adozona.hu
BH 2004.7.288
BH 2004.7.288
I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye - A gazdasági társaság adós a cégjegyzékből való törléssel jogképességét elveszíti, így vele szemben az eljárás nem folytatható, hanem az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. § (2) bek., Pp. 50. § (1) bek., 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pontja és 157. § a) pontja]. II. A végelszámolás és a felszámolási eljárás viszonyát a Cstv. a felszámolás elsődlegességét biztosítva szabály
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmére indult felszámolási eljárást a 4. sorszámú végzésével megszüntette a többször módosított 1991. évi IL. tv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 157. §-ának a) pontja és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján.
A határozat indokolásában rögzített tényállás szerint az elsőfokú bíróság a cégnyilvántartásból megállapította, hogy a megyei cégbíróság az adós céget 2001. október 1-jei hatállyal törölte.
Egyidejűleg tájékoztatta a hitel...
BH 2004.7.288 I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye - A gazdasági társaság adós a cégjegyzékből való törléssel jogképességét elveszíti, így vele szemben az eljárás nem folytatható, hanem az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. § (2) bek., Pp. 50. § (1) bek., 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pontja és 157. § a) pontja].
II. A végelszámolás és a felszámolási eljárás viszonyát a Cstv. a felszámolás elsődlegességét biztosítva szabályozza azzal, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően a végelszámolás elhatározására már nincs mód - Annak sincs akadálya, hogy a végelszámolását végző céggel szemben valamely hitelezője felszámolást kezdeményezzen. A végelszámolás megszüntetése csak akkor kötelező, ha a felszámolást jogerősen elrendelték [Cstv. 65. § (4) bek., 72. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a hitelező kérelmére indult felszámolási eljárást a 4. sorszámú végzésével megszüntette a többször módosított 1991. évi IL. tv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 157. §-ának a) pontja és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján.A határozat indokolásában rögzített tényállás szerint az elsőfokú bíróság a cégnyilvántartásból megállapította, hogy a megyei cégbíróság az adós céget 2001. október 1-jei hatállyal törölte.
Egyidejűleg tájékoztatta a hitelezőt arról is, hogy az általa befizetett közzétételi díjat visszaigényelheti.
A megszüntető végzés ellen a hitelező terjesztett elő fellebbezést, melyben a végzés megváltoztatását kérte - tartalmát tekintve - az adós fizetésképtelenségének a megállapítása és a felszámolásának elrendelése mellett, valamint kérte az adós kötelezését a felmerült felszámolási költségei megfizetésére. A fellebbezésében azt sérelmezte, hogy az adós kft.-t annak ellenére törölte a cégbíróság a cég-nyilvántartásból, hogy az a hitelező igényét kielégítette volna a végelszámolási eljárás során, illetőleg, hogy a felszámolási eljárásban hozandó döntést megelőzően fejezte be a végelszámolási eljárást. Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság a korábbi eljárás ügyszámától eltérő ügyszámon küldte meg az eljárást megszüntető végzést.
A fellebbezése indokolásául előadta: az adós végelszámolója felé bejelentette a hitelezői igényét, mely tényről a cégbíróságot is értesítette, majd az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményezett. A felszámolási eljárásban hozott megszüntető végzés ellen előterjesztett fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárás során az elsőfokú bíróság megállapította, hogy időközben, 2001. október 1-jén a Cégbíróság törölte az adós céget a cégnyilvántartásból a végelszámolási eljárás jogerős befejezésére tekintettel, és ezért ismételten megszüntette az eljárást.
Úgy vélte a hitelező, hogy a végelszámoló nem tartotta be a többször módosított 1991. évi IL. törvény végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit, illetve több esetben megszegte konkrét előírásait. Hivatkozott arra, hogy a végelszámolási eljárás során a végelszámoló a hitelezői igénybejelentését átvette, azonban a hitelezőt nem értesítette az igénye vitatásáról, így a követelés - álláspontja szerint - nem vitatott követelésnek minősül, mely alapján felszámolási eljárás kezdeményezhető. Előadta azt is, hogy a cégbíróságnak tudomása volt a hitelező igényéről, ennek ellenére a hitelezői igény kielégítése nélkül került sor a végelszámolási eljárás befejezésére, illetve az adós cégjegyzékből való törlésére.
Sérelmezte, hogy a korábbi megszüntető végzés ellen előterjesztett fellebbezés elbírálásának bevárása nélkül, illetve a fennálló függő jogi helyzet ellenére született a döntés, mely megítélése szerint a jogbiztonságot sérti.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helytálló határozatot hozott.
A jelen felszámolási eljárásra irányadó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 111. §-ának (1) bekezdése szerint, ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig illetve perbevonásáig félbeszakad. A többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye.
A fél megszűnésével megszűnik a jogképessége, így a perbeli (eljárásbeli) jogképessége is, melynek meglétét a bíróságnak a Pp. 50. §-ának (1) bekezdése értelmében az eljárás egész tartama alatt vizsgálnia kell. A fél perbeli, eljárásbeli jogképessége hiányában pedig az eljárás nem folytatható.
Az adott ügyben a cégnyilvántartás adataiból megállapíthatóan az adós korlátolt felelősségű társaságot a cégbí-róság a 2001. október 1-jei kérelemre (a végelszámolás befejezésének eredményeként) törölte a cégjegyzékből. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése értelmében a korlátolt felelősségű társaság a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, és 53. §-ának (2) bekezdése értelmében a cégjegyzékből történő törléssel szűnik meg. Az adós korlátolt felelősségű társaság tehát a cégjegyzékből történő törléssel megszűnt, ennek folytán perbeli (eljárásbeli) jogképességgel sem rendelkezik tovább, ezért helyesen határozott az elsőfokú bíróság, amikor eljárásbeli jogképesség hiányában az eljárást megszüntette.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési hivatkozásokkal összefüggően a következőkre mutat rá. A jelen ügyben irányadó 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás 32. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata az elsőfokú bíróságon kezdőiratként kezelendő, ha a hatályon kívül helyezett határozat befejezte az eljárást. Ezért került új ügyszámon elintézésre az adós felszámolására irányuló kérelem.
A jelen felszámolási eljárásban nincs mód a hitelező végelszámoló eljárását sérelmező kifogásának elbírálására, a végelszámoló azonban a kötelezettségeinek megszegése esetén kártérítési felelősséggel tartozik. Ezt az álláspontot képviselte a Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok című lapjának 2001. évben közzétett 137. számú eseti döntésében is. Ezen túlmenően a hitelező a Gt. 56. §-ában foglaltak szerint, a társaság tagjaival szemben helytállási kötelezettségük alapján is érvényesítheti - a törvényes feltételek fennállása esetén - a végelszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői igényét.
Tévesen állítja azonban a hitelező, hogy a jelen felszámolási eljárás megszüntetésének akadályát képezte az a "függő jogi helyzet" is, hogy ugyanazon felek között, ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti eljárás már folyamatban volt. A végelszámolási eljárás és a felszámolási eljárás ugyanis - a per megszüntetésének szempontjából - nem minősül ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított eljárásnak. A két eljárás viszonyát a Csődtörvény rendelkezései szabályozzák a felszámolási eljárás elsődlegességét biztosítva olyképpen, hogy a többször mód. Cstv. 65. §-ának (4) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően a jogutód nélküli megszűnést kimondó (végelszámolásról határozó) határozat meghozatalának nincs helye. A többször mód. Cstv. 72. §-ának (3) bekezdése azonban a végelszámolás megindulását követően is lehetőséget biztosít a felszámolási eljárás kezdeményezésére. A végelszámolás alatt álló adóssal szemben tehát már nem csak a végelszámoló, hanem a fizetésképtelenségnek a többször mód. Cstv. 27. §-a (2) bekezdése szerinti valamely feltétele fennállása esetén, bármely hitelező is kezdeményezhet - ahogy ezt a jelen eljárás hitelezője is tette - felszámolási eljárást az adós ellen. Ha elrendelik az adós felszámolását, a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében a bíróságnak a cégbíróságot értesítenie kell. Az adott ügyben azonban az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolásának elrendelésére még nem került sor, a Legfelsőbb Bíróság e tárgykörben vizsgálódva hozta meg az elsőfokú bíróság eljárás megszüntetéséről szóló végzését hatályon kívül helyező határozatát, azonban az eljárás megismétlésére a már kifejtettekre figyelemmel, az adós törlése miatt nem volt lehetősége az elsőfokú bíróságnak.
A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdés szerint, a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. §ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 40591/2003. sz.)