adozona.hu
BH 2004.11.477
BH 2004.11.477
Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha az elsőfokú bíróság a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére vonatkozó határozatát anélkül hozza meg, hogy ellenőrizte volna: a felszámoló a Cstv. 63/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak eleget tett-e vagy sem [Pp. 8. § (1) bekezdés, 252. § (2) bekezdés; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 63/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen folyamatban lévő felszámolási ügyben az adós kijelölt felszámolója 2003. június 16-án az elsőfokú bírósághoz egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet és ehhez előkészítő iratot nyújtott be. Az előkészítő iratban kifejtette, hogy az adós vagyona a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, ezért él az egyszerűsített felszámolás iránti kérelem lehetőségével. Az előkészítő iratban előadta, hogy hitelezői igényt az APEH V. Megyei Igazgatósága, valamint a ...
BH 2004.11.477 Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha az elsőfokú bíróság a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére vonatkozó határozatát anélkül hozza meg, hogy ellenőrizte volna: a felszámoló a Cstv. 63/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak eleget tett-e vagy sem [Pp. 8. § (1) bekezdés, 252. § (2) bekezdés; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 63/A. §].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen folyamatban lévő felszámolási ügyben az adós kijelölt felszámolója 2003. június 16-án az elsőfokú bírósághoz egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet és ehhez előkészítő iratot nyújtott be. Az előkészítő iratban kifejtette, hogy az adós vagyona a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, ezért él az egyszerűsített felszámolás iránti kérelem lehetőségével. Az előkészítő iratban előadta, hogy hitelezői igényt az APEH V. Megyei Igazgatósága, valamint a P. S. Kft. jelentett be, az APEH V. Megyei Igazgatósága a követelését az M. K. Rt.-re engedményezte. A P. S. Kft. követelését a felszámoló a) kategóriába (3 544 191 Ft összeg erejéig), az APEH követelését pedig részben e), részben g) kategóriába sorolta be. A felszámoló kérelmében előadta, hogy az előkészítő iratot egyidejűleg a hitelezőknek is megküldte, közölte, hogy az esetlegesen észrevételeket utólag becsatolja.Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a felszámoló előkészítő iratának beérkezését követő második napon, 2003. július 18-án meghozta. E végzésben az adós gazdálkodó szervezet zárómérlegét 3 281 340 forint készpénzzel, mint vagyonnal, és 23 979 675 forint tartozással jóváhagyta, felhívta a felszámolót, hogy a készpénzből a vagyonfelosztási javaslatban megjelölt 3 977 111 forint felszámolási költséget a vagyonfelosztási javaslatban feltüntetett arányok szerint fizessen ki. Megállapította, hogy a hitelezői igények kielégítetlenül maradnak, köztük az M. K. Rt. hitelező igénye is. Elrendelte a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezését, és az adós törlését a cégjegyzékből. Az adós felszámolását végző A. Kft. felszámoló díját 375 000 forintban állapította meg, és a felszámolót feljogosította ennek a fenti készpénzből a felosztási javaslatban feltüntetett arányok szerinti felvételére. A végzés indoklásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felszámolási eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációk nem állnak rendelkezésre, a felszámolás technikailag is lebonyolíthatatlan, valamint a felszámolási eljárás során érvényesített követelés, illetve a felszámolási költség meghaladja a rendelkezésre álló vagyont, mindezekre tekintettel az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 63/A. §-a alapján a felszámoló kérelmére döntött a felszámolási eljárás egyszerűsített befejezéséről.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az M. K. Rt. hitelező jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a végzés a felszámoló megalapozatlan zárómérlegén és vagyonfelosztási javaslatán alapul, nem lehet megállapítani, hogy a P. S. Kft. követelése jogos-e, illetve hogy e követelés a) kategóriássá minősítése milyen alapon történt meg. A felszámoló elmulasztott tájékoztatást adni arról, miképpen lehetséges az, hogy a jelen felszámolási eljárás kezdeményezője a hitelező fedezetének elvonására tett kísérletet, ennek ellenére mégis a) kategóriás felszámolási költségként nyert kiegyenlítést. Hivatkozott arra, hogy a felszámoló nem adott tájékoztatást arról, hogy a P. S. Kft. visszafizette-e a jogosulatlanul felvett összegeket. Sérelmezte, hogy a felszámoló a díját 375 000 forintban kéri megállapítani, mely szerinte 75 000 forint összegű áfát foglal magában, amely azonban a hitelező álláspontja szerint jogszerűtlen.
Fellebbezésében a hitelező arra is hivatkozott, hogy a fellebbezésben írtakat kifogásként a felszámolóhoz, a felszámolói előkészítő irat részére történő megküldését követően benyújtotta, azt azonban a felszámoló a bírósághoz nem továbbította.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos:
A fellebbezéshez csatolt iratok tanúsága szerint a felszámoló a hitelező részére az előkészítő iratot és az egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet 2003. június 13-án küldte meg, annak átvétele nem igazolt. A hitelező 2003. június 20. napján a felszámolóhoz észrevételt nyújtott be, mely észrevételében kifogásolta a P. S. Kft. követelésének a) kategóriás voltát, a felszámolói díj számításának módját, valamint egyéb észrevételt tett. A felszámoló ezt az észrevételt a bíróság részére nem továbbította, a kérdéseket a hitelező felé válaszolta meg 2003. július 3-án.
Az egyszerűsített felszámolásról a Cstv. 63/A. §-a rendelkezik, eszerint ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. A (2) bekezdés kimondja, hogy az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívni a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak.
A fent idézett egyszerűsített felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a jelen eljárás során a felszámoló nem tartotta be, az elsőfokú bíróság pedig a felszámoló által elkövetett hiányosságokat nem észlelte, illetve végzését anélkül hozta meg, hogy ellenőrizte volna azt, hogy a felszámoló a Cstv. 63/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak a hitelezők felé eleget tett-e, avagy sem. Az elsőfokú bíróság két nappal a kérelem benyújtását követően anélkül hozta meg a végzését, hogy a 63/A. § (3) bekezdésében foglaltak ellenőrzése megtörtént volna, ebből következően az elsőfokú bíróságnak nem is volt lehetősége arra, hogy a hitelező által tett észrevételeket a végzés meghozatalakor megfontolás tárgyává tegye, illetve ezzel összefüggésben a felszámolót nyilatkozattételre hívja fel.
A többször, legutóbb a 2000. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel. A Pp. alapelvi rendelkezései tehát a felszámolási eljárásban is irányadóak, köztük a Pp. 8. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a bíróság köteles biztosítani, hogy felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek.
Az elsőfokú bíróság a fent körülírt eljárásával megsértette a Pp. idézett 8. § (1) bekezdésében foglalt alapelvi szintű rendelkezést is, és ezzel olyan helyzetet teremtett, hogy a hitelezőnek lehetősége sem volt arra, hogy a felszámolói előkészítő iratra észrevételt tegyen, azzal összefüggésben kifogást nyújtson be, vagy az általa relevánsnak ítélt tényeket hozzon a bíróság tudomására.
Ezt az eljárási szabálysértést a jelen esetben a másodfokú bíróság olyan súlyúnak tekintette, amely miatt szükségessé vált az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárás során az elsőfokú bíróságnak a hitelező által a felszámolóhoz 2003. június 20-án benyújtott előkészítő iratot kell elsősorban vizsgálat tárgyává tennie, és a hitelezőt e körben nyilatkoztatnia arra, hogy a felszámolóhoz benyújtott iratát a hitelezői igény besorolása tekintetében kifogásnak tekinti-e, amennyiben igen, és a kifogás egyéb törvényi feltételei is fennállnak [többször módosított Cstv. 51. § (1) bekezdése], a hitelezői kifogást kell elsősorban elbírálni. Amennyiben a hitelezői kifogás elbírálást nyert, azt követően kell az elsőfokú bíróságnak a felszámoló által benyújtott egyszerűsített felszámolás iránti kérelemről döntenie, a döntése során - legalább az indokolás szintjén - ki kell térnie a hitelezői észrevételben foglaltakra akkor is, ha azt a végzés érdeme tekintetében alaptalannak tartja. (Pécsi Ítélőtábla Fpkf. IV. 30.345/2003. sz.).