adozona.hu
BH 2004.9.373
BH 2004.9.373
I. Kiválással történő átalakulás bejegyzése iránti kérelem elbírálásánál a bíróság két párhuzamos eljárást folytat le, egyrészt az átalakuló társaság adataiban a kiválással bekövetkező változások bejegyzése, másrészt a kiválással keletkező társaság alapbejegyzése iránt - Ezek az eljárások összefüggenek ugyan, de mindegyikben külön döntést kell hozni [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 78. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 36. § (3) bek., 44. § (1) bek.]. II. Átalakulás esetén dönthet úgy a jogelőd társaság tag
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. - T. Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselő útján előterjesztett, a Megyei Cégbírósághoz 2003. március 18. napján benyújtott változásbejegyzési kérelme azon alapult, hogy az I. - T. Kft.-ből, mint átalakuló társaságból kiválás útján létrejön az I. - T. I. Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. Eszerint változott a tevékenységi kör, a törzstőke 80 000 000 Ft-ról 20 000 000 Ft-ra csökkent, módosultak az ügyvezető adatai, megszüntetésre került a felügyelő bizottság és a könyvv...
BH 2004.9.373 I. Kiválással történő átalakulás bejegyzése iránti kérelem elbírálásánál a bíróság két párhuzamos eljárást folytat le, egyrészt az átalakuló társaság adataiban a kiválással bekövetkező változások bejegyzése, másrészt a kiválással keletkező társaság alapbejegyzése iránt - Ezek az eljárások összefüggenek ugyan, de mindegyikben külön döntést kell hozni [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 78. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 36. § (3) bek., 44. § (1) bek.].
II. Átalakulás esetén dönthet úgy a jogelőd társaság tagja, hogy a jogutódnak csekélyebb vagyoni hozzájárulással kíván tagja lenni - Nincs akadálya az átalakulással egyidejűleg végrehajtott jegyzett tőke leszállításnak [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 62. § (2) és (4) bek., 64. § (3) és (5) bek., 66. § (2) bek., 79. § (1) bek. c) pontja, (3)-(5) bek.e].
Az I. - T. Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselő útján előterjesztett, a Megyei Cégbírósághoz 2003. március 18. napján benyújtott változásbejegyzési kérelme azon alapult, hogy az I. - T. Kft.-ből, mint átalakuló társaságból kiválás útján létrejön az I. - T. I. Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. Eszerint változott a tevékenységi kör, a törzstőke 80 000 000 Ft-ról 20 000 000 Ft-ra csökkent, módosultak az ügyvezető adatai, megszüntetésre került a felügyelő bizottság és a könyvvizsgálói tisztség, továbbá változott a tagok köre, valamint a cégjegyzék 22/1 rovatába kérték a jogutód I. - T. I. Kft. bejegyzését.Ugyanezen a napon benyújtották a jogutód I. - T. I. Kft. cégbejegyzési kérelmét is.
Az átalakuló társaságnak a kiválást megelőzően tagjai voltak a H. Korlátolt Felelősségű Társaság 52 950 000 Ft; a T. Részvénytársaság 25 050 000 Ft; valamint K. A. természetes személy 2 000 000 Ft névértékű üzletrésszel. A szétválási szerződés szerint a kiválást követően a fennmaradó kft. tagjai maradnak a H. Kft. 18 000 000 Ft és K. A. 2 000 000 Ft névértékű üzletrésszel, míg a kiválással létrejövő I. - T. I. Kft. tagjai lesznek szintén a H. Kft. 34 950 000 Ft és a T. Rt. 5 050 000 Ft vagyoni betéttel. A jogutód társaság törzstőkéjét 40 000 000 Ft-ban határozták meg arra tekintettel, hogy a T. Rt. a korábbi 25 050 000 Ft értékű törzsbetéte helyett csak 5 050 000 Ft összegű vagyoni betéttel kívánt a létrejövő társaság tagja lenni. Az átalakulásról másodízben határozó, 2002. december 30-i taggyűlésen hozott 7/2002. számú taggyűlési határozat szerint a társaság tagjai egyhangúlag döntöttek arról, hogy a T. Rt. a szétválással létrejövő I. - T. I. Kft.-ben a korábbi a 25 050 000 Ft névértékű törzsbetétje helyett csak 5 050 000 Ft összegű törzsbetéttel fog rendelkezni. A taggyűlés az elszámolás keretében egyhangúlag döntött arról is, hogy a társaság a szétválás cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számított 30 napon belül a 20 000 000 Ft törzsbetét összegét névértéken fizeti ki a T. Rt. részére, törzstőke visszafizetése címén.
A cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzést adott ki, melynek 6. pontja szerint "a jogutód I. - T. I. Kft. 60 000 000 Ft jegyzett tőkét vesz át a jogelődből, a jegyzett tőkéje mégis csak 40 000 000 Ft lesz". A számviteli törvény azon rendelkezésének a megjelölésére hívta fel a társaság jogi képviselőjét, amely alapján ezt végre lehet hajtani.
A társaság jogi képviselője a végzés egyéb pontjait határidőben teljesítette, a 6. pont tekintetében eltérő jogi álláspontját fejtette ki az alábbiak szerint.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 62. §-ának (2) bekezdése és 64. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaság átalakulása során a jogelőd társaság tagja döntsön arról, hogy a jogutód társaságnak tagja kíván-e lenni, illetve arról, hogy mely jogutód társaságnak kíván a tagja 1enni.
A T. Rt. az átalakulás során kiváló I. - T. I. Kft.-nek csupán 5 050 000 Ft névértékű üzletrésszel kívánt tagja lenni, azonban 20 000 000 Ft névértéknek megfelelő üzletrésszel sem a jogelőd, sem a jogutód gazdasági társaságoknak nem kívánt a tagja lenni. A Gt. rendelkezései között nincs olyan szabály, amely kizárná, hogy a jogelőd társaság tagja a jogutód gazdasági társaságnak ne a korábbi teljes vagyoni betétjével, hanem annak csak meghatározott hányadával váljon a tagjává. Sem a Gt., sem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény nem zárja ki továbbá a társaság jegyzett tőkéjének az átalakulás során történő leszállítását. Erre tekintettel a hiánypótlás elfogadását és ennek alapján az I. - T. I. Kft. cégnyilvántartásba történő bejegyzését, és az I. - T. K. Kft. adataiban bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Az elsőfokú bíróság a kiválás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az átalakulás során a T. Rt. úgy nyilatkozott, hogy a jogutód társaságban a korábbi 25 050 000 Ft törzsbetét helyett csak 5 050 000 Ft összegű betéttel fog rendelkezni. A vagyonmérleg-tervezetekből megállapítható, hogy ezáltal a jogutód társaság saját- és jegyzett tőkéje 20 000 000 Ft-tal csökken. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a társaság jogi képviselőjének érvelése téves. A Gt. 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tagok a törvény rendelkezéseitől akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. A Gt. 62. § (4) bekezdése sorolja fel, hogy mikor térhet el a jogutód társaság vagyonmérleg-tervezete a jogelődétől. A felsorolásban nem szerepel az, hogy a tagként részt venni kívánó személynek vagyonhányadot lehetne kiadni. A Gt. 64. § (3) és (5) bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor a tagként részt venni nem kívánó személlyel el kell számolni. A Gt. 66. § (2) bekezdése kimondja, hogy a társaság hitelezői biztosítékot követelhetnek, a 167. § (3) bekezdése szerint a hitelezők igényeit ki kell elégíteni, vagy biztosítékot kell nyújtani. E rendelkezések összevetésével azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a törvény rendelkezései kógensek, és jelen esetben az eltérést nem engedik meg, mert azért nem tartalmaz szabályozást tőkeleszállítás esetén a taggal való elszámolásra, mert azt nem engedi meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fenti rendelkezésekből éppen az következik, hogy a jogalkotó nem akarta lehetővé tenni azt, hogy az átalakulással egyidejűleg tőkeleszállítást is végrehajthasson a társaság, a hitelezők védelme sem azonos a két esetben. Átalakulásnál ugyanis csupán biztosítékot követelhetnek, de ha nem kapnak, annak nincs jogkövetkezménye. Ezzel szemben, ha a tőkeleszállítás kapcsán nem kapnak a hitelezők biztosítékot, az megakadályozhatja a tőke leszállításának a bejegyzését.
Mindezek alapján az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdésére hivatkozással a kiválás bejegyzése iránti kérelmet elutasította.
A végzéssel szemben a társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a korábban benyújtott iratok alapján, az I. - T. K. Kft. átalakulása, szétválása útján az I. -T. I. Kft. cégbejegyzését; és ezzel egyidejűleg az I. - T. K. Kft. adataiban bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját fenntartva azt azzal egészítette ki, hogy a Gt. mind a társaság átalakulását ezen belül a kiválást lehetővé teszi, mind a társaság törzstőkéjének a csökkenését is szabályozza. Ugyanakkor nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a két módosítás egy eljárásban történő végrehajtását kizárná. A tagok tehát a törvény, illetve a jogszabályok keretei között maradva döntöttek a társaság átalakulásával egyidejűleg a törzstőke leszállításáról. Hangsúlyozta, hogy a cégbíróság részére 2003. március 31-én benyújtott, és ugyanazon a napon kelt ügyvezetői nyilatkozat szerint az I. - T. K. Kft.-nél nem jelentkezett hitelezői igény. Jelen konkrét eljárásban tehát nem merült fel a hitelezői igényre nyújtandó biztosíték elmaradásának jogkövetkezménye.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott. Az elsőfokú bíróság eljárása során lényeges eljárási szabálysértést követett el, amely miatt az eljárás megismétlése és újabb határozat hozatala szükséges az alábbiak szerint.
A rendelkezésre álló iratok alapján rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság az I. - T. I. Kft. bejegyzési kérelmét érdemben nem vizsgálta, arról nem döntött, így jogorvoslati kérelem benyújtására sem került sor. Erre tekintettel ez a bejegyzési kérelem jelen másodfokú eljárásnak nem tárgya.
A fellebbezés kapcsán rámutat a másodfokú bíróság, hogy a Gt. 78. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságok szétválása során az átalakulásra vonatkozó közös szabályokat és az átalakulással létrejövő társasági formára vonatkozó szabályokat a 78-79. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A szétválás különválással, vagy kiválással történhet. A (4) bekezdés szerint a kiválás esetében az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, és a kivált tagok (részvényesek) részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság jön létre.
A Ctv. 36. § (3) bekezdése szerint az átalakulásra vonatkozó eljárás irányadó a cégek szétválás formájában megvalósuló átalakulására is azzal az eltéréssel, hogy kiválás esetében a jogelőd cég törlésére nem kerül sor.
E rendelkezésekből az következik, hogy a cégbíróság a kiválással történő átalakulás esetén két párhuzamos eljárást folytat le, egyrészt az átalakuló társaság adataiban a kiválás folytán bekövetkezett változások bejegyzése, másrészt a jogutód társaság alapbejegyzése iránti eljárást. Ezek az eljárások annyiban összefüggnek, hogy az egyik bejegyzésétől, illetve elutasításától függ a másik eljárásban hozott érdemi döntés is, de önállóak abból a szempontból, hogy a kiválással közvetlenül nem kapcsolatos esetleges egyéb módosítások jogszerűsége, valamint valamennyi új kft. esetén a Ctv. 44. § (1) bekezdése által meghatározott körben általában vizsgálandó adatok jogszabálynak megfelelősége is ezen eljárásokban történik. Ezért mindkét eljárásban - az esetleges hiánypótlási eljárás eredményéhez képest - önálló döntést kell hozni.
Ezen túlmenően a Fővárosi Ítélőtábla érdemben elfogadta a fellebbezésben foglaltakat.
A Gt. 59. § (2) bekezdése, valamint 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Gt. 62. § (4) bekezdés c) pontja és 64. § (3) bekezdése azt az esetkört szabályozza, hogyan kell elszámolni a jogutód gazdasági társaságban tagként részt venni nem kívánó személyekkel, és ez mennyiben befolyásolja a vagyonmérleg-tervezet adatait.
Egyetértett a másodfokú bíróság a társaság jogi képviselőjével abban, hogy "a törvény rendelkezései nyilvánvalóan kógensek, ez azonban nem zárja ki a jogszabály értelmezésének lehetőségét. Az "a majori ad minus", vagyis a többől a kevesebbre való következtetés jogértelmezési alapelvből kiindulva, kifejezett ilyen tartalmú rendelkezés hiányában is lehetősége van a társaság tagjának nem csak arról dönteni, hogy tagja kíván-e lenni a jogutód gazdasági társaságnak, hanem arról is, hogy a jogutód gazdasági társaságnak mekkora vagyoni hozzájárulással kíván tagja lenni"; hiszen, ha egy tag nem vesz részt az átalakulásban, annak során teljes vagyonhányadát kivonja a társasági vagyonból ez - hacsak nem lépnek be új tagok, vagy nem dönt a társaság a meglévő tagok pótlólagos vagyoni hozzájárulásáról - főszabályként szintén a törzstőke leszállítását eredményezi. Az eljárás lefolytatására és a közlemény tartalmára az átalakulásra vonatkozó speciális rendelkezések az irányadóak, amelyek egyben a hitelezőket megillető jogokat is megállapítják.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a hitelezők védelmének biztosítását a Gt. 79. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá (3)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések is biztosítják, amelyek a szétváló gazdasági társaságok vagyonmegosztásáról, annak arányáról, illetőleg a jövőben ismertté vált kötelezettségek kapcsán fennálló egyetemleges felelősségről, valamint a vagyonmegosztás arányának közzétételéről rendelkeznek. E kötelezettségének az átalakuló társaság eleget tett.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését azonban mindezek alapján nem változtathatta meg, és nem utasíthatta az elsőfokú bíróságot a bejegyzésre, mert az eljárási szabálysértés miatt az I. - T. I. Kft. bejegyzési eljárásában érdemi döntés első fokon nem született, ezért nem vizsgálhatta a másodfokú bíróság, hogy ez a kérelem, illetve mellékletei alkalmasak-e a cégjegyzékbe történő bejegyzésre.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (2) és (3) bekezdése megfelelő alkalmazásával.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak meg kell vizsgálnia az I. - T. I. Kft. bejegyzési kérelmét és annak tárgyában is - az I. - T. K. Kft. változásbejegyzési kérelmével együtt - meg kell hoznia érdemi döntését az előbbiek figyelembevételével. A jogutód társaság cégbejegyzése során abban a kérdésben is állást kell foglalnia, hogy nem teltek-e el a Ctv. 42. §-ában írt határidők. (Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 43580/2004. sz.).