adozona.hu
BH 2004.7.289
BH 2004.7.289
I. A bíróság fizetésképtelenséget megállapító határozatához - annak kézbesítésétől - kötve van, azt nem módosíthatja és nem helyezheti hatályon kívül - A döntés jogerőre emelkedése előtt benyújtott, a felszámolási kérelem "visszavonását" tartalmazó beadvány határidőben előterjesztett fellebbezésnek tekintendő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek.; Pp. 227. § (1) bek., 235. § (2) bek., 237. §, 238. § (1) bek.]. II. Az elállásra vonatkozó nyilatkozatnak határozottnak, egyértelműnek, a féltől származónak és a bírós
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező 2002. február 6-án előterjesztett kérelmére indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság a 9. sorszámú végzésében az 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 157. § e) pontja alapján az eljárást megszüntette, az adós fizetésképtelenségét megállapító, felszámolását elrendelő, felszámolót kijelölő 6. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, az adóst 1500 Ft mérsékelt illeték hitelezőnek történő megfizetésére kötelezte, s megállapította, a hitelező 38 ...
BH 2004.7.289 I. A bíróság fizetésképtelenséget megállapító határozatához - annak kézbesítésétől - kötve van, azt nem módosíthatja és nem helyezheti hatályon kívül - A döntés jogerőre emelkedése előtt benyújtott, a felszámolási kérelem "visszavonását" tartalmazó beadvány határidőben előterjesztett fellebbezésnek tekintendő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek.; Pp. 227. § (1) bek., 235. § (2) bek., 237. §, 238. § (1) bek.].
II. Az elállásra vonatkozó nyilatkozatnak határozottnak, egyértelműnek, a féltől származónak és a bírósághoz intézettnek kell lennie. A bíróság a fél nyilatkozatát nem értelmezheti kiterjesztően, és vélelmezéssel nem pótolhatja azt [Pp. 157. § e) pontja].
A hitelező 2002. február 6-án előterjesztett kérelmére indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság a 9. sorszámú végzésében az 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 157. § e) pontja alapján az eljárást megszüntette, az adós fizetésképtelenségét megállapító, felszámolását elrendelő, felszámolót kijelölő 6. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, az adóst 1500 Ft mérsékelt illeték hitelezőnek történő megfizetésére kötelezte, s megállapította, a hitelező 38 500 Ft illeték, 15 000 Ft közzétételi költségtérítés visszaigénylésére jogosult. A határozat indokolása szerint a hitelező a 2002. július 2-án kelt nyilatkozatában a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmét visszavonta, miután a tartozás rendezésére az adóssal egyezséget kötött.A végzés ellen a hitelező terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, s az elsőfokú bíróság eljárás folytatására utasítását kérelmezte. Jogorvoslati kérelmében előadta, az adós fizetésképtelenségét megállapító, felszámolását elrendelő, s a felszámolót kijelölő 6. sorszámú végzés jogerőre emelkedése előtt az adós egyezségi ajánlatot tett, melynek értelmében tőketartozása 50%-át vállalta megfizetni. A hitelező a 2002. július 2-án kelt, adóshoz intézett levelében nem vonta vissza a felszámolási eljárás elrendelése iránti kérelmét, csak kilátásba helyezte azt, a tőkekövetelése 50%-ának megfizetésétől tette függővé kérelmének visszavonását. Az adós tartozása felét nem rendezte, ezért a hitelező nem kérte az eljárás megszüntetését.
Az adós a fellebbezésre nem tett észrevételt. A fellebbezés a következők miatt alapos.
Adott ügyben a hitelező azért kérte az adós fizetésképtelenségének a megállapítását és a felszámolásának elrendelését, mert az adós 1 091 703 Ft áruellenérték és késedelmi kamata tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki.
Az adós a felszámolási kérelemre tett nyilatkozatában a hitelező követelését elismerte. Az adós kérelmére az elsőfokú bíróság 30 nap határidőt engedélyezett a tartozás kiegyenlítésére. Miután ez a határidő eredménytelenül telt el az elsőfokú bíróság a 6. sorszámú végzésében egyebek mellett a többször módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította az adós fizetésképtelenségét, a 27. § (1) bekezdése alapján elrendelte felszámolását, a 27/A. § (1) bekezdése alapján kijelölte a felszámolót.
Az adós a fellebbezési határidőn belül postára adott 8. sorszám alatti beadványában bejelentette, a hitelezőnek az adóshoz intézett, 2002. július 2-án kelt levele alapján az adós és a hitelező megállapodott abban, hogy a hitelező tőkekövetelése 50%-ának megfizetésével egyidejűleg a másik 50%-ról lemond, s egyidejűleg visszavonja a felszámolási kérelmét (helyesen: eláll a felszámolási kérelmétől). Az adós elsődlegesen kérelmezte a felek egyezségének jóváhagyását, s a 6. sorszámú végzés saját hatáskörben történő visszavonását, másodlagosan kérte beadványát fellebbezésként kezelni.
Az elsőfokú bíróság a hitelező 2002. július 2-án kelt, adósnak írt levelében található nyilatkozatára tekintettel a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 157. § e) pontja alapján az eljárást megszüntette, s a 6. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte.
A jelen eljárásra irányadó, a lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel az 1997. évi XXVII. törvénnyel, valamint a 2000. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bekezdése értelmében azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak.
A Pp. 227. § (1) bekezdése értelmében - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik -, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve. E rendelkezésből következően a bíróság az adott jogvitában hozott határozatához kötve van, azt tehát nem módosíthatja, és nem helyezheti hatályon kívül. Az egyszerű kötőerő az ítéletek, végzések és meghagyások tekintetében egyaránt érvényesül, mégpedig az adott határozat közlésétől kezdve. A határozathoz való kötöttséget - ha a törvény másként nem rendelkezik - csak a perorvoslati kérelem alapján lefolytatott eljárásban hozott hatályon kívül helyező és az első- vagy másodfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasító végzés oldja fel. Az egyszerű kötőerő nem érvényesül, ha az igazolási kérelem sikeres [Pp. 109. § (4) bekezdés], továbbá a pervezetésre vonatkozó, az egyoldalú kérelmet, a határidőhöz kötött perbeli cselekményt elutasító [Pp. 227. § (2) bekezdés], illetve a pénzbírságot megállapító [Pp. 227. § (3) bekezdés] határozat esetén.
A fentiekből következően tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a 6. sorszámú, az adós fizetésképtelenségét megállapító, felszámolását elrendelő, a felszámolót kijelölő végzésének 2002. június 25-i, 26-i kézbesítését követően a 2002. október 9-én kelt 9. sorszámú végzésében az eljárást megszüntette, s a 6. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az adós 8. sorszám alatti beadványát határidőben előterjesztett fellebbezésként kezeli, s az adóst rövid határidő kitűzésével elutasítás terhe mellett fellebbezése hiányainak pótlására hívta volna fel.
A Pp. 157. §-a sorolja fel, hogy a bíróság mely esetekben szünteti meg a pert. A törvényhely e) pontjában foglaltak szerint a bíróság a pert megszünteti, ha a felperes (hitelező) a keresetétől (felszámolási kérelmétől) elállt. A keresettől elállás a fél olyan egyoldalú eljárásjogi rendelkező cselekménye, amellyel azt juttatja kifejezésre, hogy az eljárás folytatását és érdemi befejezését nem kívánja. Az elállásra vonatkozó nyilatkozatnak határozottnak, egyértelműnek, a felperestől (hitelezőtől) származónak és a bírósághoz intézettnek kell lennie. A fél nyilatkozatától a bíróság nem térhet el, azt kiterjesztően nem értelmezheti, a per adatai alapján nem mérlegelheti, vélelmezéssel nem pótolhatja a szükséges jognyilatkozatot. Ha a fél jognyilatkozata nem egyértelmű, a bíróság köteles őt a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazása érdekében nyilatkoztatni.
A leírtakra tekintettel, amennyiben az elsőfokú bíróság még nem hozta volna meg a 6. sorszámú, az adós fizetésképtelenségét megállapító, felszámolását elrendelő, felszámolót kijelölő végzését, az adós 8. sorszámú beadványához csatolt, a hitelezőnek a 2002. július 2-án kelt, adóshoz intézett levele alapján is tévesen szüntette volna meg az eljárást a Pp. 157. § e) pontjára hivatkozással, miután a hitelező nyilatkozatát nem a bírósághoz intézte, illetve a kérelemtől elálló nyilatkozat megtételét követelése 50%-ának rendezése időpontjára ("...megfizetésével egyidejűleg lemondunk és visszavonjuk...") vállalta, azaz a tartozás 50%-a kifizetésének feltételéhez kötötte.
A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárást megszüntető, a 6. sorszámú végzést hatályon kívül helyező jogszabálysértő végzését a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot az eljárás további folytatására utasította. Az elsőfokú bíróságnak az adós 8. sorszám alatti beadványát fellebbezésként kell kezelnie, s figyelemmel a Pp. 235. § (2) bekezdésében, a 237. §-ában és a 238. § (1) bekezdésében foglaltakra az adóst hiánypótlásra kell felhívnia, s ennek teljesítése vagy a teljesítés elmaradása függvényében kell az eljárást folytatnia. (Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 40552/2003. sz.)