BH 2004.9.382

A Gt. 57. §-ában biztosított másik végelszámoló kirendelésére csak a társaság önkéntes elhatározásán alapuló végelszámolásnál van lehetőség, kizárt azonban törvényességi felügyeleti hatáskörben - a megszűntnek nyilvánítás kapcsán - bíróság által elrendelt végelszámolás esetén [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 57. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. ) 54. § (1) bek. f) pontja, 55. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság az F. Vállalkozási Tanácsadó Kft.-vel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást folytatott, 2002. június 6-án kelt 5. számú végzésével a céget megszűntnek nyilvánította, a végelszámolását elrendelte, végelszámolónak K. I.-nét jelölte ki. A társaság végelszámolásával összefüggő adatváltozásokat az elsőfokú bíróság 2002. június 16-án kelt 18. számú végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte.
2002. december 27-én a társaság egyik hitelezője, az S. H. Korlátolt Felelőss...

BH 2004.9.382 A Gt. 57. §-ában biztosított másik végelszámoló kirendelésére csak a társaság önkéntes elhatározásán alapuló végelszámolásnál van lehetőség, kizárt azonban törvényességi felügyeleti hatáskörben - a megszűntnek nyilvánítás kapcsán - bíróság által elrendelt végelszámolás esetén [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 57. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. ) 54. § (1) bek. f) pontja, 55. §].
Az elsőfokú bíróság az F. Vállalkozási Tanácsadó Kft.-vel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást folytatott, 2002. június 6-án kelt 5. számú végzésével a céget megszűntnek nyilvánította, a végelszámolását elrendelte, végelszámolónak K. I.-nét jelölte ki. A társaság végelszámolásával összefüggő adatváltozásokat az elsőfokú bíróság 2002. június 16-án kelt 18. számú végzésével a cégjegyzékbe bejegyezte.
2002. december 27-én a társaság egyik hitelezője, az S. H. Korlátolt Felelősségű Társaság kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, amelyben a Gt. 57. § (3) bekezdésére alapítva K. I.-né végelszámoló helyett más, független végelszámoló kirendelését kérte összeférhetetlenségi okokra hivatkozással.
Az elsőfokú bíróság 2003. január 16-án kelt 35. számú végzésével a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a Gt. 57. § (4) bekezdése a fellebbezést kizárja, a végelszámoló feladataira a Cstv. tartalmaz rendelkezéseket, amennyiben a végelszámoló eljárásával kapcsolatban kifogás merül fel, úgy az abból eredő kárigény polgári peres eljárásban érvényesíthető.
A végzéssel szemben a kérelmező jogi képviselő útján fellebbezett. A végzés hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását kérte. Megismételte az eredeti kérelmében foglaltakat, hangsúlyozva, kérelme tárgyában az elsőfokú bíróságnak törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatnia.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
A gazdasági társaságok megszűnésének eseteit az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) szabályozza. Eszerint a társaság megszűnhet jogutódlással, vagy jogutód nélkül.
Az 57. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a társaság jogutód nélkül megszűnik - a felszámolási eljárás, valamint a cégbíróság által történő hivatalhóli törlés esetét kivéve - végelszámolásnak van helye.
A továbbiakban a jogszabályhely (2)-(5) bekezdései akként rendelkeznek, hogy a társaság legfőbb szerve a végelszámolás megindításáról szóló határozatában kijelöli a végelszámolót. Végelszámolóként a társaság vezető tisztségviselőjén kívül más személy is kijelölhető [(2) bekezdés].
A társaság bármely hitelezője, vagy a jegyzett tőke legalább egytizedét képviselő tagok (részvényesek) az ok megjelölésével, írásban kérhetik a cégbíróságtól más személy végelszámolóvá történő kijelölését. A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ezt a jogot a jegyzett tőke kisebb hányadát képviselő tagnak (részvényesnek) is megadhatja [(3) bekezdés].
A (3) bekezdés szerinti kérelemről a cégbíróság 8 napon belül dönt, a kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye [(4) bekezdés].
A végelszámolás részletes szabályait a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény tartalmazza.
A cégbíróság törvényessége felügyeleti eljárására nézve az 1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket. A fő eseteket az 50. § (1) bekezdése sorolja fel. Az e) pont szerint ilyen eljárásnak van helye akkor is, ha törvény az eljárás lefolytatását kötelezővé teszi. Az eljárásban alkalmazható szankciókat az 54. § (1) bekezdése sorolja fel. Az f) pont szerint legsúlyosabb intézkedésként a cég megszűntnek is nyilvánítható, ha a törvényes működés másként nem biztosítható.
Az 55. § értelmében, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja - és az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok így rendelkeznek - végelszámolásnak, illetve ha fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, felszámolási eljárás megindításának van helye. Végelszámolás esetén a végelszámolót a cégbíróság jelöli ki a céget megszűntnek nyilvánító végzésében. Az ilyen végzéssel szemben a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 233. §-a értelmében fellebbezésnek van helye.
Egyebekben a végelszámolásra - köztük a végelszámoló feladataira, kötelezettségeire, felelősségére, továbbá a végelszámoló tevékenységével szembeni jogorvoslatokra nézve - az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) rendelkezései irányadók.
A Cstv. 79. §-a szerint a végelszámolásban is alkalmazandó Cstv. 51. §-a a végelszámoló intézkedésével szemben kifogásolási lehetőséget biztosít, míg a 73. § (3) bekezdés szigorú felelősségi szabályt állít fel, kimondva, hogy a végelszámoló a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.
A fenti jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy a Gt. 57. §-ában foglalt rendelkezések csakis a társaság elhatározásán alapuló ("önkéntes") megszűnés esetében irányadók, sajátos "jogorvoslati" lehetőséget biztosítva a kisebbségnek, illetve a hitelezőknek a társaság határozatával szemben. Nincs ilyen lehetőség azonban akkor, ha a megszűnésre, végelszámolásra a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedése folytán kerül sor, amikor a végelszámolót a cégbíróság jelöli ki. (Utóbbi végzés ellen a Pp. szabályai szerint fellebbezésnek lehet helye, más "jogorvoslati" eszközt a törvény nem biztosít.)
Az adott ügyben a társaságot a cégbíróság hivatalból folytatott törvényességi eljárás eredményeként nyilvánította megszűntnek, és rendel te ki a végelszámolót, a Gt. 57. § (3) bekezdése tehát nem alkalmazható, helytálló ezért az elutasító határozat.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése, és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdés alapján - a fenti eltérő indokolással - helybenhagyta. (Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 43870/2004. sz.).
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.