adozona.hu
MBH 2004.05.53
MBH 2004.05.53
Megalapozatlan a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelmet elutasító döntés olyan akadályra hivatkozással, amelyet a megelőző hiánypótlásra felhívó végzés nem tartalmazott. - Nincs olyan jogszabályi előírás, amely alapján a vezető tisztségviselőnek a társaság legfőbb szervét tértivevényes postai küldeményként feladott meghívóval kellene összehívnia. - Ha egy cégjegyzéki adat változásának bejegyzése egy megelőző kérelem bejegyzésétől függ, az eljárás felfüggesztésének lehet helye. - Üzletrész elajándék
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1988. évi VI. tv. 189. §, 191. §; 1997. évi CXLIV. tv. 157. § (4) bek, 299. § (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. 26. §, 41. § (4) bek., 44. § (1) bek.)
A B. Kutató-Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1991. március 22. napján jegyezte be a cégjegyzékbe. Utolsó bejegyzett társasági szerződésmódosításának kelte 1993. február 8.
A cégbíróság az 1994. szeptember 8-án, szeptember 12-én, szeptember 21-én és december 22-én benyújtott változásbejegyzési kére...
MBH 2004.05.53 Megalapozatlan a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelmet elutasító döntés olyan akadályra hivatkozással, amelyet a megelőző hiánypótlásra felhívó végzés nem tartalmazott.
- Nincs olyan jogszabályi előírás, amely alapján a vezető tisztségviselőnek a társaság legfőbb szervét tértivevényes postai küldeményként feladott meghívóval kellene összehívnia.
- Ha egy cégjegyzéki adat változásának bejegyzése egy megelőző kérelem bejegyzésétől függ, az eljárás felfüggesztésének lehet helye.
- Üzletrész elajándékozása esetén nem kötelezhető az ügyvezető a szerződés becsatolására, különös tekintettel arra, hogy az írásbeliség nem érvényességi feltétel.
(1988. évi VI. tv. 189. §, 191. §; 1997. évi CXLIV. tv. 157. § (4) bek, 299. § (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. 26. §, 41. § (4) bek., 44. § (1) bek.)A B. Kutató-Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1991. március 22. napján jegyezte be a cégjegyzékbe. Utolsó bejegyzett társasági szerződésmódosításának kelte 1993. február 8.
A cégbíróság az 1994. szeptember 8-án, szeptember 12-én, szeptember 21-én és december 22-én benyújtott változásbejegyzési kérelmek alapján a tagok személyében - 1994. május 31-én, június 25-én és augusztus 30-án - bekövetkezett változásokat bejegyezte a cégjegyzékbe.
A társaság - jogi képviselője útján - 2003. július 3. napján benyújtott kérelmében az 1994. május 20-i taggyűlési jegyzőkönyv alapján K. György és K. Mária ügyvezetők megbízatásának meghosszabbítását, valamint a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottsági tagok személyében bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A kérelemhez az ügyvezetők által aláírt taggyűlési jegyzőkönyvet és a megválasztott tisztségviselők elfogadó nyilatkozatait csatolták.
A cégbíróság a 24. sorszámú végzésével a cég változásbejegyzés iránti kérelmét a létesítő okirat módosításának, valamint az egységes szerkezetű társasági szerződés csatolásának elmulasztása miatt - hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül -elutasította, majd e végzését a 28. sorszámú végzésével hatályon kívül helyezte, és 29. sorszámú végzésében a társaság jogi képviselőjét - elutasítás terhe mellett - az alábbi hiányok pótlására hívta fel.
Igazolja, hogy a tagok meghívása az 1994. május 20-án megtartott taggyűlésre szabályszerűen történt (tértivevény, meghívó), mert ezek hiányában a taggyűlés döntést nem hozhat; csatolja a taggyűlés jelenléti ívét, amelyből a szavazati arány megállapítható, igazolja továbbá, hogy az iratok késedelmes benyújtásáért kit terhel a felelősség.
A társaság hiánypótlásként benyújtotta K. Mária ügyvezető arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az 1994. május 20-án megtartott taggyűlést a vonatkozó jogszabályok megtartásával, a hiánypótláshoz fénymásolatban mellékelt meghívó elküldésével szabályszerűen hívta össze, továbbá csatolták a taggyűlési jegyzőkönyv jelenléti ívét, amely szerint azon a társaság tagjai közül egyedül K. György ügyvezető tag volt jelen 9655 szavazattal, a társaság további 4 tagja, összesen 1150 szavazattal nem képviseltette magát.
Bejelentették, hogy a mulasztásért K. Mária a felelős.
A társaság jogi képviselője a 2003. július 8. napján benyújtott változásbejegyzési kérelmében az 1999. május 20. napján elhatározott, a társaság telephelyét és tevékenységi körét érintő változások, továbbá a társaság ügyvezetői, felügyelő bizottsági tagjai és könyvvizsgálója megbízatása meghosszabbításának cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A kérelem mellékleteként csatolták az 1999. május 20-i - K. György és K. Mária által aláírt és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott - taggyűlési jegyzőkönyvet, annak jelenléti ívével együtt, továbbá az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott és az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően módosított egységes szerkezetű társasági szerződést, a tisztségviselők elfogadó nyilatkozatait, a társaság tagjegyzékét és a külföldi tag által adott kézbesítési meghatalmazást.
A cégbíróság a 2003. július 23. napján kelt 30. sorszámú végzésében e változásbejegyzési kérelem kapcsán tájékoztatta a jogi képviselőt, hogy a változások bejegyzése csak az előző hiánypótló végzés és a jelen végzésben foglaltak teljesítése után lehetséges. Elutasítás terhe mellett arra hívta fel a jogi képviselőt, hogy a taggyűlésre szóló meghívó átvételét tértivevény benyújtásával vagy más módon, így például az 1999-ben kiadott és felülhitelesített meghatalmazás csatolásával igazolja, valamint e változásbejegyzési kérelem vonatkozásában is közölje, hogy ki a felelős az iratok késedelmes benyújtásáért.
A társaság jogi képviselője a taggyűlés szabályszerű összehívása kapcsán szintén K. Mária ügyvezető erre vonatkozó nyilatkozatát nyújtotta be, és bejelentette, hogy tekintettel az időmúlásra, továbbá arra a tényre, hogy az ügyvezető a taggyűlést nem volt köteles tértivevénnyel megküldött levélben összehívni, tértivevényt nem tudnak csatolni. Nyilatkozott, hogy a késedelmes benyújtásért K. Mária ügyvezető a felelős, és kérte a változások bejegyzését.
A társaság jogi képviselője 2003. július 8. napján további változásbejegyzési kérelmet is előterjesztett, amelyben az egyik külföldi jogi személy tag cégjegyzékből való törlését kérte. A kérelme mellékleteként a 2001. május 1-jén kelt és az ügyvezető által aláírt tagjegyzéket csatolt.
A cégbíróság a 2003. július 23. napján kelt 31. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésében tájékoztatta a jogi képviselőt, hogy az 1994. és az 1999. évekre vonatkozó módosítások tekintetében hiánypótló végzést adott ki, ezek és a jelen hiánypótlás teljesítése után bírálható el a kérelem. E változás bejegyzéséhez az üzletrész átruházásáról készült okirat, illetve taggyűlési jegyzőkönyv csatolására, valamint a késedelmes benyújtásáért felelős személy megnevezésére hívta fel a jogi képviselőt.
A társaság jogi képviselője hiánypótlásában bejelentette, hogy a volt tag üzletrészét K. György tagnak szóbeli szerződéssel elajándékozta, ennek igazolására benyújtotta a volt tulajdonos által 2001. május 29. napján küldött fax fénymásolatát. Előadta, hogy a tagok közötti üzletrész átruházás sem a társasági szerződés 8. pontja, sem a Gt. szerint nem igényelte a társaság hozzájárulását, a társaság e tárgyban taggyűlést nem tartott, így a végzés 2. pontjában foglalt taggyűlési jegyzőkönyvet csatolni nem tudja; bejelentette, hogy az iratok késedelmes benyújtásáért K. Mária ügyvezető a felelős, és kérte a változások cégnyilvántartásba történő bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság a 2003. augusztus 26. napján kelt 35., 36. és 37. sorszámú végzéseivel mindhárom változás bejegyzés iránti kérelmet elutasította.
A 35. sorszámú, az 1994. május 20-i változások bejegyzését elutasító döntését azzal indokolta, hogy a társaság nem igazolta, hogy a tagok meghívása a taggyűlésre szabályosan megtörtént, tértivevényt nem csatoltak, a taggyűlésen egy tag volt jelen a jelenléti ív szerint. Kifejtette, hogy a Kft. adatváltozása az 1994. május 20-i taggyűlés szerint azért sem lehetséges, mert 1994. május 30-án, 1994. július 25-én és az 1994. augusztus 30-án történt változások bejegyzésre kerültek. A jelen változásbejegyzési eljárásban benyújtott taggyűlési jegyzőkönyv a 2-5/1994. számú határozatokat tartalmazza, 1994. május 20-án. A későbbi, de a bíróságra időben benyújtott 1994. július 9. napján készült jegyzőkönyv határozatai az 1-4/1994. számot viselik, az 1994. október 25. napján készült jegyzőkönyvben pedig 5/1994. számú taggyűlési határozat szerepel, ezért a most benyújtott jegyzőkönyv iratellenes.
A 36. sorszámú - az 1999. május 20-i változás bejegyzésére irányuló - változásbejegyzési kérelmet elutasító döntését szintén azzal indokolta, hogy a Kft. nem igazolta, hogy a tagok meghívása a taggyűlésre szabályszerűen megtörtént. Megállapította, hogy a kérelem teljesítése azért sem lehetséges, mert annak előzményét a bíróság elutasította. Így a be nem jegyzett felügyelő bizottsági tagok és a könyvvizsgáló tisztségének meghosszabbítása értelemszerűen nem lehetséges.
A 37. sorszámú végzésében a 2001. május 29-i tagváltozás bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelem elutasítását azzal indokolta, hogy a társaság jogi képviselője a végzésben megadott határidőn belül, illetve a végzés meghozatala napjáig a hiányokat nem pótolta.
A társaság jogi képviselője mindhárom végzés ellen fellebbezést nyújtott be és valamennyi végzés vonatkozásában elsődlegesen azok megváltoztatását és a kért változások cégjegyzékbe történő bejegyzésének elrendelését, másodlagosan a végzések hatályon kívül helyezését és a cégbíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
A 35. sorszámú végzés tekintetében érdemben arra hivatkozott, hogy a társaság a kérelméhez hiánytalanul csatolta az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) mellékletében felsorolt, kötelezően benyújtandó okiratokat. A bíróság felhívására csatolták a meghívó és a jelenléti ív példányát, továbbá az ügyvezető teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy a taggyűlést szabályszerűen hívta össze. Tekintettel arra, hogy a társaság 1991. május 20. napján kelt társasági szerződése nem rendelkezik a taggyűlés összehívásának rendjéről, azt a taggyűlés időpontjában hatályos 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) szabályozza. A régi Gt. 189. és 191. §-a a taggyűlés összehívásáról pedig kizárólag annyiban rendelkezik, hogy azt az ügyvezető a napirend megküldésével úgy hívja össze, hogy a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell eltelnie. Semmilyen rendelkezés nem kötelezte az ügyvezetőt arra, hogy a taggyűlést tértivevénnyel feladott levélben megküldött meghívóval hívja össze, ezért nem róható a társaság terhére egy olyan irat benyújtásának elmulasztása, amelynek alkalmazására nem volt köteles. Kifejtette továbbá, hogy nincs jogszabályi alapja annak a cégbírósági álláspontnak sem, amely a kért változások bejegyzésének elutasítását a taggyűlési jegyzőkönyv egy olyan számelírásra alapozza, amely a taggyűlésen meghozott határozatok tartalmát nem érinti.
A 36. sorszámú végzés elleni fellebbezésben az 1999. május 20-i taggyűlés összehívásával kapcsolatosan jogi álláspontját a korábbi fellebbezésében kifejtettekkel azonos módon adta elő, és kérte, hogy ezeknek a változásoknak az alapját képező megelőző módosítások - fellebbezése folytán történő - cégjegyzékbe történő bejegyzését követően e változások bejegyzéséről is rendelkezzen a bíróság.
A 37. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezésében kifejtette, hogy sem a társasági szerződés, sem az átruházás időpontjában hatályos Gt. nem rendelkezik arról, hogy az üzletrész tagok közötti ajándékozásához a taggyűlés összehívása szükséges. Tekintettel arra, hogy a külföldi tag a teljes üzletrészét átruházta K. György tagra, így a taggyűlés összehívását az üzletrész felosztása sem indokolta. Ugyancsak nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírná, hogy üzletrész ajándékozásáról a felek csak írásban rendelkezhetnek, ezért a Ctv. 23. § (1) bekezdése alapján a cégbíróság ugyan jogi személyiséggel rendelkező cégek esetében további iratok benyújtását is kérheti, de semmiképpen sem róható a társaság terhére olyan iratok benyújtásának elmulasztása, amelyre nem kötelezhető.
A Fővárosi Ítélőtábla határozatában rögzítette, hogy a 35. és 36. sorszámú végzések ellen benyújtott fellebbezések megalapozottak.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a 35. sorszámú végzésében egyrészt olyan okból utasította el a társaság változás bejegyzése iránti kérelmét, amely vonatkozásában a 29. sorszámú hiánypótló végzés felhívást nem tartalmazott, nevezetesen, hogy ellentmondást lát a jelen eljárásban csatolt 1994. május 20-i és a cégbírósági iratok között elfekvő, korábban benyújtott 1994. július 9-i és október 25-i jegyzőkönyvek tartalma, illetve a taggyűlési határozatok számozása között.
A Ctv. 41. § (3) bekezdése szerint a hiánypótlásra felhívó végzésben - melynek kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor - a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A (4) bekezdés kimondja, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
Egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy megalapozatlan a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelmet elutasító végzés olyan akadályra hivatkozással, amelyet a hiánypótlásra kötelező végzés nem tartalmazott.
A fentieken túl helytállóan hivatkozott fellebbezésében a társaság jogi képviselője arra, hogy a társasági szerződés, valamint a taggyűlés időpontjában hatályos régi Gt. alapján nem volt kötelező előírás arra nézve, hogy a taggyűlést tértivevényes levélben megküldött meghívóval kell összehívni. Ezért nem megalapozott a 35. sorszámú végzés indokolásának azon megállapítása sem, hogy a kft. nem igazolta, hogy a tagok meghívása szabályszerűen megtörtént, tértivevényt nem csatolt.
Megállapította ugyanakkor a másodfokú bíróság, hogy e változásbejegyzési kérelemmel egyidejűleg a Gt. 299. § (2) bekezdése alapján köteles lett volna a cég a társasági szerződését módosítani, és az ennek megfelelő egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést benyújtani. Ezért az elsőfokú bíróság ennek elmulasztására alapított 24. sorszámú, a Ctv. 26. §-a szerinti, hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül történő elutasító döntése helytálló volt. Bár ezt a végzését az elsőfokú bíróság a társaság kérelmére hatályon kívül helyezte, nem mellőzhette volna az ezt követő hiánypótlási eljárás keretében ezen okiratok benyújtására vonatkozó felhívást.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 35. sorszámú végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban e változásbejegyzési kérelem vonatkozásában - a fentebb kifejtettek szerint újabb hiánypótlást követően - a Ctv. 44. § (1) bekezdésére figyelemmel az elsőfokú bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy az alapul szolgáló 1994. évben kelt okiratok megfelelnek-e az akkor hatályos anyagi jogi rendelkezéseknek és azok alapján a cég által kért adatváltozások bejegyezhetők-e a cégjegyzékbe.
Az elsőfokú bíróság 36. sorszámú végzésének indokolása - a 35. sorszámú végzéssel azonos módon - megalapozatlanul állapította meg, hogy a kft. nem igazolta, hogy a tagok meghívása a taggyűlésre szabályszerűen megtörtént. A társaság ügyvezetője hiánypótlásként nyilatkozott, e vonatkozásban az elsőfokú bíróságnak a 35. sorszámú végzés kapcsán kifejtetteket értelemszerűen alkalmaznia kell akkor, amikor ennek a kérelemnek a bejegyezhetősége tárgyában dönt.
Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 36. sorszámú végzését is hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot e változásbejegyzési kérelem vonatkozásában is újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította (Ctv. 20. § (1) bek., Pp. 258. § (1) bek.).
Figyelemmel arra, hogy az előző kérelem elbírálása - ahogyan e tényre az elsőfokú bíróság helyesen utalt végzésében - e változás bejegyzési kérelem előzetes kérdése, így amennyiben abban az eljárásban újabb hiánypótló végzés kiadására kerül sor, úgy indokolt lehet ennek az eljárásnak a felfüggesztése a korábbi változás tekintetében hozott jogerős döntésig.
A 37. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezést alaposnak találta a Fővárosi Ítélőtábla.
Megállapította, hogy iratellenesen rögzítette az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában, hogy a társaság jogi képviselője a hiányokat nem pótolta. A társaság jogi képviselője hiánypótlásként a bíróság felhívására benyújtotta a volt tag nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy üzletrészét K. György tagnak elajándékozta. Helytállóan hivatkozott a jogi képviselő a fellebbezésében arra, hogy a hatályos jogszabályok, illetve a társasági szerződés alapján az üzletrész tagok közötti ajándékozásához a taggyűlés összehívására nem volt szükség, továbbá, hogy az üzletrész ajándékozásáról a tagok szóban is rendelkezhettek. Az üzletrész átruházására vonatkozó okirat benyújtásának elmulasztása egyébként sem adhat alapot a tagváltozás bejegyzésének elutasítására az egységes bírói gyakorlat alapján.
A Gt. 157. § (4) bekezdése szerint ugyanis az ügyvezető a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket köteles a cégbíróságnak benyújtani.
A társaság e kötelezettségének eleget tett, a bíróság felhívására pedig a jogi képviselő nyilatkozott, és az üzletrész ajándékozást igazoló rendelkezésre álló okiratot (faxot) hiánypótlásként benyújtotta.
Megállapította a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a tagváltozás bejegyzésének nem előkérdése a korábbi változásbejegyzési eljárásokban hozott döntés, mert a 2001. május 1 -jei tagváltozás nincs összefüggésben a társaság azt megelőző határozataival.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság 37. sorszámú végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. § -a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a tagváltozás bejegyzésére utasította.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-269324/35., 36., 37.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.613/2004/4.)