adozona.hu
BH 2004.7.294
BH 2004.7.294
I. A felszámolási eljárásban a hitelező által bejelentett követetéseket a felszámoló és nem a bíróság bírálja el - Emiatt a felszámolási eljárást az a megyei bíróság is lefolytathatja, amely a Gazdasági Hivatal útján hitelezői igényt jelent be, amennyiben a felszámoló a követetést elismertként nyilvántartásba veszi. II. Az illetékes megyei bíróság akkor nem járhat el, ha hitelezőként ő kezdeményezi az eljárást, továbbá nem jogosult elbírálni a felszámoló által vitatott hitelezői igénybejelentést [Pp. 13. §,
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH B. M.-i Igazgatóságának 2001. szeptember 4-én érkezett beadványa alapján a B. M.-i Bíróság végzésével elrendelte az adós felszámolását. A felszámolási eljárásban a B. M.-i Bíróság Gazdasági Hivatala 2001. november 12-én 50 000 Ft követelést jelentett be a felszámolónál. A felszámoló a Gazdasági Hivatal követetését elismerte és hitelezői igényként nyilvántartásba vette.
A felszámoló 2003. április 8-án terjesztette elő az első közbenső mérlegét, amelyet a B. M.-i Bíróság végzésével jóv...
BH 2004.7.294 I. A felszámolási eljárásban a hitelező által bejelentett követetéseket a felszámoló és nem a bíróság bírálja el - Emiatt a felszámolási eljárást az a megyei bíróság is lefolytathatja, amely a Gazdasági Hivatal útján hitelezői igényt jelent be, amennyiben a felszámoló a követetést elismertként nyilvántartásba veszi.
II. Az illetékes megyei bíróság akkor nem járhat el, ha hitelezőként ő kezdeményezi az eljárást, továbbá nem jogosult elbírálni a felszámoló által vitatott hitelezői igénybejelentést [Pp. 13. §, 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 46. §].
Az APEH B. M.-i Igazgatóságának 2001. szeptember 4-én érkezett beadványa alapján a B. M.-i Bíróság végzésével elrendelte az adós felszámolását. A felszámolási eljárásban a B. M.-i Bíróság Gazdasági Hivatala 2001. november 12-én 50 000 Ft követelést jelentett be a felszámolónál. A felszámoló a Gazdasági Hivatal követetését elismerte és hitelezői igényként nyilvántartásba vette.A felszámoló 2003. április 8-án terjesztette elő az első közbenső mérlegét, amelyet a B. M.-i Bíróság végzésével jóváhagyott. A felszámoló ezt követően 2003 novemberében terjesztette elő a II. számú közbenső mérlegét. A közbenső mérlegben változatlanul szerepel hitelezőként a B. M.-i Bíróság Gazdasági Hivatala, mivel a felszámoló az érvényesített összeget kifizetni nem tudta. Az eljáró bíró a B. M.-i Bíróságnak bejelentést tett, mely szerint a B. M.-i Bíróság az eljárásban félnek tekintendő a Cstv. 6. § (4) bekezdése alapján, ezért a Pp. 13. § (1) bekezdés a) pontja és 14. §-a alapján az ügy elintézéséből a megyei bíróság kizárt. A B. M.-i Bíróság az iratokat felterjesztette a Pécsi Ítélőtáblához eljáró bíróság kijelölése iránt. A kizárási kérelem az alábbi okok miatt alaptalan.
A többször módosított 1991. évi IL. törvény 6. § (4) bekezdése értelmében a hitelezőt félnek kell tekinteni. Így nem vitás, hogy a B. M.-i Bíróság Gazdasági Hivatala által bejelentett követelés következtében a B. M.-i Bíróság az eljárásban hitelezőként szerepel. A Cstv. 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak.
A polgári perrendtartásnak a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit azért iktatták az eljárási törvénybe, hogy a jogvita elbírálásában olyan bíró ne vehessen részt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése bármilyen okból nem várható el [Pp. 13. § (1) bekezdése a)-e) pont]. A jelen felszámolási eljárásban a B. M.-i Bíróság és az E. C. és Kereskedelmi Kft. "f. a." cég között jogvita nincsen. A felszámolási eljárás célja az E. C. és Kereskedelmi Kft. jogutód nélküli megszüntetése és esetleges vagyonának a hitelezők közötti felosztása. A hitelezők által a Cstv. 28. § (1) bekezdés e) pontja alapján benyújtott hitelezői igénybejelentéseket nem a bíróság, hanem a felszámoló bírálja el a Cstv. 46. § (6) bekezdés előírásai alapján. Amennyiben a felszámoló a hitelező igénybejelentését elfogadja, és nyilvántartásba veszi, a bíróság nem kerül abba a helyzetbe, hogy a követelés helytállósága kérdésében állást foglaljon.
Abban az esetben, ha a felszámoló a hitelezői igényt vitatja és a Cstv. 46. § (6) bekezdése alapján a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi felülvizsgálat céljából, az így keletkezett vitatott hitelezői igény elbírálására az a bíróság, amelynek a követeléséről van szó, természetesen nem jogosult. Ilyen esetben a Pp. 13. § (1) bekezdése a) pontja alapján a felszámolási eljárást lefolytató bíróság nem járhat el, a kizárás azonban csak a vitatott hitelezői igény elbírálására és nem a felszámolási eljárás lefolytatására terjed ki.
A felszámolási eljárás egészére akkor alkalmazandó a Pp. kizárásra vonatkozó rendelkezései, amennyiben a bíróság, mint hitelező maga kezdeményezi az eljárást és a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a bíróság mint hitelező követetése vonatkozásában a Cstv. 27. § (2) bekezdésben írt feltételek fennállnak-e. A Cstv. 6. § (2) bekezdése helyes értelmezése szerint figyelembe kell venni a felszámolási eljárás, mint nemperes eljárás sajátosságait. Ebben a körben pedig annak van jelentősége, hogy a felszámolási eljárás célja az adós jogutód nélküli megszüntetése, ezért az adott bíróság gazdasági hivatala követelést jelent be, amelyet a felszámoló nem vitatott követelésként nyilvántartásba vesz, nem alapozza meg a bíróság egész eljárásból való kizárását.
A másodfokú bíróság ezért a Pp. 18. § (2) bekezdése és 45. § (2) bekezdése alapján határozva a B. M.-i Bíróság kizárását megtagadta. (Pécsi Ítélőtábla Gkk. II. 30.077/2004. sz.)