MBH 2004.08.69

A tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondó képviselő beltag a felmondás hatályossá válása (közlése) után - mivel tagsági viszonya megszűnt, s a bt. képviseletére csak beltagja jogosult - képviseleti jogát is elveszti. Emiatt változásbejegyzési kérelem előterjesztője sem lehet. [1988. évi VI. tv. (továbbiakban: régi Gt.) 17. §, 71. §, 72.§, 79. §, 98. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 21. § (1) bek., 22. § (3) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, Ptk. 199. §; 214. § (1) bek., 321. § (1) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

(Megjegyzendő, hogy bár a döntés a régi Gt.-n alapul, a régi Gt. fent hivatkozott szabályai az 1997. évi CXLIV. tv., az új Gt. 9. § (2) bekezdésében; 86. § (1)-(2) bekezdésében; 94. §-ában és 102. §-ában változatlanul megtalálhatóak, így az alábbiakban ismertetendő jogeset továbbra is irányadó a benne vázolt jogviszonyokra.)


Az S. Filmgyártó és Grafikai Betéti Társaság a szerződésmódosítás hiányában még az 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) alapján működik. A cégjegyzék adatai szerint a társas...

MBH 2004.08.69 A tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondó képviselő beltag a felmondás hatályossá válása (közlése) után - mivel tagsági viszonya megszűnt, s a bt. képviseletére csak beltagja jogosult - képviseleti jogát is elveszti. Emiatt változásbejegyzési kérelem előterjesztője sem lehet.
(Megjegyzendő, hogy bár a döntés a régi Gt.-n alapul, a régi Gt. fent hivatkozott szabályai az 1997. évi CXLIV. tv., az új Gt. 9. § (2) bekezdésében; 86. § (1)-(2) bekezdésében; 94. §-ában és 102. §-ában változatlanul megtalálhatóak, így az alábbiakban ismertetendő jogeset továbbra is irányadó a benne vázolt jogviszonyokra.)


Az S. Filmgyártó és Grafikai Betéti Társaság a szerződésmódosítás hiányában még az 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) alapján működik. A cégjegyzék adatai szerint a társaság beltagja, egyben képviselője G. É., kültagjai T. R és K. Gy. A társaság székhelye megegyezik a beltag lakcímével.


G. É. beltag, képviselő 2002. év június hó 17. napján jogi képviselő útján kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságnál a cégjegyzékből való törlése iránt. Csatolta a 2002. év május hó 15. napján kelt, a társaság székhelyére címzett azonnali hatályú felmondást és az annak kézbesítését igazoló tértivevényt. A vétív tanúsága szerint a küldeményt 2003. év május hó 21. napján a társaság nevében G. V. "vezető" vette át.


Az elsőfokú bíróság a kérelemre nézve változásbejegyzési eljárást folytatott, hiánypótlási felhívást bocsátott ki, - amelyben egyebek mellett szabályszerű változásbejegyzési kérelem és taggyűlési jegyzőkönyv csatolására hívta fel a társaságot, s amely végzést a kérelmet előterjesztő G. É. jogi képviselőjének kézbesítette - majd a 2002. év augusztus hó 16. napján kelt Cg. 13.06.025975/18. számú végzésével a kérelmet a hiánypótlás hiányos előterjesztésére hivatkozással elutasította.


A végzéssel szemben G. É. fellebbezett jogi képviselője útján. A végzés megváltoztatását, kérelme szerint a cégjegyzékből törlését kérte, 2002. május 5.-ei hatállyal. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése megalapozatlan, mert fogalmilag kizárt, hogy a társaságból kilépő beltag cégjegyzékből való törlésére irányuló eljárásban a kilépő beltag képviselje a társaságot.


A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozottnak találta:


A jelen ügyben irányadó 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 98. §-ában, 71. §-ában, valamint 72. §-ában foglaltak értelmében betéti társaság törvényes képviseletére kizárólag a beltagok jogosultak. Ebből következően a beltag tagsági viszonyának megszűnésével képviseleti jogosultsága is megszűnik.

A társaságban fennálló tagsági viszonyát a régi Gt. 79. §-ában foglaltak szerint bármely tag jogosult azonnali hatállyal felmondani.


A régi Gt. 17. §-a folytán megfelelően alkalmazandó Ptk. 321. § (1) bekezdésében, 199. §-ában, valamint 214. § (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a felmondás olyan egyoldalú címzett jognyilatkozat, amely a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá. Ebből következően a tagsági viszony felmondására irányuló nyilatkozat hatályosságának is feltétele, hogy arról a társasági szerződés többi alanya, a többi tag tudomást szerezzen. A tagsági viszony pedig az azonnali hatályú felmondás joghatályos közlésének időpontjában szűnik meg.

Az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) külön eljárásként szabályozza a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárást, valamint a törvényességi felügyeleti eljárást.


A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - a cég törvényes képviselőjének a törvényben előírt alakban, tartalommal előterjesztett kérelmére indul. (Ctv. 21. § (1) bekezdés, 22. § (3) bekezdés).

A törvényességi felügyeleti eljárás mind hivatalból, mind pedig a törvényben meghatározott személyek kérelmére indulhat. A Ctv. 52. § (1) bekezdés d.) pontja szerint az eljárást az is kezdeményezheti, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondó beltag, képviselő a felmondás hatályossá válását, vagyis a tagsági viszonya és képviseleti joga megszűnését követően már nem jogosult a társaság képviseletére, változásbejegyzési kérelem előterjesztésére. Ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a beltag által a tagsági viszony felmondására hivatkozással előterjesztett kérelmet a társaság változásbejegyzési kérelmének tekintette, azzal összefüggésben hiánypótlást rendelt el, majd a hiánypótlás nem megfelelő teljesítése miatt a kérelmet, mint változásbejegyzési kérelmet elutasította.

Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a beadványra nézve törvényességi felügyeleti eljárást folytatott volna, tisztázva a felmondás közlésének körülményeit és hatályosságát, - szükség esetén a tagok nyilatkozatát is beszerezve - majd ennek eredményéhez képest döntött volna további intézkedések alkalmazásáról.


A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárást az elsőfokú bíróságnak a fentiek értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, mindenek előtt a felmondás hatályosságát vizsgálva. Csak ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a kérelemre nézve megalapozott határozatot hozzon.


(Pest Megyei Bíróság 13-06-025975/18. és
Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 40.362/2003/2.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.