adozona.hu
BH+ 2004.6.282
BH+ 2004.6.282
A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt ugyan köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni, feljelentés megtételére azonban a bíróság nem utasíthatja, mert a felszámoló a törvényben meghatározott feladatait önálló felelősséggel végzi [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 33. § (4) bek., 54. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az adós gazdálkodó szervezet ellen az 1998. február 18-án kezdeményezett felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította, az adóst megszüntette, megkeresni rendelte a Cégbíróságot az adós cégjegyzékből való törlése iránt.
A felszámoló által 17. sorszámon beterjesztett zárójelentést jóváhagyta. A felszámoló díját 300 000 Ft-ban állapította meg és abból 3000 Ft-ot, amely az elkülönített számlán rendelkezésre állt, a felszámoló számlájára átutalni rendelte.
Megállapította, ...
BH+ 2004.6.282 A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt ugyan köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni, feljelentés megtételére azonban a bíróság nem utasíthatja, mert a felszámoló a törvényben meghatározott feladatait önálló felelősséggel végzi [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 33. § (4) bek., 54. §].
Az elsőfokú bíróság az adós gazdálkodó szervezet ellen az 1998. február 18-án kezdeményezett felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította, az adóst megszüntette, megkeresni rendelte a Cégbíróságot az adós cégjegyzékből való törlése iránt.A felszámoló által 17. sorszámon beterjesztett zárójelentést jóváhagyta. A felszámoló díját 300 000 Ft-ban állapította meg és abból 3000 Ft-ot, amely az elkülönített számlán rendelkezésre állt, a felszámoló számlájára átutalni rendelte.
Megállapította, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek az eljárás befejezésekor vagyona nincs, ezért a hitelezők kielégítéséről nem rendelkezett. A feljegyzett eljárási illetékről úgy rendelkezett, hogy az "az állam terhén marad". Kötelezte a felszámolót a ki nem selejtezhető iratoknak az illetékes szervek részére történő átadására, illetve a megmaradó iratok megőrzésére. Végül kötelezte a felszámolót, hogy a végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a bíróságnál - pénzbírság terhével - igazolja, hogy a volt ügyvezetőkkel szembeni, csődbűntett alapos gyanújának elkövetése miatti büntető feljelentési kötelezettségének eleget tett.
A végzés indokolásában megállapította, hogy az 1998. október 8-án kelt 16. sorszámú végzéssel elrendelt felszámolási eljárásban a felszámoló a 2000. február 16-án érkezett beadványában a felszámolás egyszerűsített formában történő befejezését kérte, mert az adós gazdálkodó szervezet volt ügyvezetői, L. S. és B. S., nem tettek eleget a Cstv. 31. §-ában előírt kötelezettségüknek. Emiatt a felszámolás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, továbbá - információi szerint - a Kft. semmilyen vagyonnal nem rendelkezik.
A bíróság az eljárás folyamán felhívta a volt ügyvezetőket a felszámolással kapcsolatos feladataik teljesítésére, azonban a velük szemben kiszabott pénzbírság ellenére sem teljesítették kötelezettségeiket. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felszámoló zárójelentésében foglaltakat elfogadta és a rendelkező rész szerint határozott. A Cstv. 33. § (4) bekezdésében foglaltak alapján kötelezte a felszámolót rendőrhatósági bejelentés megtételére.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós képviseletében L. S. ügyvezető nyújtott be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú végzés azon részének hatályon kívül helyezését, melyben a felszámolót büntető feljelentés megtételére kötelezte.
Fellebbezése indokaként hivatkozott arra, hogy a felszámolási eljárás megindítását követően a bíróság által kijelölt felszámolóval B. S. tarthatta a kapcsolatot, mert ő, mint másik ügyvezető Gy.-be költözött. Amikor tudomást szerzett arról, hogy a felszámoló a szükséges iratokat nem kapta meg, a könyvelő cégnek utasítást adott arra, hogy postai úton, ajánlott levél formájában a szükséges dokumentumokat küldje meg. Erre 2001. május 23-án került sor, amelyet levélpostai küldemény feladóvevényével a könyvelő igazolt. A könyvelő az Adóhivatal részére szintén megküldte a szükséges bevallást. Mindezek azt bizonyítják, hogy az ügyvezetők közül ő, ha késve is, de eleget tett a jogszabályi előírásoknak. Mindezek alapján csődbűntett alapos gyanúja vonatkozásában nem állapítható meg.
A fellebbezésre az adós felszámolója észrevételeket nem terjesztett elő.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
A jelen eljárásra alkalmazott, az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 33. § (4) bekezdése szerint a felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.
A felszámolót az idézett törvényhely szerint tehát feljelentési kötelezettség terheli. E feljelentés megtételére azonban a bíróság által nem utasítható, abból következően, hogy a felszámoló a felszámolási törvényben meghatározott feladatait önálló felelősséggel végzi. Magának kell megítélnie, hogy az adott körülményekre tekintettel a büntető feljelentés megtételére lát-e kellő alapot, illetve valamely per megindítása az adós érdekében áll-e, vagy sem.
A többször módosított Cstv. 54. §-a akként rendelkezik, hogy a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvátható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Ebből következően perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető, úgyszintén nem lehet büntető feljelentés megtételére sem kötelezni. Amennyiben a feljelentés megtételének vagy más per megindításának elmaradásából a felszámolási eljárás résztvevőinek kára keletkezik, e kártérítési igényt a felek a felszámolóval szemben a törvény rendes útján, polgári perben érvényesíthetik [Ptk. 339. § (1) bekezdése].
Az elsőfokú bíróság végzésének a felszámolót feljelentés megtételére kötelező rendelkezése és pénzbírság kilátásba helyezése egyébként is végrehajthatatlan, hiszen a záró végzés jogerőre emelkedésével a felszámolási eljárás befejeződik. Ezután a bíróságnak nincs lehetősége ellenőrizni, hogy a felszámoló a büntető feljelentést megtette-e, illetve arra sincs lehetősége, hogy ennek hiányában vele szemben pénzbírságot szabjon ki.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését a többször módosított Cstv. 6. § (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 259. § folytán, a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felszámolónak büntető feljelentés megtételére kötelezését mellőzte. (Legf. Bír. Fpk.VI.32.524/2001.sz.)