adozona.hu
BH+ 2004.7.332
BH+ 2004.7.332
Lakásszövetkezet esetén a tag iratbetekintési és iratmásolatok kiadásával kapcsolatos joga vonatkozásában irányadó szempontok és a bizonyítási teher [1992. évi I. tv. (Sztv.) 10. §, 21. § (2) és (3) bek., 22. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (2) bek., 54. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Legfelsőbb Bíróság a 2001. június 5-én kelt végzésével, a cégbíróság 1999. március 17-én előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelemre hozott 1999. augusztus 4-én kelt végzésének az iratbetekintési jog biztosítása, illetve iratmásolat adása iránti kérelemre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elut...
BH+ 2004.7.332 Lakásszövetkezet esetén a tag iratbetekintési és iratmásolatok kiadásával kapcsolatos joga vonatkozásában irányadó szempontok és a bizonyítási teher [1992. évi I. tv. (Sztv.) 10. §, 21. § (2) és (3) bek., 22. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (2) bek., 54. § (1) bek.].
A Legfelsőbb Bíróság a 2001. június 5-én kelt végzésével, a cégbíróság 1999. március 17-én előterjesztett törvényességi felügyeleti kérelemre hozott 1999. augusztus 4-én kelt végzésének az iratbetekintési jog biztosítása, illetve iratmásolat adása iránti kérelemre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasításáról szóló rendelkezését helybenhagyta.Határozatában felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy a kérelmező által a kérelmezett céghez 1999. március 9-én előterjesztett iratbetekintési, illetve iratmásolat kiadása iránti kérelmével kapcsolatos törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemben bírálja el.
A kérelmező 2000. április 25-én a 2000. március 21-ére összehívott közgyűlés tekintetében terjesztett elő törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet. Vitatta a közgyűlés szabályszerű összehívását. Előadta, hogy álláspontja szerint a megismételt közgyűlés, az eredetileg összehívott közgyűlés napján nem tartható meg. Hivatkozott arra is, hogy a közgyűlés megtartása során jogsértően járt el a kérelmezett szövetkezet. Olyan napirend kérdésben döntött, amelyet a közgyűlés meghívójában nem tett közzé. Tagjai részére az 1992. évi I. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. §-ában foglalt nyilvánosság elvével ellentétben, megtiltotta saját magnetofon használatát.
2001. május 17-én a kérelmező kérte e törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelméhez utóiratként csatolni a cégbíróság vezetőjéhez, 2001. március 27-én írott levelét. Ebben az szerepel, hogy az általa kezdeményezett eljárás az 1999. március 21-i közgyűléssel kapcsolatos. Megjegyezte, érthetetlen számára, hogy több mint fél év elteltével, 2000. november 2-ig miért nem csatolta be a kérelmezett szövetkezet az általa megjelölt közgyűlésre vonatkozó okiratokat.
2001. április 26-án a kérelmező újabb törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a céggel szemben. Sérelmezte a 2001. április 3-i közgyűlés összehívásának módját. Álláspontja szerint az az alapszabállyal ellentétesen történt. Részletesebben nem fejtette ki, hogy mit ért az alapszabállyal való ellentétes összehíváson. Változatlanul hivatkozott arra, hogy az 1999. március 17-én előterjesztett, és június 15-én módosított törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében megjelöltek ellenére, az 1998-ban előterjesztett, a tagság 10%-át meghaladó számú tag által megjelölt napirendi pontokkal, a szövetkezet nem hívta össze a közgyűlést. Ismételten vitatta, hogy a közgyűlés eredetileg meghirdetett napján, a megismételt újabb közgyűlés megtartható. Előadta azt is, hogy a közgyűlésen nem volt módja saját magnetofonján az elhangzottakat rögzíteni.
A kérelmezett szövetkezet a törvényességi felügyeleti intézkedések elutasítását kérte. Vitatta, hogy a kérelmező által megjelölt közgyűlések összehívására, illetve megtartására a jogszabályban, vagy az alapszabályban foglaltak megsértésével került sor. Előadta azt is, hogy nem zárta el a kérelmezőt attól, hogy a közgyűlésen készült jegyzőkönyvekbe betekintsen, illetve a költségek megtérítése ellenében, az általa kért jegyzőkönyvi másolatokhoz hozzájusson.
A cégbíróság a 2001. szeptember 28-án kelt végzésével a kérelmező valamennyi törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolása szerint az ellenérdekű felek ellentétes állításával szemben, nem kizárt a közgyűlés megtartása, az eredeti közgyűlési időpontot követő 30 perccel későbbi időpontban. Álláspontja szerint nem nyert bizonyítást az sem, hogy a közgyűlés összehívására a jogszabályban előírt 15 napos időköz figyelmen kívül hagyásával került volna sor. Kifejtette, az Sztv. 10. §-át nem sértette, hogy a közgyűlésen többségi szavazattal hozott határozattal, a jelenlévők megtiltották a hivatalos felvétel készítése mellett más által történő hangfelvétel készítését. A cégbíróság utalt arra is, hogy 1998-ban, a tagság több mint 10%-a általi közgyűlés összehívása iránti kérelemmel kapcsolatos törvényességi felügyeleti indítvánnyal nem foglalkozhatott, mert az egy megelőző törvényességi felügyeleti eljárás tárgya volt.
A 2000. április 25-én előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem tekintetében kifejtette: nem volt megállapítható, hogy az mely időpontban megtartott közgyűlésre vonatkozik. A kérelmező 2000. április 20-án kelt, illetve az iratokhoz utóbb becsatolt 2001. március 27-i beadványa ellentétes adatokat tartalmazott.
A kérelmező jogi képviselője, a végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében kérte a 2000. április 25-én, illetve a 2001. április 26-án előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedések iránti kérelmek tekintetében hozott rendelkezések hatályon kívül helyezését, és ebben a körben a cégbíróság újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasítását. Az egyéb kérelemre nézve, a rendelkezés megváltoztatását és a kérelmezett szövetkezettel szemben az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 54. § (1) bekezdés a) pontjában írt törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását.
Előadta, nem vitásan, a 2000. április 25-én előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemhez utóbb mellékelt okiratban elírás történt. A 2000. március 21-i közgyűlés helyett, tévedésből, 1999. március 21-i közgyűlés nyert feltüntetést. Álláspontja szerint az irat tartalmából azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy elírás történt. Erre utalt az a kitétel, hogy a közgyűlés megtartását követő több mint fél év elteltével, 2000. november 2-áig, vagy "talán a mai napig" a közgyűlésre vonatkozó dokumentumokat a szövetkezet nem nyújtotta be. Az eredeti, 2000. április 20-án kelt beadványa is arra utal, hogy a "folyó év március 21-i" közgyűlésre nézve terjesztette elő indítványát. Az elsőfokú bíróságnak ezért érdemben kellett volna vizsgálnia a kérelmet.
A 2001. április 26-án előterjesztett kérelemre nézve sérelmezte, hogy a cégbíróság nem foglalt állást atekintetben, hogy ha az alapszabály a közgyűlés megtartását részközgyűlések összehívása formájában írja elő, a kérelmezett szövetkezet összehívhatott-e közgyűlést. Vitatta azt is, hogy a megismételt közgyűlés az Sztv. 22. § (1) bekezdés helyes értelmezése szerint, az eredetileg kiírt közgyűlési időpontot követő 30 perccel később megtartható. Előadta, hogy a megismételt közgyűlés összehívásának nemcsak a szövetkezet működőképességének biztosítása, hanem a közgyűlésen való részvételben akadályoztatott szövetkezeti tagok megjelenésének biztosítása is a célja. Vitatta, hogy a közgyűlés nem szabályszerű összehívása tekintetében a kérelmezőt terhelte a bizonyítás. Álláspontja szerint az Sztv. 21. § (2) bekezdésében foglalt szabályok alapján, a szövetkezetnek kellett volna az összehívás szabályszerűségét igazolnia. A szövetkezet e kötelezettségének nem tett eleget, így a bizonyítottság hiányával járó jogkövetkezmény őt terheli. Iratbetekintési joga gyakorlásának akadályoztatása, illetve az iratmásolat kiadása iránti igényének elutasítása miatt úgy ítélte, hogy a közgyűlésen történő magnófelvétel készítésének megtiltásával az Sztv. 10. §-ában foglalt szabályokat sértette a kérelmezett szövetkezet.
Előadta azt is, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során becsatolta a szövetkezet által rendszeresített üzenőfüzetet, amelyből megállapítható, hogy 1998. december 14-én már írásban kérte, az 1998. november 24-i részközgyűlési jegyzőkönyv másolatát. Az igazgatóság egyik tagja azt válaszolta, azt az irodában elolvashatja.
A fellebbezéshez mellékelte az 1999. március 9-én kelt levelét. Hivatkozott arra, hogy ebből kitűnik, költségtérítés felajánlása ellenére a lakásszövetkezet megtagadta részére jegyzőkönyvi másolat kiadását. Állította, ugyanezt igazolja az 1999. január 25-én kelt és szintén a fellebbezéshez csatolt levele. A kérelmezett cég a fellebbezésre adott észrevételében a támadott határozat helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság az 1999. március 17-én benyújtott, és 1999. június 15-én módosított kérelemre indult megismételt eljárás során, a másodfokú bíróság határozata alapján azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan döntött-e az iratbetekintési jog biztosításával, illetve az iratmásolat kiadásával kapcsolatos igényről.
A kérelmező által becsatolt üzenőfüzet intézkedési rovatában olvasható bejegyzésből kitűnik, hogy a kérelmezett cég, a kérelmező által megjelölt részközgyűlési jegyzőkönyvbe való betekintés biztosításától nem zárkózott el. A kérelmező által 1999. január 25-én, illetve 1999. március 9-én írott levelekben foglaltak nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a kérelmező e jogának gyakorlásában akadályoztatva volt. A válaszleveleit megelőzően folytatott levelezéseket ugyanis nem bocsátotta az eljárás során a cégbíróság rendelkezésére. Az üzenőfüzetben írtakat támasztja alá, a kérelmezett szövetkezet eljárás során előterjesztett, 2001. augusztus 5-én kelt nyilatkozata is.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az Sztv. 10. §-ában írtak nem jelentik feltétlenül, alapszabályi előírás hiányában, hogy a tag részére az iratbetekintési jog biztosítása mellett a szövetkezet feltétel nélkül köteles iratmásolatot kiadni. Érdemben helytálló ezért az elsőfokú bíróság iratbetekintési jog biztosításával, illetve az iratmásolatok kiadásával kapcsolatos törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasításáról szóló döntése. A Legfelsőbb Bíróság azt a Ctv. 49. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a, illetve 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A 2000. március 21-én tartott közgyűléssel összefüggésben előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem tekintetében hozott döntésre nézve a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az alábbi volt.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte, hogy az eljárás során utóbb becsatolt, 2001. március 27-én keltezett utóiratban foglaltakra tekintettel nem volt megállapítható, hogy a kérelmező a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmét mely közgyűlésre nézve terjesztette elő. A sérelmezett közgyűlés időpontjára vonatkozó elírás a fellebbezésben kifejtettek alapján egyértelmű volt. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja miatt érdemben nem bírálta el e kérelmet. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 259. §-a, illetve 252. § (3) bekezdése alapján e kérelem tekintetében hozott döntést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a körben újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során mindenekelőtt azt kell vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak, hogy a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtására határidőben került-e sor. Ha a Ctv. 51. § (2) bekezdése alapján nincs akadálya a kérelem érdemi elbírálásának, a közgyűlés jegyzőkönyvének és mellékleteinek beszerzése, a kérelmezett szövetkezet nyilatkozatra felhívása után érdemi döntést kell hoznia.
A kérelmező által az eljárás megindulásakor és a fellebbezés benyújtásakor lerótt illetékből, továbbá a kérelmező, illetve a kérelmezett szövetkezet jogi képviselőjének munkadíjából álló eljárási költséget a Legfelsőbb Bíróság csak megállapította, annak viseléséről a Pp. 252. § (4) bekezdése alapján a megismételt eljárás során kell dönteni.
A 2001. április 26-án benyújtott törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem tekintetében a Legfelsőbb Bíróság az alábbiak figyelembevételével döntött.
Az Sztv. 21. § (3) bekezdése alapján, 1998-ban előterjesztett közgyűlés összehívása iránti indítvánnyal kapcsolatosan már volt folyamatban törvényességi felügyeleti eljárás.
Annak során a törvényességi intézkedés iránti kérelmet elutasító végzést a Legfelsőbb Bíróság végzésével helybenhagyta. E kérelem ismételt elbírálására nem volt mód. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Ctv. 49. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 251. § (1) bekezdése, illetve 157. § a) pontja, 130. § (1) bekezdése d) pontja alapján e részben a törvényességi felügyeleti eljárást megszűntette, és az elsőfokú bíróság végzését e körben hatályon kívül helyezte.
A Legfelsőbb Bíróság a megismételt közgyűlés összehívásával kapcsolatos elsőfokú bírósági állásponttal egyetértett. A részletesebb indokolást mellőzve, csupán utal az elsőfokú bíróság határozatában foglaltakra.
Az elsőfokú bírósággal szintén azonosan az volt az álláspontja, hogy a hangfelvétel készítésének többségi szavazattal hozott határozat alapján történő megtiltása, az Sztv. 10. §-ában foglaltakat nem sértette. Jogszabályi, illetve alapszabályi előírás hiányában, ilyen többletjog biztosítására a szövetkezet nem köteles. A tag a szabályosan összehívott közgyűlés megtartása esetén nincs elzárva attól, hogy a közgyűlésen lefolyt eseményeket személyesen végigkövesse, jegyzeteket készítsen, utóbb akár a szövetkezet székhelyén, akár a cégjegyzéket vezető cégbíróságnál a szövetkezet iratait, így a közgyűlési jegyzőkönyvet megtekintse.
Az a körülmény, hogy a szövetkezet valamennyi részközgyűlést ugyanabban az időpontban megtartva, közgyűlés összehívását rendelte el - erre vonatkozó adatok hiányában -, a szövetkezet tagjaira nézve érdeksérelemmel nem járt. A Legfelsőbb Bíróság a Ctv. 54. § (1) bekezdése alapján részközgyűlések helyett közgyűlés megtartását nem tekintette olyan eseménynek, amely miatt törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása lenne indokolt.
Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben ugyanakkor, a közgyűlés összehívásával kapcsolatosan, a Ctv. 54. § (1) bekezdés a) pontja alapján, kizárólag az alábbiak miatt, törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását tartotta indokoltnak.
Az Sztv. 21. § (2) bekezdése szerint a közgyűlést, annak időpontját, legalább 15 nappal megelőzően, a napirend közlésével írásban, vagy ha az alapszabály lehetővé teszi, hirdetmény útján kell összehívni. Ebből következik, hogy a szövetkezetnek oly módon kell eljárni, hogy az összehívás szabályszerűsége utóbb is ellenőrizhető legyen. Nem fogadható el, hogy a szövetkezet, a tagok meghívó átvételét igazoló nyilatkozata nélkül, csupán a postaládákba kézbesítse az összehívásról szóló meghívót.
A Legfelsőbb Bíróság ezért e kérelemre nézve a Pp. 259. §-a, illetve 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, és törvényességi felügyeleti intézkedésként felhívta a kérelmezett szövetkezetet, a közgyűlések összehívásáról oly módon gondoskodjon, hogy a szabályszerű összehívás utóbb ellenőrizhető legyen. Mérlegelte, hogy a közgyűlés megtartásának időpontjára, az azóta eltelt időre tekintettel, ma már kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a közgyűlés a Sztv. 21. § (2) bekezdésében megjelölt időtartam megtartásával, vagy annak figyelmen kívül hagyásával került-e összehívásra. (Legf.Bír. Cgf.VII.30.214/2002. sz.)