselői igazolás rögzíti.
A végzés ellen kérelmező fellebbezéssel élt. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, a cégbíróságot a bejegyzési eljárás folytatására, és a cég bejegyzésére utasítsa. Arra hivatkozott, hogy a Ctv. melléklete kifejezetten leírja, hogy mit kér csatolni a bejegyzési kérelemhez, és nem jelöli meg azt, hogy a cégkivonat illetve a hazai jog szerinti kereskedelmi nyilvántartásba vételt igazoló okirat milyen időtartamban használható fel a cégbejegyzéshez. Álláspontja szerint a cégbíróság nem vizsgálhatná a cégkivonat (helyettesítő okirat) kiállításának időpontját különös tekintettel arra, hogy az eljárásban is alkalmazandó Pp. alapelvként írja elő a jóhiszemű joggyakorlás követelményét a kérelmező illetve annak alapítói részéről.
A kérelmező álláspontja szerint az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 23. § (1) bekezdése és a 44. § (1) bekezdésében megjelölt más okirat fogalmi körébe nem tartozhat a cégbíróság által kért jelenlegi nyilvántartási adatokat tartalmazó igazolás, hiszen ugyanazon okiratról van szó csak a kiállítás időpontja más, az adatok azonosak. A bejegyzés teljesítése érdekében ezen más okiratra nincsen szükség. E vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 32.789/2000/2. számú döntésében foglaltakra hivatkozott.
Előadta a kérelmező azt is, hogy a cégbíróság gyakorlata sem egységes és következetes, mert korábban az ugyanezen külföldi alapító alapításával és ugyanezen okiratok csatolásával létrejött I-H Kft.-t 2000. évben a cégjegyzékbe bejegyezte.
A fellebbezés nem megalapozott.
A 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 8. § a) pontja előírta, hogy a gazdasági társaság esetében a kérelemhez mellékelni kell a gazdasági társaság cégnyilvántartásban szereplő tagjának három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ha a tag cégjegyzékét nem az a cégbíróság vezeti, amelyhez a kérelmet benyújtották. A 8. § b) pontja szerint mellékelni kellett a külföldi cég részvételével működő gazdasági társaságoknál a külföldi cég cégkivonatát (vagy annak hitelesített másolatát), valamint a cégkivonat magyar nyelvű hitelesített fordítását, illetve annak igazolását, - hitelesített fordításban - hogy a céget hazai joga szerint vállalati (gazdasági) nyilvántartásba vették. E két rendelkezésből az következik, hogy valamennyi cég így a külföldi cég esetében is mellékelni kellett a kérelemhez a három hónapnál nem régebbi cégkivonatot. A miniszteri rendelet 8. §-ának b) pontja ehhez képest azt a többlet előírást tartalmazza, hogy a külföldi cégnek a cégkivonaton kívül, annak magyar nyelvű hiteles fordítását is be kell csatolnia, illetve ha az adott országban cégkivonat nem szerezhető be, annak igazolását, hogy a céget hazai joga szerint vállalati nyilvántartásba vették.
A 13/1989. IM rendeletet a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 15. § (5) bekezdése 1998. VI. 16-ától hatályon kívül helyezte. A bejegyzési kérelemhez benyújtandó okiratok listáját az 1997. évi CXLV. tv. melléklete tartalmazza. A melléklet I.3. d) pontja szerint ilyen okirat a külföldi cég részvétele esetén a külföldi cég cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget a hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették. Ez a megfogalmazás alig tér el a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 8. § b) pontjától.
Az országos számítógépes cégbírósági hálózat kiépülése után szükségtelenné vált a magyar gazdasági társaságok három hónapnál nem régebbi cégkivonatának csatolása a bejegyzési kérelemhez, ezért a Ctv. nem vette át a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 8. § a) pontját. A jelenleg hatályos törvény tehát nem határozza meg, hogy a bejegyzési kérelemhez milyen régi cégkivonatot, illetve a külföldi cég hazai joga szerinti kereskedelmi nyilvántartásba vételt igazoló okiratot kell mellékelni.
A Ctv. 3. § (1) bekezdése szerint a közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat jog vagy tény igazolására szolgáló mellékletekből illetve egyéb olyan okiratokból áll, melyeknek benyújtására a céget - közérdekből illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából - törvény kötelezi.
A törvény tehát deklarálja a cégnyilvántartás közhitelességét. A közhitelesség következménye az, hogy az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő adatban bízva, ellenérték fejében jogot szerez. A cégnyilvántartás közhitelessége a gazdasági élet minden szereplőjének fontos érdeke. A cégeljárás szereplőinek, a bejegyzést kérőnek, a jogi képviselőnek és a cégbíróságnak mindent meg kell tennie a közhitelesség megőrzése érdekében azért, hogy a cégnyilvántartásban csak valós adatok szerepeljenek. A cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során mindvégig a közhitelesség elvét szem előtt tartva kell eljárnia.
A Ctv. 44. § (1) bekezdése határozza meg, hogy a cégbíróságnak a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben mit kell vizsgálnia. Vizsgálnia kell többek között, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv. 23. § (1) bekezdése szerint a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülő egyes adatok igazolása, jogi személyiségű cég esetében további okiratok csatolását is szükségessé teheti.
Gazdasági társaság tagja csak létező, jogképes személy lehet. A jogképesség igazolását szolgálja a Ctv. mellékletének I.3. d) pontjában megjelölt okirat. Természetes személyek jogképességének igazolását a törvény nem követeli meg, a külföldi cégek részére azonban előírja az említett okirat csatolását a cégbejegyzési kérelemhez. A csatolt okiratnak alkalmasnak kell lennie a jogképesség igazolására, hiszen a közhitelesség elve megkívánja, hogy a cégjegyzékbe csak létező személyeket jegyezzen be a bíróság.
A "T" Kft. társasági szerződését 2003. augusztus 15-én kötötték meg. A kereskedelmi nyilvántartásba vételt igazoló okirat 1995. május 19-én kelt. A két okirat kelte közötti több mint nyolc év különbségre tekintettel a cégbíróság megalapozottan hívta fel a kérelmezőt újabb keltű okirat benyújtására. A fellebbezésben kifejtett állásponttal szemben ez az okirat nem tekinthető azonosnak a bejegyzési kérelemhez mellékelt okirattal, hisz a cégbíróság éppen az okirat keltezése miatt látta szükségesnek új igazolás benyújtását.
A fellebbezésben említett Cgf. VII. 32.789/2000/2. számú határozatában a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a jogi személy bejegyzése iránti eljárás során a cégbíróság a jogszabályban tételesen felsorolt okiratokon kívül egyéb okiratok benyújtására is kötelezheti a bejegyzést kérőt. A mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a felhívás ellenére nem csatolt okirat hiánya miatt a bejegyzés nem rendelhető el. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a több mint nyolc évvel ezelőtt kiállított igazolás alapján nem látta elrendelhetőnek a társaság bejegyzését, mert álláspontja szerint fennállt annak a lehetősége, hogy a cégnyilvántartásba nem valódi adat kerül. A jogképesség megfelelő igazolása miatt a bejegyzés nem rendelhető el.
Kétségtelen, hogy a magyartól eltérő angolszász hagyományokat követő országokban nem létezik a hazai fogalmak szerinti cégnyilvántartás. Az ilyen országból származó cégek létezésüket cégkivonattal nem tudják bizonyítani. A kérelmező azonban maga sem arra hivatkozott, hogy a cégbíróság felhívásában megjelölt okiratot nem tudja beszerezni, a hiánypótlás hiányos teljesítése miatt megalapozottan döntött a cégbíróság a bejegyzési kérelem elutasításáról.
A kérelmező megalapozottan nem hivatkozhat arra sem, hogy a cégbíróság korábban ugyanezen okirat alapján a külföldi társaságot más gazdasági társaság tagjaként bejegyezte, mert a Pp. 227. § (1) bekezdése alapján a bíróság saját határozatához csak abban az eljárásban van kötve, amelyben azt hozta. (Pécsi Ítélőtábla Cgf. V. 30.434/2003. sz.).