adozona.hu
MBH 2004.11.79
MBH 2004.11.79
Ha a társaság tagjának a nevét jogszabályellenesen nem tartalmazza a társasági szerződésmódosítás, annak érvénytelenségét kell megállapítania a bíróságnak. A régi Gt. rendelkezései alapján kizárt tag nem vehet részt a cég működésében addig, amíg a bíróság a határozat végrehajtását fel nem függeszti; vagy ameddig a határozatot jogerősen hatályon kívül nem helyezi.(1988. évi VI. tv. 182. §; 1997. évi CXLV. tv. 48. § (2) bek. b) pontja, (4) bek., 54. § (1) bek.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi kft.-t a felperes és P. Mihály alapították 1996. január 5. napján, 1.000.000,- Ft törzstőkével. A céget a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1996. szeptember 9-én jegyezte be a cégjegyzékbe.
A társaság a 2000. június 13. napján kelt társasági szerződésmódosítás alapján 2000. június 17-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. Ebben a szerződésmódosításban a cég törzstőkéjét 3.000.000, - Ft-ra emelték fel az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 299. § (3) bekezdésére t...
MBH 2004.11.79 Ha a társaság tagjának a nevét jogszabályellenesen nem tartalmazza a társasági szerződésmódosítás, annak érvénytelenségét kell megállapítania a bíróságnak.
A régi Gt. rendelkezései alapján kizárt tag nem vehet részt a cég működésében addig, amíg a bíróság a határozat végrehajtását fel nem függeszti; vagy ameddig a határozatot jogerősen hatályon kívül nem helyezi.
Az alperesi kft.-t a felperes és P. Mihály alapították 1996. január 5. napján, 1.000.000,- Ft törzstőkével. A céget a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1996. szeptember 9-én jegyezte be a cégjegyzékbe.A társaság a 2000. június 13. napján kelt társasági szerződésmódosítás alapján 2000. június 17-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz. Ebben a szerződésmódosításban a cég törzstőkéjét 3.000.000, - Ft-ra emelték fel az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 299. § (3) bekezdésére tekintettel. A cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet a 2000. október 26. napján jogerőre emelkedett Cg.01-09-466191/13. számú végzésével elutasította.
Az alperesi társaság 2001. március 23-án rendkívüli taggyűlést tartott, amelyen jelen volt a felperes, P. Mihály és meghívottként P. Ildikó. A taggyűlés P. Mihály 80 szavazatával, a felperes 20 szavazata ellenében hozott 1/2001. (03. 23.) számú taggyűlési határozatával döntött P. Mihály üzletrészének felosztásáról; annak 5 %-át P. Mihály testvérének, P. Ildikónak ajándékozta. A taggyűlés 2/2001. (03. 23.) számú határozattal döntött P. Mihályné felperes társaságból való kizárásáról a Gt. 49. §-a szerint azzal, hogy a taggyűlés feljogosította az ügyvezetőt a tag kizárására irányuló kereset benyújtására. Az ugyanezen a napon kelt "Társasági szerződés módosítása és egységes szerkezetbe foglalása" megnevezésű okirat a társaság tagjaiként P. Mihályt és P. Ildikót tünteti fel, a cég törzstőkéjét 3.000.000,- Ft-ban jelöli meg, melyből P. Mihály üzletrészének névértéke 2.800.000,- Ft, P. Ildikóé 140.000,- Ft. A szerződés 14. pontja szerint a társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Gt. rendelkezései, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok előírásai alkalmazandók.
A fenti változások bejegyzésére irányuló kérelmet az alperesi társaság képviselője 2001. április 23. napján nyújtotta be a cégbírósághoz, az eljárást a cégbíróság 2001. május 10. napján felfüggesztette, a jelen per felperesével szemben indított tagkizárási per jogerős befejezéséig. A kft. a keresetétől utóbb elállt, ezért a pert a Fővárosi Bíróság megszüntette, erre tekintettel a cégbíróság a változásbejegyzése iránti eljárást 2002. május 12-én folytatta, majd a 2002. július 15. napján kelt, 29. sorszámú végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte a cég tevékenységi körében és jegyzett tőkéjében bekövetkezett változásokat, törölte a felperest, mint a cég tagját 2001. március 23-i hatállyal, és ugyanezen hatállyal kizárt tagként bejegyezte, valamint új tagként bejegyezte P. Ildikót. A cégbíróság a cégjegyzék 8/002. rovatába a létesítő okirat módosításaként a 2001. március 23-i időpontot bejegyezte.
Az alperesi társaság 2001. szeptember 12. napján tartott taggyűlésén hozott 3/2001. (09. 12.) számú határozatával az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 182. §-a alapján kizárta a felperest a társaságból. A felperesnek az e határozat ellen benyújtott keresete alapján a Fővárosi Bíróság a 2002. május 9. napján kelt G.76.049/2001/9. számú ítéletében a felperes kizárását kimondó taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. A Legfelsőbb Bíróság a 2002. november 11. napján kelt Gf.II.31.658/2002/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős döntés alapján a cégbíróság a 2003. június 24. napján kelt 37. sorszámú végzésével a felperest a cég tagjaként 2001. március 23-i hatállyal a cégjegyzékbe "visszajegyezte".
Az alperesi társaság 2002. december 17. napján ismét taggyűlést tartott, amelyen a felperes, mint a társaság tagja nem jelent meg. Ezen a taggyűlésen a jelenlévő tagok egyhangúan hozott 004/2002. számú határozatával megállapították, hogy a cégbíróság által bejegyzett és jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett, továbbá közzétett adatai hitelesek és megfelelnek a tényeknek, amelynek eredményeként a társaság a Gt. feltételeinek eleget tett, és így a jövőben ennek megfelelően működhet.
A cégiratok között elfekszik továbbá az alperesi társaság 2002. június 10. napján kelt "Társasági szerződés módosítása és egységes szerkezetbe foglalása" megnevezésű okirata is, amelynek tartalma megegyezik a társaság 2001. március 23-i társasági szerződés módosításával, és amelyet szintén P. Mihály és P. Ildikó tagok írtak alá.
A felperes módosított keresetében az alperesi társaság 2001. március 23. napján és 2002. június 10. napján kelt társasági szerződés módosítása és egységes szerkezetű társasági szerződése érvénytelenségének megállapítását, valamint az alperesi társaság 004/2002. (12. 17.) számú taggyűlési határozatának a hatályon kívül helyezését, továbbá az alperesnek perköltség megfizetésére történő kötelezését kérte. Igényét az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 48. § (2) bekezdés b) pontjára alapította arra hivatkozással, hogy a társasági szerződések arra tekintettel érvénytelenek, hogy nem tartalmazzák a felperes, mint tag adatait, és vagyoni hozzájárulását, továbbá a felperes a döntéshozatali eljárásban nem vett részt, és a társasági szerződésmódosítást nem írta alá. Ugyanezen indokok alapján törvénysértő a taggyűlés 2002. december 17-én hozott 4. sorszámú határozata is.
Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 157. § a) pontjára, illetve a Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással. Álláspontja szerint a cégbíróság a 29. sorszámú bejegyző végzésével azon taggyűlési határozatban foglalt változást jegyezte be, amelynek hatályon kívül helyezését a felperes jelen perben több mint két év elteltével kezdeményezi. A cégbíróság bejegyző végzésére figyelemmel ez a kérdés ítélt dolognak minősül. Vagylagosan a kereset elutasítását kérte és a felperes perköltségben való marasztalását.
A Fővárosi Bíróság a 2003. november 25. napján kelt G.40.297/2003/6. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000,- Ft perköltséget.
Döntését azzal indokolta, hogy a módosított társasági szerződés tartalmazza a tagok nevét. Kifejtette, hogy az a tény, hogy a felperes nevét a társasági szerződés nem tartalmazza, önmagában nem ad alapot a Ctv. 48. § (2) bekezdés b) pontja szerinti perindításra, hiszen a jogszabályhely kifejezetten azt tartalmazza, hogy a tagok nevét a szerződés nem tartalmazza, jelen esetben azonban a felperes kizárólag azt sérelmezi, hogy az az ő nevét nem tartalmazza. Megalapozatlannak találta a felperes taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét is arra tekintettel, hogy az elkésett.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben érdemben annak megváltoztatását, és a 2001. március 23-án és a 2002. június 10. napján kelt társasági szerződésmódosítások és egységes szerkezetű társasági szerződések érvénytelenségének megállapítását kérte. A fellebbezésében kifejtettek szerint a Ctv. 48. § (2) bekezdés b) pontjának helyes értelmezése nem csak akkor teszi lehetővé az érvénytelenségi ok megállapítását, ha valamennyi tag neve és vagyoni hozzájárulása hiányzik a létesítő okiratból, vagy annak módosításából, hanem akkor is, ha kizárólag egy tag esetében áll fenn az okirat tartalmi hiánya. Az alperesi társaságban a felperes kizárásával kapcsolatos peres eljárás alatt történt a tagváltozás és tőkeemelés cégbíróság által történő bejegyzése olyan okiratok alapján, amelyek meghozatalában a felperes nem vett részt, és amely okiratok sem a felperes nevét, sem a vagyoni hozzájárulását nem tartalmazzák. A felperest az alperesi társaságból kizáró taggyűlési határozatot pedig a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte, amely ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérte.
A másodfokú bíróság hivatalból beszerezte az alperesi társaság cégiratainak fénymásolatát a Fővárosi Bíróságtól mint Cégbíróságtól.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés részben, a 2001. március 23-án kelt társasági szerződésmódosítás és egységes szerkezetű társasági szerződés vonatkozásában alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, és az abból levont jogi következtetése csak részben helytálló, a 2001. március 23-i társasági szerződés módosítás tekintetében hozott elutasító döntése és annak indokolása nem megalapozott.
A rendelkezésre álló iratokból megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a felperes 2001. március 23-án, a társasági szerződés módosítása és egységes szerkezetbe foglalása időpontjában az alperesi társaság tagja volt, de a társasági szerződés módosítás a felperes nevét és vagyoni hozzájárulását nem tartalmazza.
A kereset benyújtásakor hatályos Ctv. 48. § (2) bekezdés b) pontja szerint a jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat, illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítása iránt perindításnak abban az esetben van helye, ha az okirat nem tartalmazza a cég nevét, a tagok nevét (cégét), a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulását a cég jegyzett tőkéjét.
Eltérően az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtettektől a másodfokú bíróságnak - a fellebbezésben foglaltakkal egyezően - az az álláspontja, hogy egyetlen tag, jelen esetben a felperes nevének és vagyoni hozzájárulásának hiánya is megalapozza a Ctv. 48. § (2) bekezdés b) pontja szerinti igény érvényesítését. E jogszabályhely nem értelmezhető olyan szűkítő jelleggel, ahogyan azt az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette. Ezt támasztja alá egyebekben a bíróságok lopott, illetve elveszett személyi igazolvány felhasználásával alapított cégek létesítő okiratának érvénytelensége tekintetében folytatott egységes gyakorlata is, amely a hamis igazolvánnyal a társaság "tagjává vált" személyek keresetét a Ctv. 48. § (2) bekezdés b) pontja szerint megalapozottnak tekinti (Cgf.II.30.489/2001/4.).
Az alperesi társaság taggyűlése a társasági szerződésmódosítás napján a felperes a Gt. 49. §-a szerinti kizárásáról is döntött. Ezzel kapcsolatosan egyrészt rámutat a másodfokú bíróság, hogy e rendelkezés alapján, szemben a korábbi szabályozással, a tag kizárását a bíróság mondja ki ítéletében; amennyiben a kizárásra irányuló per - a keresettől való elállás folytán - nem megszüntetéssel, hanem a keresetnek helyt adó ítélettel zárult volna le, a 2001. március 23-án kelt társasági szerződés, illetve társasági szerződés módosítás a felperes adatainak és aláírásának a hiányában ugyanúgy érvénytelen volna, másfelől csak rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Gt. 49. §-a alapján történő tagkizárási pert ebben az időpontban érvényesen nem indíthatott volna a felperessel szemben az alperesi cég, mert még nem állt a Gt. hatálya alatt (130/1999. számú Elvi határozat).
Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a 2001. március 23-i társasági szerződés módosítás és egységes szerkezetbe foglalás tekintetében hozott elutasító rendelkezését a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és megállapította e szerződés módosítás érvénytelenségét.
Az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, ezért a Ctv. 48. § (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság az okiratot jelen határozat meghozatalát követő időpontig hatályossá nyilvánította. A hatályossá nyilvánítás időpontját - az e körben kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően - úgy határozta meg, hogy a Ctv. 48. § (4) bekezdése szerint lefolytatandó törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróságnak (és a tagoknak) elegendő idő álljon rendelkezésére a cég törvényes működésének helyreállítására.
A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróságnak a Ctv. 54. § (1) bekezdése szerinti intézkedések alkalmazásával kell a cég működése törvényességének helyreállítását biztosítania, valamint azt, hogy a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett adatok az alapul szolgáló cégiratoknak és a jogerős ítéletnek megfeleljenek. A törvényességi felügyeleti eljárás keretében - ha a törvényes működés nem áll helyre - végső soron a cég megszűntnek nyilvánítására is sor kerülhet.
Nem volt megalapozott ugyanakkor a fellebbezés a 2002. június 10-i társasági szerződés módosítás és egységes szerkezetű társasági szerződés tekintetében.
E kereseti kérelem elbírálása szempontjából annak van jelentősége, hogy az alperesi társaság 2001. szeptember 12-én a régi Gt. 182. §-a szerint kizárta a felperest a társaságból, amely határozatot a Legfelsőbb Bíróság 2002. november 11-én hozott másodfokú határozata jogerősen hatályon kívül helyezett.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is megmutatkozó egységes bírói gyakorlat szerint a tag - a régi Gt. 182. §-a szerinti kizárását követően - mindaddig nem vehet részt a gazdasági társaság munkájában, amíg a bíróság a kizáró határozat végrehajtását fel nem függeszti, illetve a határozatot jogerősen hatályon kívül nem helyezi. A gazdasági társaság tagjának kizárásáról rendelkező jogsértő társasági határozat hatályon kívül helyezése a bíróság által, nem ad alapot a kizárás időtartama alatt hozott társasági határozatok hatályon kívül helyezésére annak folytán, hogy a kizárt tag a határozatok meghozatalában (társasági szerződés módosításban) nem vehetett részt (BH 1995.533; BH 2000.498).
Nincs a rendelkezésre álló iratok között arra utaló adat, hogy a kizárási perben a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztette volna.
Erre tekintettel a felperes a tagsági jogait a kizárást kimondó határozat meghozatala napjától, 2001. szeptember 12-től a Legfelsőbb Bíróság Gf.II.31.658/2002/5. számú ítéletének meghozatala napjáig, 2002. november 11-ig nem gyakorolhatta. Miután a 2002. június 10-én kelt társasági szerződés módosítás és egységes szerkezetű társasági szerződés erre az időszakra esik, e szerződés érvénytelenségére - a fent kifejtettek értelmében - a felperes alappal nem hivatkozhat.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési kérelem korlátai között - részben megváltoztatta a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján.
A másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 81. § (1) bekezdése szerint a pervesztesség és pernyertesség arányára figyelemmel határozott a perköltség viselése tárgyában.
(Fővárosi Bíróság G.40.297/2003/6.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.091/2004/7.)
Megjegyzés:
- A Ctv. 2004. január 1. napjától hatályos 48. § (1) bekezdése alapján csak a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítását lehet kérni a bíróságtól arra hivatkozással, hogy az a tag nevét nem tartalmazza.
- A Gt. 49. § (1) bekezdése alapján indított tagkizárási per jogerős befejezéséig az alperes a felperesi cég működésében csak akkor nem vehet részt, ha a bíróság a tagsági jogok gyakorlását a perben - jogorvoslattal nem támadható - végzéssel felfüggeszti.
