adozona.hu
BH+ 2004.9.426
BH+ 2004.9.426
A felszámoló szervezet felmentése iránti kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 39. § (1) és (3) bek., 40. § (1) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú végzésével az F. Korlátolt Felelősségű Társaság "f.a." hitelezőnek a felszámoló szervezet felmentése iránti kérelmét elutasította.
Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adóssal szembeni felszámolási eljárás közzétételére a Cégközlöny 45. számában, 2001. november 8-án került sor. Az eljárás során az F. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező kérte a felszámoló szervezet felmentését, tekintettel arra, hogy a hitelezői választmány összehívására nyitvaál...
BH+ 2004.9.426 A felszámoló szervezet felmentése iránti kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 39. § (1) és (3) bek., 40. § (1) és (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú végzésével az F. Korlátolt Felelősségű Társaság "f.a." hitelezőnek a felszámoló szervezet felmentése iránti kérelmét elutasította.Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adóssal szembeni felszámolási eljárás közzétételére a Cégközlöny 45. számában, 2001. november 8-án került sor. Az eljárás során az F. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező kérte a felszámoló szervezet felmentését, tekintettel arra, hogy a hitelezői választmány összehívására nyitvaálló határidő 2002. február 6-án letelt, ezzel szemben a felszámoló szervezet a hitelezőket csak 2002. február 8-ára hívta össze. A felszámoló szervezet mulasztásának következményeként a hitelezők a jelen ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 40. §-ának (1) bekezdésében írt és biztosított jogaikkal nem tudtak élni.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet megalapozatlannak találta. Megállapította, hogy a többször mód. Cstv. 27/A. §-ának (7) bekezdésében foglalt feltétel alkalmazására nincs lehetőség, mert a hitelező nem hivatkozott olyan tényre, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsértette volna a jogszabályokat. A felszámoló 2002. február 8. napjára, vagyis a 2002. február 6. napi határidő leteltét követő két nappal későbbre hívta össze a hitelezőket, mely időpont kitűzésére a Csődtörvényben hivatkozott határidő leteltét követően került sor. A két napos mulasztás nem minősül olyan súlyos jogszabálysértésnek, amely önmagában a felszámoló felmentését eredményezné. Maga a hitelező sem hivatkozott ezen túlmenően olyan tényre, amely ezen túlmutatott volna, vagyis arra, hogy a két napos késés a hitelezőkre olyan hátránnyal járt volna, amely miatt esetleges jogaikat nem tudták volna érvényesíteni.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, és a kifogásnak helytadó határozat hozatalát. Hivatkozott arra: a 2002. január 8-án kelt levelében kérte a felszámolót, hogy tegyen eleget a tájékoztatási kötelezettségének, a többször mód. Cstv. 40. §-ának (1) és (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel. Ezt azonban az adós felszámolója figyelmen kívül hagyta. Ezzel tehát megvalósította az első jogsértést. Több jogsértést is megvalósított, mivel a választmányt is késéssel hívta össze. Így nyilvánvalóan akadályozta a törvényes jogaik gyakorlásában a hitelezőket.
A fellebbezésre a felszámoló észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását. Hivatkozott arra, hogy olyan jogügyletet nem talált a törvényi határidőn belül, amelyről tájékoztatnia kellett volna a hitelezőket. Amennyiben ilyen megállapodást vagy nyilatkozatot talált volna, úgy a szükséges intézkedéseket megteszi. A két napos késedelmét elismeri, ez a körülmény azonban - álláspontja szerint - a kifogásoló részéről eltúlzott mértékű jogsértésnek került beállításra. Egyébként a hitelező egy tájékoztatón sem jelent meg és a távolmaradásáról sem küldött értesítést. Tehát a jogával saját döntése alapján élni sem kívánt a hitelezői tájékoztatóról való távolmaradásával. Egyébként a kifogásoló hitelezői minősége is vitatott, mivel e tárgyban a vitatott hitelezői igény elbírálása a bíróság előtt folyamatban van.
A hitelező fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást, helyes az arra alapított jogi döntése is. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
Az iratok tartalmából megállapíthatóan a hitelező a kifogását arra alapította, hogy a felszámoló nem tett eleget a többször mód. Cstv. 39. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezzel rendkívül súlyos jogsértést valósított meg, mivel a hitelezőket akadályozta abban, hogy a 40. § (1) bekezdésében biztosított törvényes jogaikat a törvényben meghatározott határidőn belül gyakorolhassák, illetve a hitelezők a jogaikat bíróság előtt is érvényesíthessék. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az adós felszámolója valóban a határidő leteltét követő 2 nappal későbbre hívta össze a hitelezőket, ezt azonban önmagában nem minősítette olyan súlyos jogszabálysértésnek, amely a felszámoló szervezetnek a felmentését eredményezhetné.
A többször mód. Cstv. 39. §-ának (1) bekezdése valóban kötelezettségévé teszi a felszámolónak, hogy a választmány megalakítása céljából, a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 90 napon belül összehívja a nyilvántartásba vett hitelezőket. A törvényhely (3) bekezdése szerint a felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa megkötendő szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A (3) bekezdés a továbbiakban azonban úgy rendelkezik, hogy a felszámoló kivételesen indokolt esetben "e határidőktől" eltérhet. Ez azt jelenti, hogy indokolt esetben akár a 90 naptól, akár a 15 napos határidőtől el lehet tekinteni. Ezt azonban indokolni kell.
A jelen esetben a feltárt tények szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kifogással élő hitelezőt nem érte olyan joghátrány, amely miatt esetleges jogait ne tudta volna érvényesíteni, illetve gyakorolni. Mint arra a felszámoló is hivatkozott a fellebbezésre tett észrevételében, nem volt tudomása a 90 napos időszak alatt olyan konkrét jogügyletről, amelyre vonatkozóan tájékoztatnia kellett volna a hitelezőket a többször mód. Cstv. 40. §-ának (1) bekezdésében olyan szerződésről vagy más nyilatkozatról, amelynek a tárgya az (1) bekezdés a), b), c) pontjában foglaltakat érintette volna. Amennyiben ilyenről tudomást szerzett volna, úgy élt volna a 40. § (4) bekezdésében írt lehetőségével. A hitelező a fellebbezésében maga sem hivatkozott olyan jogügyletre, amelynek a megtámadására nyitvaálló határidő a felszámoló magatartása miatt elmulasztásra került volna. Ebből eredően helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a jelen esetben nem merült fel olyan súlyos jogszabálysértés, amely a felszámoló felmentésének alapjául szolgált volna. Az ismétlődő jogszabálysértésre is hivatkozott a hitelező, ez azonban a jelen esetben nem állapítható meg, mivel a többször mód. Cstv. 39. §-ának (3) bekezdésében, valamint 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételek szerződések hiányában nem álltak fenn. Így csupán a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése állapítható meg.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk.VIII.31.211/2002.sz./