adozona.hu
MBH 2004.05.54
MBH 2004.05.54
Ha a tagváltozás bejegyzése iránti kérelem alapjául szolgáló mellékelt okiratok szerint a már korábban bejegyzett befolyásszerzés mértéke azonos maradt, azaz ténylegesen személycsere következett be az új tagjegyzék adatai alapján, a konszernjogi rendelkezések nem alkalmazhatók.
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1997. évi CXLIV. tv. 18.§ (4) bek., 151. § (2) bek., 288. § (3) bek., 292. §)
A G. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a Cégbírósághoz 2003. július 1-jén - jogi képviselője útján - változás bejegyzési kérelmet nyújtott be. A kérelem mellékleteként csatolt 2003. május 30-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a társaságban többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező K. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság a G. Kft.-ben fennálló üzletrészét a KO. Gépszerel...
A G. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a Cégbírósághoz 2003. július 1-jén - jogi képviselője útján - változás bejegyzési kérelmet nyújtott be. A kérelem mellékleteként csatolt 2003. május 30-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a társaságban többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező K. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság a G. Kft.-ben fennálló üzletrészét a KO. Gépszerelő Korlátolt Felelősségű Társaságba apportálta, amelyet a KO. Kft. cégjegyzékét vezető cégbíróság 2003. május 20-án kelt végzésével bejegyzett a cégjegyzékbe. E tagváltozás tényének rögzítésén túl a társaság tagjai határoztak a TEÁOR kötelező átkódolására vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a társaság tevékenységi körének a TEÁOR '03 szerinti meghatározásáról.
A cégbíróság hiánypótlási eljárás lefolytatását követően - amelynek keretében a bíróság- egyebek mellett - az új tag 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 292. § -ában foglalt nyilatkozatát is kérte - a 2003. augusztus 6-án kelt 18. sorszámú végzésével a társaság tagjaiban bekövetkezett változásokat bejegyezte a cégjegyzékbe, míg az ugyanezen a napon kelt 19. sorszámú végzésével a változás bejegyzési kérelmet ezt meghaladóan elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy 2003. május 20-tól apportálás folytán a K. Kft. helyett a KO. Kft. lett a társaság egyik tagja. A 2003. május 30-án megtartott taggyűlésen a tagok közül a KO. Kft. és az I. Bt. voltak jelen. Ezen a taggyűlésen határoztak a 2002. évi beszámoló és mérleg elfogadásáról, az eredményterv elfogadásáról, az ügyvezető részére történő pénzkifizetésről, valamint a tevékenységi körök átkódolásáról. A KO. Kft. a befolyásszerzésre vonatkozó bejelentési kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére nem tett eleget, ezért a Gt. 292. § (1) és (2) bekezdése alapján szavazati jogát nem, illetve csak a bejelentési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatta volna a taggyűlésen, amely taggyűlés erre tekintettel, a Gt. 151. § (2) bek. és Gt. 18. § (4) bekezdése alapján nem volt határozatképes. Kifejtette azon álláspontját, hogy tévesen hivatkozott a társaság jogi képviselője a hiánypótlásként benyújtott nyilatkozatában arra, hogy a befolyás mértéke csökkent, ugyanis a K. Kft. 62 %-os törzsbetétét szerezte meg a KO. Kft., ezt a többségi befolyást be kellett volna jelentenie.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és a változás bejegyzési kérelemben bejelentett adatváltozások bejegyzésére történő utasítását kérte. Hivatkozott a Gt. 288. § (3) bekezdésére, amely szerint "az e fejezetben foglalt kötelezettségek, illetve jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ha a Gt. 289-291. § szerinti mértékű befolyás az ott meghatározottakkal azonos, vagy nagyobb mértékű jogosultságok csökkenése következtében jön létre". Előadta, hogy a befolyásszerzés jelen esetben azonos mértékű jogosultságok csökkenése következtében jött létre, ezért a hivatkozott jogszabály alapján nem alkalmazandók a Gt. XIV. fejezetében foglalt kötelezettségek, illetve jogkövetkezmények. Álláspontja alátámasztásaként szakirodalomra és a törvény kommentárjára hivatkozott. Így az elsőfokú bíróság - álláspontja szerint -tévesen értelmezte a Gt. konszernjogi szabályait, és helytelenül alkalmazta az azok megsértésével járó szankciókat, emiatt végzése jogszabálysértő. Megjegyezte továbbá, hogy amiatt is téves az elsőfokú bíróság végzése, hogy a végzés indokolásában azt állapította meg, hogy bejelentés hiányában az új tag nem gyakorolhatott szavazati jogot a taggyűlésen. A Gt. 292. § (2) bekezdése szerint a befolyás bejelentésének teljesítését megelőzően a befolyással rendelkező a szavazati jogát csak a bejelentési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja, ennek alapján a KO. Kft. 25 %-os mértékű szavazati jogot még abban az esetben is gyakorolhatott volna a taggyűlésen, ha a konszernjogi szabályokat valóban megszegte volna.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság végzésében a tényállást helyesen állapította meg, de téves az abból levont jogi következtetése.
Megalapozottan hivatkozott az eljárás során a társaság jogi képviselője arra, hogy a Gt. 288. § (3) bekezdése alapján a befolyásszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek és jogkövetkezmények jelen esetben nem alkalmazhatók. A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az apportálással csupán tagváltozás (személycsere) következett be, a többség aránya, a befolyásszerzés mértéke azonos maradt.
A törvény vonatkozó előírásainak értelmezésével kapcsolatosan a miniszteri indokolás, valamint a kommentárok egyértelmű eligazítást nyújtanak. A fellebbezésben is hivatkozott törvényi indokolás szerint, ha a többség aránya nem növekszik, hanem azonos mértékű marad (pl. a 80 %-os részvénytulajdonos eladja egy vevőnek az összes részvényét) vagy a többségi arány egyenesen csökken, a befolyásszerzési szabályok - az azzal kapcsolatos kötelezettségek, szankciók stb. - nem alkalmazhatók. Ezt eddig ilyen világosan a törvény nem mondta ki, bár elméletileg eredetileg is ez volt a helyzet. A gyakorlati bizonytalanságok egyértelmű eloszlatása érdekében az "alulról felfelé" konszernjogi alapelvet most a Gt. 288. § (3) bekezdése kifejezetten tartalmazza.
A fentiekre tekintettel megalapozatlan volt az elsőfokú bíróság Gt. 292. § -ára alapított hiánypótlási felhívása, és annak nem teljesítésére hivatkozással a változásbejegyzési kérelem elutasítása.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó, Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította azzal, hogy az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a KO. Kft. tagsági jogából eredő szavazati jogának figyelembevételével kell állást foglalnia a társaság 2003. május 30-i taggyűlésén elhatározott változások bejegyezhetősége tárgyában.
(Fejér Megyei Bíróság Cg.07-09-008099/19.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.603/2004/2.)