adozona.hu
MBH 2004.11.74
MBH 2004.11.74
A szárazbélyegző használatát a társasági szerződés ellenjegyzésekor az ügyvéd részére jogszabály nem írja elő. A kézbesítési megbízottnak ténylegesen rendelkeznie kell magyarországi lakóhellyel. A fellebbezés előterjesztésére nyitvaálló határidő betartásának vizsgálata. (1997. évi CXLV. tv. 23. § (1) és (2) bek., 26. § (2) bek., 41. § (3) bek., 44. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A T. Kft. - jogi képviselője útján - 2003. december 1. napján nyújtotta be a cégbejegyzés iránti kérelmét a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz. A létesítő okirat szerint a társaság tevékenységi körei közé kívánta felvenni a TEÁOR 7412. számú tevékenységet azzal, hogy a jogszabály által engedélyhez kötött tevékenységet a társaság csak az engedély birtokában végezheti. A társaság tagja a társasági szerződés szerint többek között Selim S. törökországi lakos, török állampolgár, akinek a kézbe...
MBH 2004.11.74 A szárazbélyegző használatát a társasági szerződés ellenjegyzésekor az ügyvéd részére jogszabály nem írja elő.
A kézbesítési megbízottnak ténylegesen rendelkeznie kell magyarországi lakóhellyel.
A fellebbezés előterjesztésére nyitvaálló határidő betartásának vizsgálata.
A T. Kft. - jogi képviselője útján - 2003. december 1. napján nyújtotta be a cégbejegyzés iránti kérelmét a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz. A létesítő okirat szerint a társaság tevékenységi körei közé kívánta felvenni a TEÁOR 7412. számú tevékenységet azzal, hogy a jogszabály által engedélyhez kötött tevékenységet a társaság csak az engedély birtokában végezheti. A társaság tagja a társasági szerződés szerint többek között Selim S. törökországi lakos, török állampolgár, akinek a kézbesítési megbízottja Azrak G. 1139 Budapest, Teve u. 49/A. I/8. szám alatti lakos. A társasági szerződést dr. Á. László ügyvéd készítette és ellenjegyezte.A cégbíróság a 2004. január 12-én kelt 6. sorszámú végzésében a társaság jogi képviselőjét 45 napon belül a végzés elutasításának terhe mellett az alábbi hiányok pótlására hívta fel.
1.) Csatolja be Azrak G. érvényes huzamos magyarországi tartózkodási engedélyét, vagy nevezzenek meg másik kézbesítési megbízottat. (A kézbesítési megbízottnak állandó magyarországi lakhellyel kell rendelkeznie, egyébként nincs értelme a megbízásnak!)
2.) A 7412 TEÁOR-hoz csatolja be a szakhatósági engedélyeket, egyébként a könyvvizsgálói és adószakértői tevékenység bejegyzése felfüggesztésre kerül.
3.) A társasági szerződéseket szárazbélyegzővel ellátva nyújtsa be újra. Egyidejűleg a VI/2. pontban a 7412 TEÁOR kiegészítendő azzal, hogy azon belül konkrétan mivel kíván a társaság foglalkozni.
Hiánypótlásként a jogi képviselő benyújtotta Azrak G. tartózkodási engedélyének fénymásolt példányát, egyúttal csatolta a szárazbélyegzővel ellátott társasági szerződést és bejelentette, hogy a társaság a számviteli, adószakértői tevékenységen belül könyveléssel kíván foglalkozni, ezzel a társasági szerződést kiegészítette. Kérte továbbá a 7412 TEÁOR tevékenységi kör bejegyzésének a felfüggesztését.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2004. március 8. napján kelt Cg.01-09-721745/10. számú végzésével a cégbejegyzés iránti kérelmet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a jogi képviselő a hiánypótlásnak 2004. március 4-én csak részben tett eleget, a kézbesítési megbízottra vonatkozó felhívást nem teljesítette. A becsatolt tartózkodási engedély már a benyújtáskor is régen lejárt, ezért az Azrak G.-nek adott megbízás elfogadhatatlan. A fentiek miatt a bíróság a kérelmet az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdése alapján elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a cég jogi képviselője nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben elsődlegesen a végzésnek az elsőfokú bíróság által saját hatáskörében történő hatályon kívül helyezését, másodlagos fellebbezési kérelmében az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatásával a cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte a társaságnak.
Arra hivatkozott, hogy korábban a kézbesítési megbízott tartózkodási engedélyének másolatát csatolták. A társaság alapításakor és a megbízás aláírásakor a tartózkodási engedély érvényes volt, azt azonban folyamatosan meg kell újítani. Vállalta, hogy a most kérelmezett engedély másolatát 8 napon belül becsatolja. Fellebbezéséhez csatolta a korábban már beadott tartózkodási engedély és az útlevél másolatát.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2004. május 20. napján kelt 14. sorszám alatti végzésével a fellebbezést hivatalból elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy a bíróság a 10. sorszámú végzésével a cég bejegyzési kérelmét elutasította, amely végzés 2004. április 5-én emelkedett jogerőre. Dr. Á. László jogi képviselő 2004. április 14-én érkezett beadványában a végzés hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy ennek hiányában a beadványt fellebbezésnek kérte tekinteni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fellebbezés elkésett, ezért azt a Pp. 237. §-a és a Pp. 234. § (3) bekezdése alapján elutasította.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy az elutasító végzés elleni fellebbezést a Pp. rendelkezései szerint határidőben előterjesztették. Az elutasító végzést 2004. március 19-én kézbesítették a jogi képviselő részére, így a fellebbezési határidő 2004. március 20. napjával kezdődött el és 2004. április 3-án telt volna le, azonban ez a nap és a következő nap is munkaszüneti nap volt, így a határidő utolsó napja 2004. április 5-e volt. Ezen a napon pedig ajánlott küldeményként postára adták a fellebbezést.
Az iratbetekintés során megállapította, hogy a határidőben beadott beadvány a cégbírósághoz 2004. április 14. napján érkezett meg.
Érdemben arra hivatkozott, hogy a hiánypótlásra felhívó végzésnek megfelelően 2004. március 1-jén megküldte a szárazbélyegzővel ellátott társasági szerződést annak ellenére, hogy a Bírósági Határozatok 2004. évi számában megjelent 70. számú eseti döntés szerint ennek használatát semmilyen jogszabály nem írja elő.
Ezen túlmenően csatolta a kézbesítési megbízottnak a kézbesítési megbízás vállalásakor érvényes tartózkodási engedély másolatát, amely szerint a társaság alapításakor a kézbesítési megbízás vállalásakor rendelkezett magyarországi tartózkodási hellyel.
Hivatkozott továbbá a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XIX. törvény 13. §-ára és 24. § (1) bekezdésére, ennek a végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésére és 19. § (1) bekezdésére annak alátámasztására, hogy ezen jogszabályokból egyértelműen megállapítható, hogy jelen ügyben a kézbesítési megbízott tartózkodási engedélye megfelelő, a cégbíróság által kért huzamos magyarországi tartózkodási engedély kizárólag a fenti jogszabály szerint létezik, amellyel a kézbesítési megbízott rendelkezett.
Hivatkozott végül a Pp. 235. § (2) bekezdésére és a Pp. 95. §-ára is.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a cég jogi képviselőjének a fellebbezését igazolási kérelemnek tekintette és azt a 2004. július 12. napján kelt 17. sorszámú végzésével hivatalból elutasította arra való hivatkozással, hogy ez a kérelem tartamánál fogva 14. sorszámú végzés elleni fellebbezés.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzéseit a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta el a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. § (1) bekezdései szerint alkalmazandó a Pp. 253. § (3) bekezdése alapján.
Megállapította a másodfokú bíróság, hogy a 14. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos.
A másodfokú bíróság az elsőfokú eljárás irataiból megállapította, hogy a jogi képviselő a 10. sorszámú végzést 2004. március 19. napján vette át.
A Pp. 234. § (1) bekezdése szerint a fellebbezés határideje a határozat közlésétől (Pp. 219. §) számított 15 nap. A határidő számítására a Pp. 103. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a Pp. 219. §-ában foglaltakat együtt kell alkalmazni. A fellebbezési határidő kezdő napja ezért a végzés kézbesítésének napját követő nap, amely jelen esetben 2004. március 20-a volt. Ennek alapján a Pp.-ben biztosított 15 napos fellebbezési határidő a fellebbezésben hivatkozottakkal egyezően 2004. április 3. napján járt volna el, azonban mivel ez a nap és az április 4-e is munkaszüneti nap volt, ezért a fellebbezés benyújtásának utolsó napja 2004. április 5-e volt. A Pp. 105. § (4) bekezdése szerint a határidő elmulasztásának következményét nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.
A másodfokú bíróság a felterjesztett iratokból megállapította, hogy a cég jogi képviselője a fellebbezést 2004. április 5. napján ajánlott küldeményként, határidőben postára adta, ezért a 10. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezése nem késett el, így azt megalapozatlanul utasította el az elsőfokú bíróság.
A határidőben benyújtott fellebbezésre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság 10. sorszámú végzése ellen benyújtott fellebbezését érdemben bírálta el.
A 10. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak.
A Ctv. 23. § (1) bekezdése jogi személyiségű cégek vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a bejegyzendő adat igazolására további okiratok csatolására is szükség lehet.
A (2) bekezdés szerint, ha a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési megbízottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazásának elfogadását tartalmazó okiratot.
A bejegyzési kérelemhez kötelezően csatolandók azok az okiratok, amelyek a Ctv. 3. § (1) bekezdése alapján a cégnyilvántartás részét képezik. Ezek egy részének felsorolását minden cégformára egységesen kötelezően a Ctv. mellékletének I. része tartalmazza. A kötelezően csatolandó mellékletek további részét a melléklet cégformánkénti részletezést tartalmazó II. része sorolja fel. Az itt felsoroltak azok a legalapvetőbb mellékletek, amelyek közül bármelyiknek a hiánya a bejegyzési kérelemnek a Ctv. 26. § (2) bekezdése szerinti - érdemi vizsgálat nélküli - elutasítását eredményezi. A Ctv. mellékletében felsorolt okiratokon kívül azonban számos más okiratot is szükséges lehet becsatolni, amely beszerzését, vagy benyújtását jogszabály előírja, vagy amikor valamilyen adat igazolására a cégbíróság hívja fel a kérelmezőt. A cégbíróságnak ez a feladat és jogköre azonban csak jogi személyiségű cégek esetében áll fenn, mert csak ezeknél indokolt olyan szélesebb körű vizsgálódás, ami további igazolások becsatolását megalapozhatja. Amennyiben további okiratok becsatolását látja a cégbíróság szükségesnek, illetve ha úgy ítéli meg, hogy a kérelem a benyújtott okiratok tartalmi hibája miatt nem teljesíthető (Ctv. 44. § (1) bek.), e körben a Ctv. 44. § (2) és (3) bekezdésében és a Ctv. 41. § (3) bekezdésében írtak szerint hiánypótlási eljárást kell lefolytatni.
A fentiek szerint nem volt jogszabályellenes az elsőfokú bíróságnak a kézbesítési megbízott magyarországi tartózkodási engedélyének csatolására vonatkozó felhívás.
Amikor a cég jogi képviselője a 2004. március 4-én érkezett beadványában a tartózkodási engedély másolatot hiánypótlásként beadta, az - figyelemmel arra, hogy érvényessége megelőzően, 2004. február 12-én lejárt - már nem volt alkalmas a felhívásban foglaltak szerinti igazolásra. Ezért az elsőfokú bíróság akkor járt volna el jogszabályellenesen, ha ezen okirat alapján a társaságot a cégjegyzékbe bejegyzi.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 14. sorszámú végzését megváltoztatta, egyben a 10. sorszámú végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdés alapján helybenhagyta.
Döntésén túl a Fővárosi Ítélőtábla rámutatott arra, hogy a jogi képviselő megalapozottan hivatkozott arra, hogy a szárazbélyegző használatát semmilyen jogszabály nem írja elő, és helytállóan hivatkozott e körben eseti döntésre is.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-721745/14.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.788/2004/2.)