adozona.hu
BH+ 2004.7.330
BH+ 2004.7.330
I. A taggyűlést a társaság székhelyén kell megtartani. Ettől való eltérés feltételei [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 153. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 47. § (2) bek.]. II. A taggyűlés előtt, előre elkészített jegyzőkönyv nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a megadott időpontban a megjelölt személyek megjelentek és megtették a jegyzőkönyvben rögzített jognyilatkozatokat. Ezért nem minősül olyan okiratnak, amelynek alapján bejegyzés foganatosítható [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 155. § (1) bek., Pp. 196. § (3) b
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 2000. január 11-én bejegyzett, 3 000 000 Ft törzstőkéjű alperest 1 500 000 - 1 500 000 Ft értékű törzsbetétekkel a felperes és P. A. alapította 1999. november 22-én. A cég ügyvezetői P. A. és K. A. - utóbbi 1999. december 6-tól - voltak.
2001. március 19-én a P. A. ügyvezető megbízása alapján eljáró dr. B. A. ügyvéd változás bejegyzési kérelmet nyújtott be az alperes nevében a cégbírósághoz a 2001. március 5-ei taggyűlési jegyzőkönyv, módosító okirat és egységes szerkezetű tár...
BH+ 2004.7.330 I. A taggyűlést a társaság székhelyén kell megtartani. Ettől való eltérés feltételei [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 153. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 47. § (2) bek.].
II. A taggyűlés előtt, előre elkészített jegyzőkönyv nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a megadott időpontban a megjelölt személyek megjelentek és megtették a jegyzőkönyvben rögzített jognyilatkozatokat. Ezért nem minősül olyan okiratnak, amelynek alapján bejegyzés foganatosítható [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 155. § (1) bek., Pp. 196. § (3) bek., 198. § b) pont, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 47. § (2) bek.].
A cégjegyzékbe 2000. január 11-én bejegyzett, 3 000 000 Ft törzstőkéjű alperest 1 500 000 - 1 500 000 Ft értékű törzsbetétekkel a felperes és P. A. alapította 1999. november 22-én. A cég ügyvezetői P. A. és K. A. - utóbbi 1999. december 6-tól - voltak.2001. március 19-én a P. A. ügyvezető megbízása alapján eljáró dr. B. A. ügyvéd változás bejegyzési kérelmet nyújtott be az alperes nevében a cégbírósághoz a 2001. március 5-ei taggyűlési jegyzőkönyv, módosító okirat és egységes szerkezetű társasági szerződés alapján. Az ügyvédi ellenjegyzéssel el nem látott, magyar nyelvű, három jelenlévő személy által aláírt taggyűlési jegyzőkönyv szerint az alperes b-i székhelyén tartotta meg 2001. március 5-én a taggyűlést, azon a felperes, P. A. tagok, valamint A. N. kívülálló vettek részt. A taggyűlésen a felperes - aki a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítője is volt - bejelentette, hogy 1 500 000 Ft értékű üzletrészét "névértéken" a jelenlévő A. N.-ra "kívánja ruházni" és ügyvezetői tisztségéről is lemond, P. A. úgy nyilatkozott, hogy nem kíván elővásárlási jogával élni, A. N. pedig kijelentette, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit ismeri és magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ezt követően a taggyűlés egyhangú határozatban rögzítette, hogy P. A. mellett a cég másik tagja, A. N. 1 500 000 Ft értékű üzletrésszel és 150 szavazattal, majd a cég tagjai egyhangúan döntöttek arról, hogy a cég új székhelye B. P. út 30. helyett, B. Ö. u.161.-re változott és K. P. S.-t 5 évre ügyvezetővé választották meg.
A cégbíróság 2001. május 14-én meghozott végzésében 2001. március 5-i hatállyal a cég székhelyében, a létesítő okirat keltében, a tagok és a cégjegyzésre jogosultak személyében bekövetkezett változásokat bejegyezte. (Az utóbbi adat bejegyzése során - a csatolt lemondó nyilatkozat alapján - K. A. cégjegyzésre jogosultságát törölte.) A bejegyzett adatok közzétételére 2001. június 14-én került sor.
A felperes 2001. július 13-án benyújtott keresetében - arra hivatkozással, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt taggyűlési határozatok és nyilatkozatok érvényesen nem jöttek létre, - a 12. számú bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérte. Előadása szerint a felperes magyarul nem ért, a taggyűlésre meghívót nem kapott, azon nem vett részt a jegyzőkönyvön lévő aláírás nem tőle származik, a jegyzőkönyvet nem is ismerte. Üzletrészét nem ruházta át, üzletrészének átruházása fejében vételárat nem vett fel, aláírását nyilvánvalóan meghamisították. Csatolta egy orosz állampolgár apostillel ellátott nyilatkozatát arról, hogy a taggyűlés időpontjában Jekatyerinburgban, munkahelyén tartózkodott és a per során igazolta, hogy 2001. március 1. és 2001. március 10. között nem lépte át Oroszország határárát. Írásszakértői vizsgálat elkészítése érdekében megküldte a bíróságnak a jekatyerinburgi közjegyző előtt tett írásmintáit.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a jegyzőkönyvben rögzítettek lényegét P. A. elmagyarázta a taggyűlésen jelenlévő és magyarul nem értő másik két személynek és a jegyzőkönyvet ezt követően a felperes is aláírta. A tanuk meghallgatása után indítványozta a felperes személyes meghallgatását és írásszakértő kirendelését annak megállapítása érdekében, hogy a perbeli jegyzőkönyvön a felperes aláírása szerepel.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2001. március 5-én megtartott taggyűlésén meghozott határozatok érvénytelenek. E határozatokat 2002. április 20. napjáig hatályában fenntartotta, egyben a cégbíróság változás bejegyző végzését 2002. április 26. napjával hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 52 500 Ft perköltséget.
Az elsőfokú bíróság az ítélet indoklásában tényként állapította meg - P. A., T. Sz. és A. N. tanú meghallgatása alapján, - hogy a perbeli taggyűlésre nem B.-n, hanem Jekatyerinburgban került sor. A jegyzőkönyvet előre elkészítették, a taggyűlésen tehát jegyzőkönyvet nem vezettek, és a taggyűlésen jelenlévő magyarul nem értő személyek nem ismerhették az előre elkészített jegyzőkönyv tartalmát. Hangsúlyozta, hogy valamennyi meghallgatott tanú csak az üzletrész-átruházásról nyilatkozott, a jegyzőkönyvben rögzített taggyűlési határozatok tartalmát egyikük sem ismerte, így az előre elkészített magyar nyelvű jegyzőkönyv tartalmát - szemben A. N., T. Sz. tanúk és P. A. állításával - P. A. sem magyarázhatta el a jelenlévőknek. Mindezekre tekintettel a 2001. március 5-ei taggyűlési jegyzőkönyv "nem valódi, hamis".
Rámutatott az elsőfokú bíróság arra is, hogy a Pp. 196. § (3) bekezdésének rendelkezése folytán a jegyzőkönyv nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak. A jegyzőkönyv Magyarországon készült, így nem minősül külföldön kiállított okiratnak sem, de a Pp. 198. § b) pontja alapján akkor sem minősülne teljes bizonyító erejű okiratnak, ha kiállítására nem Magyarországon került volna sor, mert a jegyzőkönyv felülhitelesítése elmaradt, illetve az 1993. évi 11. tv.-tel kihirdetett Hágai Egyezmény által megkívánt tanúsítvánnyal sem rendelkezik. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jegyzőkönyv cégbejegyzés alapjául nem szolgálhat.
Az alperes fellebbezésében az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte.
Álláspontja szerint az ítélet azért megalapozatlan, mert a bíróság nem hallgatta meg személyesen a felperest, és ítéletében nem indokolta meg az általa korábban elrendelt felperesi személyes meghallgatás mellőzését sem. A felperessel még saját jogi képviselője sem találkozott, így annak tisztázása is elmaradt, hogy a felperes a jegyzőkönyv tartalmát csak az üzletrész átruházás tekintetében sérelmezi-e. Azért is megalapozatlan az ítélet, mert a bíróság nem rendelt ki írásszakértőt, holott a felperes ezt nem ellenezte, sőt írásmintáját is megküldte. Csak akkor állapíthatta volna meg az elsőfokú bíróság a jegyzőkönyv hamis voltát, ha kétségkívül megállapítható lett volna, hogy azt nem a felperes írta alá.
Hivatkozása szerint az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) nem írja elő, hogy külföldiek által aláírt magyar nyelvű okiratot felül kellene hitelesíteni. A fellebbezési eljárás során csatolta az alperes az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériuma Jekatyerinburgi Belügyi Igazgatóság Kriminalisztikai Szakértő osztálya szakértői jelentését annak igazolására, hogy a jegyzőkönyvön a felperes aláírása található.
A felperes az ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 153. § (1) bekezdése szerint a taggyűlést - a társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése hiányában - a társaság székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet. Az alperes társasági szerződésének 9.6. pontja szerint a taggyűlést - ha a korábbi taggyűlés másképp nem határozott - a társaság székhelyén kell megtartani. Tény, hogy jelen esetben a bejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési jegyzőkönyv azt tartalmazta, hogy a taggyűlés megtartására a cég b-i székhelyén került sor, a per során meghallgatott tanúk azonban utóbb azt állították, hogy a taggyűlés tényleges helyszíne Jekatyerinburgban volt. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a taggyűlés Jekatyerinburgban való megtartásának feltételei sem a Gt., sem az alperes társasági szerződésének rendelkezései alapján nem álltak fenn, ebből következően még ha Jekatyerinburgban sor is került 2001. március 5-én a perbeli jegyzőkönyvben rögzítettek szerinti taggyűlés megtartására, ez a taggyűlés érvényes döntéseket nem hozhatott.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy míg az 1988. évi VI. tv. nem írta elő korlátolt felelősségű társaság taggyűlése tekintetében a jegyzőkönyv készítésének kötelezettségét, a Gt. 155. §-ának (1) bekezdése már kimondta, hogy a taggyűlésről az ügyvezetőnek jegyzőkönyvet kell készíteni és meghatározta annak kötelező tartalmát, alakiságait is. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy jelen esetben a 2001. március 5-én megtartott taggyűlésről jegyzőkönyv nem készült, a per során egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a változás bejegyzési kérelem alapjául szolgáló magyar nyelvű jegyzőkönyvet az állítólagosan megtartott taggyűlés időpontja előtt készítette el egy magyar ügyvéd. Ez az előre elkészített jegyzőkönyv értelemszerűen nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a megjelölt időpontban a megjelölt személyek megjelentek és megtették a jegyzőkönyvben rögzített jognyilatkozataikat. (Csupán megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jegyzőkönyvnek azt az állítását, hogy a taggyűlésre B.-n került sor, és a jegyzőkönyvet jegyzőkönyvvezetőként a felperes készítette el, valamennyi személy, aki jegyzőkönyv szerint részt vett a taggyűlésen, cáfolta.) Ebből következően viszont azt kell megállapítani, hogy a Gt. 155. § (1) bekezdése által megkívánt jegyzőkönyv elkészítésének hiányában nem áll rendelkezésre olyan okirat, mely igazolná, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló változások ténylegesen bekövetkeztek.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg ítéletében, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló változásokat tartalmazó 2001. március 5-i taggyűlési jegyzőkönyv - amely ügyvédi ellenjegyzés esetén megfelelő alakiságú módosító okiratnak minősülhetett volna - érvénytelen és megalapozottan döntött az érvénytelen okiraton alapuló változás bejegyző végzés hatályon kívül helyezéséről is a Ctv. 47. § (2) bekezdése alapján. Miután az elsőfokú bíróság döntését az előbb írt tények önmagukban megalapozták, a fellebbezésben írtakra tekintettel az elsőfokú bíróság ítélete nem minősül megalapozatlannak. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a fellebbezési eljárás során csatolt írásszakértői vélemény az ügy elbírálása szempontjából azért sem jelentős, mert az nem a perbeli jegyzőkönyvön található felperesi aláírás valódiságát vizsgálta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a 2001. március 5-én tartott taggyűlés határozatait 2004. május 31-éig tartotta fenn, hatálytalan és a cégbíróság változás bejegyző végzését 2004. május 31. napjával helyezte hatályon kívül. A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján pervesztes alperest kötelezte a felperes javára perköltségek megfizetésére.
(Legf. Bír. Gf.II.31.409/2002.sz.)