adozona.hu
BH+ 2004.9.422
BH+ 2004.9.422
A cég megszűntnek nyilvánítására mint legszigorúbb törvényességi felügyeleti intézkedésre akkor kerülhet sor, ha azt megelőzően az elsőfokú bíróság több - legalább kettő - intézkedést eredménytelenül alkalmazott [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (1) bek., 52. § (3) bek., 54. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) az A. Korlátolt Felelősségű Társaságot ... cégjegyzékszámon tartja nyilván.
Az elsőfokú bíróság 2001. február 28-án kelt hivatalos feljegyzésében rögzítette, hogy a társaság nem tett eleget az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. § (3) bekezdésében előírt törzstőke felemelési (kiegészítési) kötelezettségének.
Ilyen előzmények után az elsőfokú bíróság 2001. március 2-án kelt végzésével a mulasztásra tekintettel a társasággal szemben 100 000 Ft pénzbír...
BH+ 2004.9.422 A cég megszűntnek nyilvánítására mint legszigorúbb törvényességi felügyeleti intézkedésre akkor kerülhet sor, ha azt megelőzően az elsőfokú bíróság több - legalább kettő - intézkedést eredménytelenül alkalmazott [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (1) bek., 52. § (3) bek., 54. § (1) és (2) bek.].
A cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) az A. Korlátolt Felelősségű Társaságot ... cégjegyzékszámon tartja nyilván.Az elsőfokú bíróság 2001. február 28-án kelt hivatalos feljegyzésében rögzítette, hogy a társaság nem tett eleget az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. § (3) bekezdésében előírt törzstőke felemelési (kiegészítési) kötelezettségének.
Ilyen előzmények után az elsőfokú bíróság 2001. március 2-án kelt végzésével a mulasztásra tekintettel a társasággal szemben 100 000 Ft pénzbírságot szabott ki és egyben felhívta a törvényes működés 30 napon belüli helyreállítására. A végzés kézbesítése a társaság székhelyén 2001. március 13-án megtörtént.
2001. május 17-én kelt 3. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság az előbbi végzését hatályon kívül helyezte. A végzés indokolást nem tartalmaz. A végzés kézbesítésére nézve adat nem áll rendelkezésre.
Az elsőfokú bíróság az ugyancsak 2001. május 17-én kelt 4. sorszámú végzésével a társaságot megszűntnek nyilvánította, végelszámolónak a B. Részvénytársaságot jelölte ki. A határozat indokolása szerint a társaság a Gt. 299. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségének nem tett eleget, a bíróság végzésével a társaságot pénzbírsággal sújtotta és felhívta a törvényes működés helyreállítására, amely felhívás eredménytelenül telt el, ezért a Ctv. 54. § (1) bekezdés f) pontja és 55. §-a alkalmazásával megszűntnek nyilvánításnak és a végelszámoló kijelölésének volt helye.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a cég képviselőjének a kirendelt végelszámolót tekintette, 4. sorszámú végzését kizárólag a végelszámoló szervezetnek kézbesítette.
A végzéssel szemben a kijelölt végelszámoló jogi képviselő útján fellebbezett. Sérelmezte végelszámolókénti kijelölését, utalt arra, hogy a törzstőke felemelés hiánya a cég fizetésképtelenségére vonatkozó adat, így felszámolásnak lehet helye. Előadta azt is, kétséges, hogy a cég illetve képviselője fellelhető, amelyre tekintettel hivatalbóli törlési eljárás lefolytatásának szükségessége merülhetett volna fel.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A Ctv. 52. § (3) bekezdése tartalmazza az eljárás rendjét azokra az esetekre, ha a cég jogszabályban előírt okiratbenyújtási kötelezettségét nem teljesíti. Eszerint fel kell hívni a céget határidő biztosításával, ha pedig a cég felhívás ellenére mulaszt, a Ctv. 54. § (1) bekezdésében írt intézkedések alkalmazhatók. A jogszabály rendelkezéséből következően tehát szankció kiszabására csak eredménytelen joghatályos felhívást követően van lehetőség. Az f) pont szerint legsúlyosabb intézkedésként sor kerülhet a cég megszűntnek nyilvánítására. Az 54. § (2) bekezdése értelmében azonban csak akkor, ha a törvényes működés másként nem állítható helyre, és azt megelőzően az elsőfokú bíróság már több - legalább kettő - intézkedést alkalmazott eredménytelenül. A Ctv. 49. § (1) bekezdése értelmében továbbá a törvényességi felügyeleti eljárásban megfelelően alkalmazni kell a Polgári perrendtartás szabályait, így irányadók a Pp. kézbesítésre vonatkozó szabályai is.
Az elsőfokú bíróság a 4. sorszámú megszűntnek nyilvánító végzése előtt a társasággal szemben mindössze egyszer alkalmazott intézkedést a 2. sorszámú végzésével, amely végzését egyebekben 3. sorszámú végzésével hatályon kívül is helyezett; azt kellett tehát megállapítani, hogy a megszűntnek nyilvánítás feltételei a 4. sorszámú végzés meghozatalakor nem álltak fenn. Eljárási szabályt sértett továbbá az elsőfokú bíróság, amikor a 4. sorszámú végzése meghozatalát követően nyomban a végelszámolót tekintette a társaság képviselőjének, és a 4. sorszámú végzését ezért csak a kirendelt végelszámoló szervezetnek kézbesítette, megsértve ezzel a képviseleti és kézbesítési szabályokat is. Mindezen súlyos eljárási szabálysértésekre figyelemmel szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Cgf.VII.31.715/2001. sz.)