adozona.hu
BH 2004.10.427
BH 2004.10.427
A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból történő törlése nem rendelhető el, ha a sportegyesületnek tartozása (köztartozása) áll fenn - Ilyen esetben a hitelezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást - amely a sportegyesületekre is kiterjed - megindíthassa [Ptk. 29. § (1) bek., 63. §; 1989. évi II. tv. (továbbiakban: Etv.) 12. § (1) bek., 16. § (2) bek. d) és e) pontja; 2000. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Stv.) 20. § (3) bek., 21. §, 97. §; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 2. § (5)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes társadalmi szervezetet - melyet a Cs. Megyei Bíróság vett nyilvántartásba - 1994. május 12. napján 16 tag alapította meg. A határozat meghozatalát követően a bírósági nyilvántartás adatai szerint változás átvezetésére nem került sor. Az APEH Cs. Megyei Igazgatósága megkeresésére az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálta a sportegyesület működését és K. I. elnök, T. E. elnökségi tag, valamint H. G. ellenőrző bizottsági tag írásbeli nyilatkozata alapján arra a ...
Az ügyész keresetében indítványozta az egyesület megszűnésének megállapítását, mert képviselőjének és két választott tisztségviselőjének nyilatkozatából kitűnik, hogy a klub több mint egy éve nem működik.
Az alperes - ügygondnoka útján - a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a Cs. Megyei Bíróság által nyilvántartott D. Búvárklub megszűnt. Indokolása szerint az egyesület 1997. évet követően már nem működött, a tagok egy része kilépett, a vezető tisztségviselők lemondtak, azonban ezen változások átvezetése iránt kérelmet az alperes nem terjesztett elő. A működés megszüntetésében anyagi nehézségek is közrejátszottak [1989. évi II. törvény 16. § (2) bekezdés e) pontja]. Az alperes sportegyesületre a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény rendelkezései nem vonatkozhatnak, mert a 2001. január 1. napján hatályba lépett törvényt megelőzően a megszűnés feltételei mintegy három évvel korábban beálltak.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérve annak megváltoztatását, és a kereset elutasítását a sporttörvényre hivatkozva.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla kiegészíti azzal, hogy megkeresésére az APEH Cs. Megyei Igazgatósága közölte; az alperesnek adótartozása van. Az így kiegészített tényállásra figyelemmel az ügyész nem ellenezte a fellebbezésben foglaltak teljesítését.
A Ptk. 29. § (1) bekezdése értelmében a jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. A Ptk. 63. § szerint az egyesület megszűnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja,
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (továbbiakban: Etv.) 20. §-a értelmében a társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. Az Etv. 12. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik az egyesülés és a feloszlás kimondása, míg a 16. § (2) bekezdés d) és e) pontja értelmében a bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik, illetve megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.
A konstitutív hatályú bírósági nyilvántartásba vételt elrendelő jogerős végzéssel válik a társadalmi szervezet jogi személlyé. Megszűnésére a közgyűlés határozata vagy bírói ítélettel történt megállapítás alapján kerülhet sor. A megszűnés megállapításához szükséges a bírósági nyilvántartásból történő törlést elrendelő jogerős végzés meghozatala is. A működési feltételek hiánya, a taglétszám minimum alá csökkenése, a szervezet ellehetetlenülése önmagában nem eredményezheti a megszűnését.
A sportegyesületnek minősülő társadalmi szervezet a sportról szóló 2000. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Stv.) hatálybalépésekor 2001. január 1. napján nyilvántartott társadalmi szervezet volt, amelyre e törvény hatálya kiterjed. Az Stv. 20. § (3) bekezdése értelmében a sportegyesületre a Ptk., valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 21. § szerint a sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. (Cstv.) szabályait kell alkalmazni.
Az Stv. 97. §-a szerint e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. 2. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az alperesnek van köztartozása, ezért a hitelezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást - ha azt indokoltnak találja - megindíthassa. Az ügy szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a megszűnés megállapításának feltételei mely időpontban állottak be, ugyanis a feltételek fennállása, a taglétszám csökkenése, a tevékenység hiánya önmagában a jogi személy megszűnését nem eredményezheti. A jogutód nélküli megszűnés folytán viszont a hitelezői igény nem lenne érvényesíthető.
Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. [Pp. 253. § (2) bekezdés].
(Szegedi Ítélőtábla Pf. II. 20.059/2003. sz.)