BH+ 2004.8.373

A hitelező megbízási szerződés alapján más javára saját nevében hitelezői igényt nem érvényesíthet, mert arra a Pp. szabályai nem adnak lehetőséget [Ptk. 328. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. b) pont, Pp. 3. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A hitelező a 2001. szeptember 4-én előterjesztett kifogásában előadta, hogy 4 kölcsönszerződésből eredő összesen 21 233 904 Ft és járulékai összegű, engedményezési szerződéssel szerzett hitelezői igényét, valamint az ezt biztosító zálogszerződéseket a törvényes határidőben bejelentette a felszámolónak, aki a teljes követelést a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kielégítési kategóriába sorolta be. Utóbb azonban a felszámoló arról tájékoztatta a hitelezőt, hogy a n...

BH+ 2004.8.373 A hitelező megbízási szerződés alapján más javára saját nevében hitelezői igényt nem érvényesíthet, mert arra a Pp. szabályai nem adnak lehetőséget [Ptk. 328. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. b) pont, Pp. 3. § (1) bek.].
A hitelező a 2001. szeptember 4-én előterjesztett kifogásában előadta, hogy 4 kölcsönszerződésből eredő összesen 21 233 904 Ft és járulékai összegű, engedményezési szerződéssel szerzett hitelezői igényét, valamint az ezt biztosító zálogszerződéseket a törvényes határidőben bejelentette a felszámolónak, aki a teljes követelést a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kielégítési kategóriába sorolta be. Utóbb azonban a felszámoló arról tájékoztatta a hitelezőt, hogy a nyilvántartásba vett hitelezői igényből levonni kívánja azt a részt, amelyet a hitelező engedményezője részére az A. Alapítvány megtérített. A hitelező kérte a felszámoló kötelezését arra, hogy a bejelentett teljes igényét b) kategóriába sorolva igazolja vissza.
Előadta, hogy a követelését a B. Rt.-től, mint engedményezőtől visszterhes engedményezési szerződéssel szerezte. A B. Rt. és az A. Alapítvány között egy Együttműködési Megállapodás jött létre, amelyben az A. Alapítvány kezességet vállalt az adósért, és ennek alapján a B. Rt. adóssal szembeni követelésének egy részét kiegyenlítette. A hitelügylet lebonyolítása, a hitelügyletet biztosító mellékkötelezettségek alapítása, a garanciák beváltása során azonban az A. Alapítvány érdekeit - függetlenül a követelésrész tulajdonjogától - a B. Rt. képviselte, ezért a B. Rt., illetve jogutódja - a hitelező - által bejelentett hitelezői igény tartalmazta az A. Alapítvány teljes igényét. A hitelező és a B. Rt. között létrejött engedményezési szerződéshez az A. Alapítvány előzetesen írásban hozzájárult, így a hitelező jogszerűen vált a követelésrész tulajdonosává. A hitelező becsatolta a felszámoló és közte lezajlott levelezést, a követelését megalapozó engedményezési szerződést, valamint az A. Alapítvány felszámolóhoz intézett 2001. július 19-én kelt levelét, amelyben az A. Alapítvány ügyvezető igazgatója kijelentette, hogy az adós felé követelése nem áll fenn, mivel azt a hitelezőre engedményezte.
A felszámoló a kifogásra tett érdemi észrevételében a kifogás elutasítását kérte. Kifejtett jogi álláspontja szerint az, hogy az A. Alapítvány tulajdonában levő követelést a B. Rt. jogosult érvényesíteni nem teszi lehetővé, hogy a B. Rt. a követelést értékesítse is. Az engedményezési szerződés 1. pontjában rögzítésre került, hogy az engedményező a kizárólagos tulajdonában levő követelést engedményez a hitelezőre, azonban a követelések egy része az A. Alapítvány tulajdonában volt, így ezt a követelésrészt a B. Rt. nem engedményezhette jogszerűen a hitelezőre.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a B. Rt. és az A. Alapítvány között létrejött visszterhes jogügylet alapján a B. Rt. tehette meg mindazokat az intézkedéseket, amelyek az adóssal szemben szükségessé váltak. A B. Rt. és a hitelező között létrejött engedményezési szerződés a hitelezőt jogosította fel a további jogcselekményekre, ezért az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását alaposnak találta és a felszámolót felhívta, hogy a bejelentett hitelezői igényt a b) pont alapján vegye nyilvántartásba.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós fellebbezett, a végzés megváltoztatását és a hitelező kifogásának elutasítását kérte. Megismételte azt az álláspontját, hogy a B. Rt. nem volt jogosult az A. Alapítvány tulajdonában levő követelésrészeket a hitelezőre engedményezni. Kiemelte, hogy a B. Rt. és az A. Alapítvány között létrejött együttműködési megállapodás nem keletkeztetett a B. Rt. részére tulajdonjogot az A. Alapítványt megillető követelésrész vonatkozásában. Az együttműködési megállapodás 4.1.9 pontjában rögzített kitétel, - mely szerint a behajtási eljárást követően a B. Rt. teljes körűen elszámol az adóstól behajtott követelések tekintetében, felülvizsgálja az alapítványnak átutalt összegeket, az elszámolt behajtási költségeket, behajtási tevékenységet és ezt követően az alapítványtól a végelszámolás elfogadását kéri - azt támasztja alá, hogy az A. Alapítvány az őt megillető követelésrész tulajdonjogát nem engedte át a B. Rt. részére, így a B. Rt. nem volt jogosult a követelésrész engedményezésére.
A hitelező a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés az alábbi indokok miatt alapos.
A jelen kifogásolási eljárásban a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a 2000. december 11-én kelt engedményezési szerződés megalapozza-e a T. Kft-nek, mint engedményesnek azt az igényét, hogy a sajátjaként jelentse be az eredetileg az A. Alapítványt megillető, de - az alapítvány és a B. Rt. között létrejött szerződés alapján - a B. Rt. által megbízottként érvényesíthető követelést. Ehhez azt kellett vizsgálni, hogy a T. Kft. kétséget kizáróan bizonyította-e azt az állítását, hogy a hitelezői igénybejelentésében szereplő valamennyi követelés reá történő engedményezése, tulajdonjogának megszerzése, a hitelezői igénybejelentését megelőzően megtörtént. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor ezt megállapíthatónak találta.
A Ptk. 328. § (1) bekezdése értelmében a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés).
A B. Rt. engedményező és a T. Kft. mint engedményes között 2000. december 11-én kelt szerződés 1. pontja azt tartalmazza, hogy a B. Rt., mint engedményező a kizárólagos tulajdonát képező és a 2. pontban részletezett követeléseit engedményezte.
Az eljárásban csatolt bizonyítékok szerint az engedményezés időpontjában - 2000. december 11-én - az A. Alapítványt illette meg az adóssal szembeni az a követelés, amelyet mint kezes az adós helyett a B. Rt. részére teljesített a 0043/1994. számú szerződéshez vállalt kezesség alapján, a 0403214-G/01. számú garancialevél beváltásakor ˙(2 300 000 Ft tőke + 308 768 Ft kamat összegben), valamint a 0059/1997. számú szerződéshez vállalt kezesség alapján, a 7046/K-T/02. számú garancialevél beváltásakor (4 740 000 Ft tőkeösszegben), összesen 7 348 768 Ft összegben (lásd. 24. sorszám alatt a B. Rt. 2001. március 1-jén kelt levelének 1. és 2. pontját).
A hitelező nem csatolt olyan tartalmú szerződést, amelyben az A. Alapítvány a 7 348 768 Ft összegű, adóssal szembeni követelését 2000. december 11-ét megelőzően kifejezetten átruházta volna a B. Rt.-re.
Az A. Alapítványt az adóssal szemben, kezességvállalás jogcímén megillető követelés adóssal szembeni érvényesítésére, a B. Rt. mint megbízott volt csak jogosult, az A. Alapítvány és a B. Rt. között létrejött szerződés alapján.
Az A. Alapítvány 2001. május 3-án kelt levele 2. pontjából is az állapítható meg, hogy az Alapítvány által a B. Rt. részére kifizetett összeg megfizetésére az A. Alapítvány a garanciaügylet végelszámolásáig igényt tart.
A hivatkozott bizonyítékok mérlegelése alapján a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a T. Kft. hitelező nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy az A. Alapítvány adóssal szembeni követelésének is engedményesévé - tulajdonosává - vált a hitelezői igénybejelentését megelőzően.
A jelen - 2000. szeptember 21-én benyújtott kérelemre indult - felszámolási eljárásra alkalmazandó, többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. és az 1997. évi XXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 3. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.
Az A. Alapítványt megillető, az adóssal fennálló jogviszonyból eredő követelést ezért hitelezői igényként az A. Alapítvány érvényesítheti az adóssal szemben, a többször módosított Cstv-ben szabályozott módon [28. § (2) bek. f) pont, 46. § (7) bek.].
A kifogást benyújtó T. Kft. hitelező jogszabály alapján nem szerzett jogot a más javára történő igényérvényesítésre. Esetleges megbízási szerződés alapján pedig más javára, a saját nevében hitelezői igényt nem érvényesíthet, mert a "perbizományosként" történő eljárásra a Pp. szabályai nem adnak lehetőséget. Ezért helyesen járt el a felszámoló akkor, amikor a T. Kft. hitelezőnek, mint engedményesnek az adóssal szembeni követelését az A. Alapítványt megillető 7 348 768 Ft összeggel csökkentette, s csak a különbözeti összeget - 13 885 136 Ft-ot igazolta vissza, a többször módosított Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába sorolt hitelezői igényként.
E visszaigazolást követően a T. Kft. mint engedményes és az A. Alapítvány, mint engedményező között létrejött esetleges engedményezési szerződés visszamenőleg nem teheti megalapozottá a hitelező kifogását.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a hitelező alaptalan kifogását a többször módosított Cstv. 51. § (3) bekezdése alapján elutasította. (Legf.Bír. Fpk.VI.30.028/2002. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.