adozona.hu
BH+ 2004.10.477
BH+ 2004.10.477
A felszámoló felmentésére irányuló kérelem elbírálása körében vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 39. § (1) és (3) bek., 40. § (1) és (4) bek., 51. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 22. sorszámú végzésével a K. Részvénytársaságnak, mint a KBC Bank meghatalmazottjának a kifogásait elutasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a kifogásokban foglaltak alaptalanok, nem áll fenn a felszámoló szervezet és az adós gazdálkodó szervezet között a névazonosság, így semmilyen kapcsolat sincs közöttük. A felszámoló a bíróság felhívására 12., majd 20. sorszám alatt a tevékenységét illetően részletes tájékoztatást adott. A felszámoló két nappal lépte tú...
BH+ 2004.10.477 A felszámoló felmentésére irányuló kérelem elbírálása körében vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 39. § (1) és (3) bek., 40. § (1) és (4) bek., 51. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 22. sorszámú végzésével a K. Részvénytársaságnak, mint a KBC Bank meghatalmazottjának a kifogásait elutasította. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a kifogásokban foglaltak alaptalanok, nem áll fenn a felszámoló szervezet és az adós gazdálkodó szervezet között a névazonosság, így semmilyen kapcsolat sincs közöttük. A felszámoló a bíróság felhívására 12., majd 20. sorszám alatt a tevékenységét illetően részletes tájékoztatást adott. A felszámoló két nappal lépte túl a hitelezői közgyűlés összehívására szolgáló 90 napos határidőt. A tájékoztatókból megállapítható, hogy a felszámoló intézkedett az adós vagyonának felmérése, értékesítése és a hitelezők tájékoztatása tekintetében. Az adós meghiúsult beruházásával kapcsolatosan a büntetőeljárás már folyamatban van. A társaság iratait a rendőrség lefoglalta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a felszámoló az intézkedéseit megindokolta, így összességében a hitelező kérelme a felszámoló felmentésére alaptalan, ezért azt a jelen ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 51. §-a (3) bekezdésének utolsó fordulata alapján elutasította.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező meghatalmazottja fellebbezést nyújtott be. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felszámoló nem követ el mindent a hitelezők követeléseinek legmagasabb kielégítése érdekében, jogszabálysértést követ el, ezért kérte a bíróság a felszámolói tisztségéből hívja vissza. Véleménye szerint a felszámoló nemcsak egyszerű jogszabálysértést követett el azzal, hogy 90 napon belül nem hívta össze a hitelezőket, hanem ellehetetlenítette, hogy a hitelezők megismerjék az adós viszonyait, különösen a szerződéses viszonyait, s így lehetőségük legyen a 90 napos határidőn belül azok megtámadására. A felszámoló egy esetben sem jelezte, hogy a hitelezőnek a megtámadási lehetősége fennállna. Amennyiben büntetőeljárás indult, nyilván feltételezhető, hogy polgári per keretében is megállna a kereset. A hitelezők érdekeinek érvényesítésére ugyanis a nyomozóhatóság nem hivatott. Az adósnál tapasztaltak értékelése összefoglalójának már rendelkezésre kellene állnia, ennek eredményéről azonban mind ez ideig nincs tudomása. Összefoglalva álláspontját, hangsúlyozta a hitelező: megállapítható, hogy a felszámoló a hitelezők érdekében semmiféle érdemleges lépést nem tett, holott végelszámolóként már eljárt az adósnál, így ismeretet szerezhetett a felszámolás alá került cégről.
A fellebbezésre a felszámoló észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását. Előadta: tény, hogy a hitelezői közgyűlés megtartására a 90 napos határidőt két nappal meghaladva került sor. Ennek oka az volt: néhány hitelező kérte, hogy a részükre megküldött hiánypótlást várja be a felszámoló. A vagyon csökkentésére irányuló jogügyletek megtámadását a többször mód. Cstv. 40. §-ának (4) bekezdése a hitelező számára akkor is lehetővé teszi, ha a 90 nap már eltelt. Természetesen ha a felszámoló észlel ilyen jogügyletet, arról tájékoztatni tudja a hitelezőket. Ilyen szerződésről vagy jogügyletről azonban nincs ismerete. Ha a KBC Bank képviselője részt vett volna a hitelezői gyűlésen, megfelelő információt kapott volna a felszámoló intézkedéseiről. A felszámoló vizsgálja az adós társaság beruházásait, a birtokába jutott szerződésekkel együtt. A nyomozó hatóság által lefoglalt iratok nehezítették ezt a munkát. A KBC Bank, mint az adós társaság hitelezője hitelt nyújtott, részt vett a beruházásokban, a megvalósulás menetéről, így az időközben felmerült gondokról is információt kapott. A képviselője által a végelszámolás során is érdeklődést tanúsított a munka iránt. A felszámolás időszakában azonban mindez megszűnt. Nem jelent meg a hitelezői gyűlésen és a felajánlott információk ellenére alakított ki téves véleményt.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére állt adatok alapján megalapozott végzést hozott az ügyben. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
A többször mód. Cstv. 27/A. §-ának (7) bekezdése szerint a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. Az iratok tartalmából megállapíthatóan a hitelező a kifogását arra alapította, hogy a felszámoló nem tett eleget a többször mód. Cstv. 39. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezzel súlyos jogsértést valósított meg, mivel a hitelezőket akadályozta abban, hogy a többször mód. Cstv. 40. §-ának (1) bekezdésében biztosított törvényes jogaikat a törvényben meghatározott határidőn belül gyakorolhassák, illetve a jogaikat bíróság előtt is érvényesíthessék. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az adós felszámolója valóban a határidő leteltét követő két nappal későbbre hívta össze a hitelezőket. Ezt önmagában azonban nem minősítette olyan súlyos jogszabálysértésnek, amely a felszámoló szervezet felmentését eredményezhetné.
A többször mód. Cstv. 39. §-ának (1) bekezdése kötelezettségévé teszi a felszámolónak, hogy a választmány megalakítása céljából a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 90 napon belül összehívja a nyilvántartásba vett hitelezőket. A törvényhely (3) bekezdése szerint a felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa kötendő szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A (3) bekezdés a továbbiakban azonban úgy rendelkezik, hogy a felszámoló kivételesen indokolt esetben "e határidőktől" eltérhet. Ez azt jelenti, hogy akár a 90 naptól, akár a 15 napos határidőtől el lehet tekinteni, ezt azonban indokolni kell. Ez a jelen esetben, mint arra a felszámoló hivatkozott a fellebbezésre adott észrevételeiben is, megtörtént.
Az adott ügyben a feltárt tények szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kifogással élő hitelezőt nem érte olyan joghátrány - különös tekintettel a megindult büntetőeljárásra is -, amely miatt esetleges jogait ne tudta volna érvényesíteni, illetve gyakorolni. Mint arra a felszámoló is hivatkozott a fellebbezésre tett észrevételeiben, nem volt tudomása a 90 napos időszak alatt olyan konkrét, a többször mód. Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése szerinti szerződésről vagy más nyilatkozatról, amelynek a tárgya az (1) bekezdés a), b), c) pontjában foglaltakat érintette volna. Amennyiben ilyenről tudomást szerzett volna, úgy élt volna a 40. § (4) bekezdésében írt lehetőségével. A hitelező a fellebbezésében maga sem hivatkozott olyan jogügyletre, amelynek a megtámadására nyitvaállt határidő a felszámoló magatartása miatt elmulasztásra került volna. Ebből eredően helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a jelen esetben nem merült fel olyan súlyos jogszabálysértés, amely a felszámoló felmentésének alapjául szolgált volna.
Az ismétlődő jogszabálysértésre is hivatkozott a hitelező, ez azonban adott esetben nem állapítható meg, miután a többször mód. Cstv. 39. §-ának (3) bekezdésében, valamint 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételek szerződések hiányában nem állnak fenn. Így csupán a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése állapítható meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk.VIII.31.443/2002. sz.)