adozona.hu
BH+ 2004.8.376
BH+ 2004.8.376
Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására alapul szolgáló okok [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 152. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (1) bek., 51. § (6) bek.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett korlátolt felelősségű társaság 1991. április 25-én jött létre. A cégjegyzékbe bejegyzett székhelye: Ó., Pesti úti major. 1996. április 18-a óta a cégjegyzés módja önálló volt, cégjegyzésre jogosult ügyvezetői, 1998. április 15-étől, a kérelmező és B. I. 2001. március 23-a óta a társaságnak két tagja van, egyikük a kérelmező, másikuk N. J.
A kérelmező 2001. december 21-én benyújtott beadványában törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Indítványozta ...
BH+ 2004.8.376 Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására alapul szolgáló okok [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 152. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (1) bek., 51. § (6) bek.]
A kérelmezett korlátolt felelősségű társaság 1991. április 25-én jött létre. A cégjegyzékbe bejegyzett székhelye: Ó., Pesti úti major. 1996. április 18-a óta a cégjegyzés módja önálló volt, cégjegyzésre jogosult ügyvezetői, 1998. április 15-étől, a kérelmező és B. I. 2001. március 23-a óta a társaságnak két tagja van, egyikük a kérelmező, másikuk N. J.A kérelmező 2001. december 21-én benyújtott beadványában törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő. Indítványozta a társaság működésének felfüggesztését. Előadta, hogy ügyvezetői tevékenységének ellátásából a cégjegyzékbe bejegyzett másik ügyvezető kizárja. Részére az iratbetekintési jogot az általa felsorolt iratokra nézve nem biztosítja. Hivatkozott arra is, hogy a másik ügyvezető olyan jogügyleteket köt, amelyhez a taggyűlés jóváhagyásának megszerzése is szükséges lenne. Előadta azt is, hogy a cég a cégjegyzékben feltüntetett székhelyén ténylegesen nem működik.
A cég ellenkérelmében a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítását indítványozta. Előadta, hogy a kérelmező maga vonta ki magát az ügyvezetői tevékenységek ellátásából. Nincs akadálya annak, hogy az általa igényelt iratokba betekintsen. Azt nem vitatta a társaság, hogy a székhely használatát biztosító bérleti szerződést a bérbeadó felmondta. E felmondás ellenére azonban állította, hogy a társaság székhelye változatlan. Utalt arra is, hogy a tagok közötti ellentét miatt nincs mód új székhelyről szóló taggyűlési határozat meghozatalára. Vitatta, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett másik ügyvezető által kötött jogügyletekhez a taggyűlés hozzájárulását be kellett volna szerezni.
A cégbíróság a 2002. március 18-án kelt végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította. Határozatának indokolása szerint az olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálása az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 51. § (6) bekezdése értelmében nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe.
A kérelmező a végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását. Arra hivatkozott, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, mert az ellenérdekű fél beadványát tájékoztatás végett a kérelmezőnek nem küldte meg. Előadta azt is, hogy az általa megjelöltek elbírálása: a kérelmező ügyvezetői tevékenységből kizárásának kérdése, a székhelyre vonatkozó adatváltozás bejelentésének, a székhely cégtáblával jelölésének elmulasztása, a taggyűlés összehívásának szükségessége, új székhely megválasztása végett, a cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta azt is, hogy a kérelmezőnek, mint tagnak, az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 27. § (1) bekezdése alapján iratbetekintési joga van, amelyet részére biztosítani kell.
A cég a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során beszerzett cégmásolatból megállapította, hogy a kérelmezett társaság 2003. április 11-e óta felszámolás alatt áll.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A fellebbezésben foglaltakkal szemben, a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemben a kérelmező kizárólag a ügyvezetői tevékenységből történt kizárását, az iratbetekintési jogának sérelmét kifogásolta. Bejelentette továbbá, hogy a cég cégjegyzékbe bejegyzett székhelye megszűnt. Jelezte azt is, hogy álláspontja szerint a másik ügyvezető olyan szerződéseket köt, amelyekhez a taggyűlés jóváhagyásának megszerzése lenne szükséges.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte, hogy a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemben foglaltak nem tartoznak törvényességi felügyeleti hatáskörébe.
Akkor járt volna el helyesen, ha a cég nyilatkozatának beszerzését követően mérlegeli, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján, a törvényességi felügyeleti eljárásban előadottak cég székhelyének megszűnése, iratbetekintési jog biztosítása miatt, valóban indokolt-e törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása.
Ha úgy ítéli, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján nem állapítható meg, hogy melyik fél állítása felel meg a valóságnak, akkor vagy további okirati bizonyítási eljárást folytat le, vagy ha ettől eredményt nem vár, a Ctv. 49. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 164. § (1) bekezdésében foglalt szabályok alapján dönt, mérlegelve azt, hogy a kérelmező az általa előadott tényeket kellően tudta-e bizonyítani.
Az nem vitás, hogy a cég nevében kötött szerződések hatályának, illetve a kérelmező ügyvezetői tevékenységből történő esetleges kizárásának vizsgálatára, törvényességi felügyeleti eljárás keretében nincs mód. Ha az ügyvezető működését a megválasztott másik ügyvezető akadályozza, módjában áll a taggyűléshez fordulni. A kérelmező maga is tag, megválasztott ügyvezető, így még a másik ügyvezető visszahívása iránti taggyűlés összehívására is jogosult, a cég működésére irányadó Gt. 152. § (1) bekezdése alapján. Nincs elzárva attól, hogy a másik ügyvezető által kötött szerződések taggyűlési felülvizsgálatát indítványozza, annak eldöntése végett, hogy azok megkötéséhez, illetve létrejöttéhez szükséges-e a taggyűlés jóváhagyása.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ctv. 49. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 247. § (1) bekezdése értelmében, a másodfokú eljárás során a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemben meg nem jelölt jogsértő körülményekkel (a székhelyet jelölő cégtábla hiánya, az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem benyújtásának elmulasztása) nem foglalkozhatott.
A törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi elbírálásának mellőzése miatt az elsőfokú eljárás megismétlése indokolt. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését, a Pp. 252. § (2) bekezdése értelmében, hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárás során mérlegelnie kell, hogy időközben a cég felszámolási eljárás alá került. Az esetleges jogsértő állapot megállapítása esetén, ennek figyelembevételével szükséges a Ctv. 54. § (1) bekezdésében írt törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása. (Legf.Bír. Cgf.VII.30.996/2002. sz.)