adozona.hu
BH 2004.8.331
BH 2004.8.331
I. A cég önmaga ellen törvényességi felügyeleti kérelmet nem nyújthat be. II. A változásbejegyzési eljárás alatt benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmet a változásbejegyzéssel együtt, egy ügyszám alatt kell elbírálni. III. A taggyűlés a tagok előzetes hozzájárulása nélkül csak a társasági szerződésben írt helyre hívható össze [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. §, 52. §, 54. §; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 153. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság mint cégbíróság 1999. május 25-én jegyezte be a P. '99 Ipari Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégjegyzékbe. A társaság székhelye B. város M. u., telephelye B. város Z. u. alatt van. A hatályos társasági szerződés 7. pontja szerint a taggyűlést a társaság székhelyén kívül a társaság telephelyére is össze lehet hívni. A társasági szerződés szerint, ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a tag...
BH 2004.8.331 I. A cég önmaga ellen törvényességi felügyeleti kérelmet nem nyújthat be.
II. A változásbejegyzési eljárás alatt benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmet a változásbejegyzéssel együtt, egy ügyszám alatt kell elbírálni.
III. A taggyűlés a tagok előzetes hozzájárulása nélkül csak a társasági szerződésben írt helyre hívható össze [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. §, 52. §, 54. §; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 153. §].
A megyei bíróság mint cégbíróság 1999. május 25-én jegyezte be a P. '99 Ipari Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégjegyzékbe. A társaság székhelye B. város M. u., telephelye B. város Z. u. alatt van. A hatályos társasági szerződés 7. pontja szerint a taggyűlést a társaság székhelyén kívül a társaság telephelyére is össze lehet hívni. A társasági szerződés szerint, ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a taggyűlés megtartása ellen a tagok nem tiltakoznak.2002. május 29-én 30. sorszám alatt a társaság jogi képviselője dr. G. F. útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be. A kérelemhez mellékelte a 2002. május 27-én 9 órai kezdettel, dr. G. F. ügyvédi irodájában megtartott taggyűlésről készített jegyzőkönyvet. A taggyűlésen V. M. az "A" jelű törzsbetét közös képviselője, Sz.-né B. I. az "A" jelű törzsbetét tulajdonostársa, dr. G. F. az "A" jelű törzsbetét tulajdonostársa és Sz. S. L. ügyvezető volt jelen. Az ügyvezető a taggyűlést arról tájékoztatta, hogy a társaság székhelyétől eltérő helyre kellett a taggyűlést összehívni, mert a társaság székhelye B. A. szülei tulajdonát képező lakás, amely jellegénél fogva alkalmatlan egy gazdasági társaság taggyűlésének megtartására. A taggyűlésnek a társaság székhelyén történő megtartását az is lehetetlenné teszi, hogy B. A. Sz. S. ügyvezetőt a társaság telephelyéről kizárta, jelenleg is folyik a birtokvita közöttük. Az ügyvezető ezután megállapította, hogy a taggyűlés határozatképtelen.
A társaság a kérelemhez mellékelte az ugyanezen a napon ugyanezen a helyszínen 10 órai kezdettel megtartott taggyűlésről készített jegyzőkönyvet is, melyen ugyanaz a négy személy vett részt. Az ügyvezető megállapította, hogy a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. Ezután a taggyűlés a meghívóban szereplő kérdésekben tárgyalt, és határozatokat hozott. A kérelemhez mellékelt meghívó szerint a taggyűlést Sz. S. ügyvezető a társaság székhelyére hívta össze, de a meghívó tartalmazta, hogy amennyiben a társaság székhelyén akadályoztatottá válik a taggyűlés megtartása, úgy az Sz., Arany J. u. alatti ügyvédi irodába hívja össze a taggyűlést.
A változásbejegyzési kérelem benyújtása előtt 2002. május 27-én a társaság képviselőjeként jelentkező dr. P. E. ügyvéd egy jegyzőkönyvet nyújtott be, amely szerint a társaság székhelyén 2002. május 27-én 9 órakor az összehívott taggyűlésen B. A. ügyvezető, B.-né K. É. tag képviseletében dr. T. A., és dr. P. E. volt jelen. Dr. T. A. tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen arra hivatkozva, hogy a társasági szerződés szerint a taggyűlést a két ügyvezető együttesen hívhatja össze.
A cégbíróság a beadványt törvényességi felügyeleti kérelemként iktatta.
A cégbíróság 33. és 2. számú (két ügyszámot viselő) végzésében dr. G. F. ügyvédet "elutasítás és bírságolás terhe mellett" felhívta, hogy nyilatkozzon a taggyűlés megtartását a társasági szerződés rendelkezéseivel, valamint a Gt. 153. § (1) bekezdésével összhangban lévőnek tartja-e, és nyilatkozzon a Gt. 153. § (4) bekezdésével kapcsolatban, mely szerint, ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. A változásbejegyzési kérelmet a cégbíróság dr. P. E. ügyvédnek megküldte. Felhívta dr. G. F. ügyvédet, hogy a végzésre adott válaszát küldje meg a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezőnek, aki arra észrevételét 2002. július 10-ig tegye meg, és azt küldje meg a cégbíróságnak és dr. G. F. ügyvédnek. A végzés fejrészében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezőként a P. és T. Ügyvédi Iroda által képviselt P. '99 Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság szerepelt.
A dr. G. F. nyilatkozatának megtétele után az elsőfokú bíróság 39. és 3. számú szintén két ügyszámot viselő végzésében a törvényességi felügyeleti kérelmező kérelmének helyt adott, a 30. sorszám alatt bejelentett változásbejegyzés iránti kérelmet B. A. ügyvezető visszahívása vonatkozásában elutasította, és megsemmisítette a gazdasági társaság 2002. május 27-én dr. G. F. ügyvéd irodájában megtartott taggyűlésen hozott határozatokat. A végzés fejrészében a korábbi végzéshez hasonlóan kérelmezőként a P. és T. Ügyvédi Iroda által képviselt P. '99 Kft., kérelmezettként a dr. G. F. ügyvéd által képviselt P. '99 Kft. szerepel.
Végzésének indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a változásbejegyzési kérelem nem teljesíthető, mert a taggyűlést a társasági szerződéstől eltérően nem a társaság székhelyére hívták össze, valamennyi tag előzetes hozzájárulását nem kérték, tehát attól nem lehetett eltérni. A taggyűlés határozatot csak akkor hozhatott volna, ha valamennyi tag jelen van és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. A 2002. május 27-én 9 órai kezdettel dr. G. F. ügyvédi irodájában összehívott taggyűlés nem szabályszerűen összehívottnak minősült, és ezért a 10 órai kezdettel megismételt taggyűlés sem tekinthető szabályszerűnek.
A végzés ellen a cég jogi képviselője dr. G. F. útján fellebbezést jelentett be, és kérte, hogy a másodfokú bíróság rendelje el a 30. sorszámú változásbejegyzési kérelem teljesítését. Arra hivatkozott, hogy a két ügyvezető közötti kapcsolat megromlása miatt nincs remény arra, hogy a taggyűlést az ügyvezetők együttesen összehívják. Megítélése szerint a társaság nem válhat működésképtelenné, a tagok a tulajdonosi jogaik gyakorlásától lennének elzárva. B.-né K. É. a taggyűlési meghívót elfogadta tekintettel arra, hogy képviselője a társaság székhelyén megjelent. Hangsúlyozta, hogy B. A. ügyvezető Sz. S. L. ügyvezetőt nem engedi be a társaság telephelyére, a cégnek a B., M. u. alatti ingatlan használatára semmiféle jogcíme nincs, ezért nyilvánvaló, hogy a társaság székhelyeként B. A. szüleinek lakását nem lehet használni. B.-né K. É. semmilyen formában nem tiltakozott az ellen, hogy dr. G. F. ügyvédi irodájában tartsák meg a taggyűlést.
A cég képviselőjeként fellépve dr. P. E. ügyvéd a fellebbezésre észrevételeket terjesztett elő, a végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem megalapozott.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. 49. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait, ha törvény másként nem rendelkezik, megfelelően alkalmazni kell. A Pp. 66. § (1) bekezdése szerint amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat. A 69. § (1) bekezdése szerint a meghatalmazást írásba kell foglalni, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni.
2002. május 27-én dr. P. E. ügyvéd a P. '99 Kft. meghatalmazottjaként jelentkezett. Meghatalmazását beadványa mellé nem csatolta. Meghatalmazás benyújtására az elsőfokú bíróság nem hívta fel. Az eljárásban nincs adat arra sem, hogy a társaság dr. P. E. részére a Pp. 73. § (1) bekezdése szerinti általános meghatalmazást adott. Az elsőfokú bíróság ennek ellenére dr. P. E. a P. '99 Kft. képviselőjének tekintette.
A törvényességi felügyeleti eljárás a Ctv. 51. § (1) bekezdése szerint kérelemre vagy hivatalból indul. A Ctv. 52. § (1) bekezdése szerint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője, tagjával szemben az illetékes kamara tisztségviselője és az aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A kérelemre indult eljárás tehát kontradiktórius eljárás, melyet a törvényben meghatározott személyek kezdeményezhetnek.
A Ctv. 50. § (2) bekezdése szerint törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési eljárás alatt is indulhat, ha bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei jogszabályba ütköznek, és a kérelem jogerős elbírálására még nem került sor. A változásbejegyzési eljárás alatt tehát a törvényességi felügyeleti eljárás csak kérelemre folytatható le. A kérelmet ilyen esetben is az 52. § (1) bekezdésében megjelölt személyek nyújthatják be. Az eljárás kontradiktórius jellegéből is az következik, hogy saját maga ellen a cég törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet. Ha a cég saját működésében törvénysértést tapasztal, a megfelelő módon neki magának kell megszüntetnie.
A cégbíróságnak tehát dr. P. E. ügyvéd képviseleti jogának igazolására kellett volna felhívnia a társaságot, ennek elmaradásával az eljárás szabályait megsértette. Emiatt azonban nem szükséges az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezése, és az eljárás megismétlése, mert a szabálysértés az érdemi döntésre nem hat ki. Ha dr. P. E. képviseleti jogosultságát igazolta volna, a cég saját maga ellen benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, mert a cég önmaga ellen törvényességi felügyeleti eljárást a fentiekre figyelemmel nem kezdeményezhet.
A Ctv. 54. § (6) bekezdése szerint az 50. § (2) bekezdése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. Az együttes döntés azt jelenti, hogy a bíróság a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és a törvényességi felügyeleti kérelmet egy eljárásban vizsgálja meg, és eljárása végén egy határozatot hoz. Jelen esetben a törvényességi felügyeleti kérelmet a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de annak célja az volt, hogy a későbbi változásbejegyzési kérelmet a cégbíróság utasítsa el. Ilyen esetben a cégbíróság elbírálhatta volna a törvényességi felügyeleti kérelmet önállóan, ebben az esetben a változásbejegyzési eljárást fel kellett volna függesztenie, de lehetősége lehetett volna arra is, hogy a két eljárást egyesítse, és együttesen bírálja el. Együttes elbírálás esetén a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás 58. § (1) bekezdésére figyelemmel az összes iratot egy ügyszám alatt kell kezelni. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor határozatain két különböző ügyszámot tüntetett fel, azonban emiatt sem szükséges az eljárás megismétlése.
Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a változásbejegyzési kérelmet elutasította. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 152. § (1) bekezdése szerint a taggyűlést, ha e törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik, az ügyvezető hívja össze. A társasági szerződés 7. pontja szerint a társaság taggyűlését bármely két ügyvezető együttesen hívja össze. A 2002. május 27-i taggyűlést Sz. L. ügyvezető egyedül hívta össze.
A Gt. 153. § (1) bekezdése szerint a taggyűlést a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a társaság székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet. A társasági szerződés 7. pontja szerint a taggyűlést a társaság székhelyén kívül, a társaság telephelyére is össze lehet hívni. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a taggyűlést nem a társasági szerződés rendelkezéseinek megfelelően hívták össze, ezért érvényes határozatokat nem hozhatott. Az összehívást nem teszi szabályszerűvé az ügyvezetők közötti rossz viszony, és a meghívó kézbesítése, illetve az, hogy B.-né K. É. a taggyűlés megtartása ellen nem tiltakozott. Ennek csak akkor lett volna jelentősége, ha az ügyvédi irodában tartott taggyűlésen jelen van.
Nem hivatkozhat a társaság arra, hogy székhelye a gazdasági társaság működésére nem alkalmas. Ezt a székhelyet a társasági szerződésben maguk a tagok határozták meg, a székhelyként bejegyzett lakás tulajdonságainak ismeretében.
Nem megalapozottan hivatkozik a cég arra sem, hogy a taggyűlés működése lehetetlenné válik, mert az ügyvezetők együttesen nem fogják összehívni a taggyűlést. A Gt. 51. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás eredményeként a taggyűlés összehívható, a törvényes működés helyreállítható.
A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, a törvényességi felügyeleti kérelmet is elutasította, de helybenhagyta a nem szabályszerűen összehívott taggyűlésen hozott határozatokat megsemmisítő rendelkezést, mert - mint arra a Legfelsőbb Bíróság a BH 2002. évfolyamban 66. sorszám alatt közzétett döntésében rámutatott - a cégbíróság a változásbejegyzési eljárás során törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból is megsemmisítheti a jogszabálysértő taggyűlési határozatot. Helybenhagyta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a változásbejegyzési kérelmet elutasító döntését is. (Pécsi Ítélőtábla Cgf. V. 30.024/2003. sz.).