adozona.hu
MBH 2004.05.56
MBH 2004.05.56
Az új végelszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálásakor a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el. Megalapozatlan az új végelszámoló kijelölésére irányuló kérelmet előterjesztő fél azon hivatkozása, hogy az eljárás illetékmentes.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1997. évi CXLIV. tv. 57. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. 49-55. §)
2003. január 14-én dr. F. Endre - hitelezőként - kérelmet nyújtott be a cégbíróságra, amelyben a végelszámolás alatt álló M. Rt. ügyében új végelszámoló kijelölését kérte.
Álláspontja szerint a közgyűlés által kijelölt végelszámoló, aki a társaság korábbi vezetője, maga is közrehatott nem megfelelő gazdálkodásával abban, hogy a társaság elveszítette a vagyonát és végelszámolás alá került.
A kisrészvényesek érdekeire hi...
MBH 2004.05.56 Az új végelszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálásakor a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el.
Megalapozatlan az új végelszámoló kijelölésére irányuló kérelmet előterjesztő fél azon hivatkozása, hogy az eljárás illetékmentes.
(1997. évi CXLIV. tv. 57. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. 49-55. §)2003. január 14-én dr. F. Endre - hitelezőként - kérelmet nyújtott be a cégbíróságra, amelyben a végelszámolás alatt álló M. Rt. ügyében új végelszámoló kijelölését kérte.
Álláspontja szerint a közgyűlés által kijelölt végelszámoló, aki a társaság korábbi vezetője, maga is közrehatott nem megfelelő gazdálkodásával abban, hogy a társaság elveszítette a vagyonát és végelszámolás alá került.
A kisrészvényesek érdekeire hivatkozással az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 57. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve kérte, hogy a bíróság más végelszámoló kijelölése iránt intézkedjék, indítványozta saját magának, mint kérelmezőnek, végelszámolóként történő kijelölését azzal, hogy a szükséges adózási, számviteli, pénzügyi és jogi ismeretekkel rendelkezik és van elképzelése, hogy a visszaéléseket hogyan lehet kiiktatni, illetve a korábbiakat feltárni.
A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a kérelmezőt felhívta 5.000,-Ft eljárási illeték lerovására, majd a kérelmet, mint törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére irányuló beadványt, észrevételre megküldte a kérelmezett részvénytársaságnak.
A kérelmezett képviselője 2003. február 12-én előterjesztett észrevételében ellenezte új végelszámoló kijelölését. Álláspontja szerint a kérelmező nem jogosult a Gt. 57. § szerinti kérelem előterjesztésére, mert a társaságnak nem részvényese és az a körülmény, hogy a részére kifizetett részvények ellenértékének összegszerűségét vitatja, nem teszi őt hitelezővé. Hitelezői minőségét csak követelésének jogosságát megállapító jogerős bírósági határozattal igazolhatná, ilyennek hiányában a kérelmező a Gt. 57. § (3) bekezdése szerinti kérelem előterjesztésére nem jogosult. Egyébként új végelszámoló esetleges kijelölése esetén dr. F. Endre személyével nem értett egyet. A jelenlegi végelszámolót a 2002. november 29-én megtartott rendkívüli közgyűlésen, ellenszavazat nélkül választották meg.
A cégbíróság 2003. március 14. napján kelt 7. sorszámú végzésével dr. F. Endre új végelszámoló kirendelése iránti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a kérelmező eljárási illeték-költségét maga viseli. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a felek előadásának ismeretében a bíróság úgy látta, hogy a Gt. 57. § (3) bekezdésében foglalt jogintézmény alkalmazására jelen esetben nincs törvényes lehetőség.
Álláspontja szerint új végelszámoló kijelölésére a fent hivatkozott jogszabály rendelkezése alapján csak akkor van lehetőség, ha valamilyen rendkívüli helyzet folytán az eredetileg kijelölt végelszámoló feladatának ellátására képtelenné válik, és ha valamennyi érintett egyetért a személycsere tekintetében. A bíróság álláspontja szerint a jogorvoslathoz való jog alkotmányos alapelvének alkalmazása nem teszi lehetővé a Gt. 57. § (3)-(4) bekezdésének alkalmazását olyan esetekre, mikor a felek súlyos jogvitában állnak egymással, melyek csak kontradiktórius peres eljárásban, bizonyítás felvétele eredményeként bírálhatók el megnyugtatóan. A megyei bíróság az újabb végelszámoló kijelölése iránti kérelem elutasításával egyidejűleg rámutatott, hogy a kérelmező részvényének többletértéke tekintetében peres úton érvényesítheti igényét.
A kérelmezőnek - tévedésből - a 7. sorszámú elutasító végzés helyett egy 8. sorszámú R. Jenőné, volt M. Rt. kisrészvényesnek szóló végzést kézbesített a bíróság, amelyben arról adott tájékoztatást, hogy a részvény ellenértékével kapcsolatos vitás kérdésben a cégbíróságnak nincs hatásköre.
2003. április 10-én dr. F. Endre újabb beadványt terjesztett elő, amelyben a bíróság 7. sorszámú végzésének kiegészítését kérte, mert álláspontja szerint a végzés nem tartalmaz a kérelem felöli döntést.
Bejelentette, nincs tudomása arról, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett volna az M. Rt. ellen.
Az általa hivatkozott gazdasági visszaéléseket és a kisrészvényesek kisemmizését csupán a Gt. 57. § (3)-(4) bekezdésén alapuló kérelmének indokolásaként terjesztette elő. Álláspontja szerint R. Jenőné volt részvényes panasza, amely "a végelszámoló általi kisemmizéssel kapcsolatos" alátámasztja kérelmét. Hangsúlyozta, hogy beadványa nem az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 55. §-án alapuló törvényességi kérelem, ezért illetékfizetésére kötelezésére is megalapozatlanul került sor. Kérte a tévesen lerótt illeték visszafizetéséről rendelkezni.
Bejelentette, hogy a városi bíróságnál fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte, és a jogerős fizetési meghagyás alapján megkísérelt azonnali beszedési megbízás eredménytelen volt, mert az M. Rt. számláját még a végelszámolás megindítása előtt megszüntette.
A cégbíróság 2003. május 14-én 11. sorszám alatt hozott végzésével a 7. sorszámú végzés kiegészítésére irányuló kérelmet elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a bíróság a kérelem és az ügydöntő végzés összevetése után megállapította, hogy a kiegészítésre irányuló indítvány megalapozatlan, ezért azt elutasította.
A végzés ellen dr. F. Endre fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezés indokolása szerint a bíróság mellőzte a kérelmező 2003. április 8-i keltű kiegészítési kérelmében előadott érveit, így azokat jelen fellebbezés indokaként is fenntartja. Kérte, hogy a bíróság a fellebbezett végzést helyezze hatályon kívül, és utasítsa az eljáró elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, vagy mint a végelszámoló személye ellen benyújtott panaszt érdemben bírálja el. Kérte, hogy az ítélőtábla tekintse át a bíróság által kirótt 5.000,-Ft, illetve a 7.000,-Ft-os fellebbezési illeték lerovásának jogszerűségét.
A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében indítványozta az elsőfokú bíróság elutasító határozatának helybenhagyását, az abban szereplő indokok alapján.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést megalapozatlannak találta az alábbiak szerint.
A kérelmező álláspontja szerint a Gt. 57. § (3) bek. alapján folytatandó eljárás nem minősül törvényességi felügyeleti eljárásnak. A kérelmező ezzel kapcsolatos álláspontja téves.
A Gt. 57. §-a lényegében anyagi jogi rendelkezést tartalmaz, amennyiben az ott megjelölt személyeknek lehetővé teszi, hogy új végelszámoló kirendelésére tegyenek indítványt bizonyos feltételek fennállása esetén. Arra azonban, hogy ennek során milyen eljárási szabályokat kell alkalmazni a Gt. 57. § (3) bekezdése nem tartalmaz rendelkezéseket.
A polgári peres ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat az 1952. évi III. törvény, a Polgári perrendtartás szabályozza. A nemperes eljárásokat a Pp.-n kívüli, külön jogszabályokba foglalta a jogszabályalkotó. A gazdasági társaságokkal kapcsolatos eljárási szabályokat, mint speciális, nemperes eljárást az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) tartalmazza. Ebben a cégek bejegyzésével, a cégek életében bekövetkezett változások bejegyzésével, valamint a cégek működésével kapcsolatban gyakorolt törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó normák kerültek rögzítésre (Ctv. 49-55.§).
Az új végelszámoló kijelölése iránt a Gt. 57. § (3) bekezdése szerint benyújtott kérelem esetében a cégbíróság a speciális nemperes eljárás, a Ctv. rendelkezéseinek megfelelően, a törvényességi felügyeleti eljárásra megszabott szabályok szerint járt el.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45. § (3) bekezdése értelmében minden egyéb cégeljárásért 5.000,-Ft illetéket kell fizetni. A fenti törvény 47. § (3) bekezdése értelmében a cégbírósági eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 7.000,-Ft.
A fenti jogszabályhelyek alapján, mind a törvényességi felügyeleti eljárásban lerovandó 5.000,-Ft-os illetékfizetésre történő felhívás, mind pedig a fellebbezési eljárásban történő 7.000 Ft-os eljárási illeték lerovása a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően történt.
A bíróság a 7. sorszámú végzésében az új végelszámoló kijelölésére irányuló kérelemről döntött, azt elutasította, ezért az annak kiegészítésére irányuló kérelmet elutasító 11. sorszámú végzés megalapozott, és törvényes, az ellene benyújtott fellebbezés megalapozatlan, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Pest Megyei Bíróság Cgt.13-03-000037/11.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.029/2004/3.)