adozona.hu
BH+ 2004.5.238
BH+ 2004.5.238
Az építésügyi eljárásban nem kötelező, hogy az építkezéssel érintett ingatlan valamennyi tulajdonosa és haszonélvezője részt vegyen; a határozat kézbesítésének elmaradása nem az ügy érdemére kiható lényeges eljárásjogi szabálysértés [Áe. 3. §, 72. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az S. alatti 373. hrsz.-ú ingatlan résztulajdonosa a beavatkozó, a szomszédos 372. hrsz. alatti ingatlan pedig a felperes tulajdonában van. A beavatkozó a korábban lebontott 10 m2 alapterületű pince helyett gyümölcstároló pince építésének engedélyezését kérte a felperes ingatlanával közös határvonalon. Kérelme kiterjedt az utcafronti kerítés felújítására is.
Az építésügyi hatóság a megismételt eljárásban hozott határozatával engedélyezte a tároló pince építését, megállapítva az S. Városi Bír...
BH+ 2004.5.238 Az építésügyi eljárásban nem kötelező, hogy az építkezéssel érintett ingatlan valamennyi tulajdonosa és haszonélvezője részt vegyen; a határozat kézbesítésének elmaradása nem az ügy érdemére kiható lényeges eljárásjogi szabálysértés [Áe. 3. §, 72. §]
Az S. alatti 373. hrsz.-ú ingatlan résztulajdonosa a beavatkozó, a szomszédos 372. hrsz. alatti ingatlan pedig a felperes tulajdonában van. A beavatkozó a korábban lebontott 10 m2 alapterületű pince helyett gyümölcstároló pince építésének engedélyezését kérte a felperes ingatlanával közös határvonalon. Kérelme kiterjedt az utcafronti kerítés felújítására is.Az építésügyi hatóság a megismételt eljárásban hozott határozatával engedélyezte a tároló pince építését, megállapítva az S. Városi Bíróság előtt folyamatban volt per adatai alapján azt is, hogy a terv szerinti tároló pince mindenképpen a beavatkozó ingatlan területén marad. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság a tényállást tisztázta és helyesen döntött arról, hogy a polgári peres eljárás az ügy érdemi eldöntését nem befolyásolja, mert a pince a per tárgyát képező felperesi ingatlant nem érinti.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja az volt, hogy a telekhatár rendezéssel kapcsolatban folyamatban volt, de jelenleg is félbeszakadt polgári per mikénti elbírálása az építési engedélyezési ügyben olyan előkérdés volt, amely miatt az építésügyi eljárás felfüggesztésének lett volna helye, amelyet az építésügyi hatóságok jogszabálysértéssel mellőztek. Jogszabálysértésként jelölték meg azt is, hogy az építésügyi hatóságok határozataikat a felperes ingatlanának haszonélvezőivel nem közölték, így ők a közigazgatási eljárásban nem vehettek részt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy az alperes határozata az ügy érdemi elbírálására is kihatóan jogszabálysértő volt, mert a felperes ingatlanának haszonélvezői részére a határozatokat nem kézbesítették, így az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. § (4) bekezdése alapján az eljárásban ügyfélként nem vehettek részt. Megállapította továbbá azt is, hogy a beavatkozói ingatlan 1/4-ed részének tulajdonosa C. P.-né volt, aki 1991. április 5-én meghalt, a hagyatékát a közjegyző 1993. június 22-én kelt végzésével a beavatkozó és testvére részére adta át C. P. haszonélvezeti jogával terhelten. A tulajdonos-változást azonban az ingatlan-nyilvántartáson nem vezették át, így az alperes sem tisztázta, hogy ki tartozik az építtetői körbe. Az alperes jogszabálysértően mellőzte az Áe. 37. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal szemben a közigazgatási eljárás felfüggesztését, a felperes és beavatkozó, valamint tulajdonostársai között az ingatlan határvonalának rendezésével kapcsolatos, de félbeszakadt peres eljárás jogerős befejezéséig.
A jogerős ítélet ellen a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja az volt, hogy az alperes az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges eljárási szabálysértés nélkül hozta meg határozatát, így annak hatályon kívül helyezésére ok nem volt.
Az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél az ügy érdemében hozott államigazgatási határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. A Legfelsőbb Bíróság a KK. 31. sz. állásfoglalásában kifejtette, hogy keresetében a fél anyagi és eljárási jogszabálysértésre is hivatkozhat és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a közigazgatási határozat érdemben megfelel-e a jogszabályoknak. Eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős és a döntés érdemére is kihat és ez a bírósági eljárásban sem orvosolható.
Az alperes és az elsőfokú építésügyi hatóság valóban az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § (2) bekezdésének és 21. § b) pontjának megsértésével mellőzte határozatainak kézbesítését a felperesi ingatlan haszonélvezői részére. Ez az eljárási jogszabálysértés azonban az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással azért nem volt, mert az ingatlan tulajdonosa, a felperes a közigazgatási eljárásban fellebbezési jogával élt és az alperes határozatának felülvizsgálatával a pert meg is indította. A beavatkozó és társai építési engedélye jogszerűségének elbírálása a felperes tulajdonos kérelmei alapján is megítélhető és eldönthető volt. A közigazgatási eljárásban a jogszabály csak a kézbesítési kötelezettséget írja elő, azonban ennek elmulasztása az Áe.-ben írt jogorvoslati lehetőségek igénybevételét nem zárta ki. Az adott esetben a kézbesítés elmulasztása azért sem járt a haszonélvezők sérelmével, mert a felperes a gyermekük, akitől mint tulajdonostól történt tudomásszerzéssel jogaikat gyakorolhatták volna, így fellebbezési és perindítási jogosultságukkal is élhettek volna. Módja lett volna továbbá arra is a felperesnek, hogy a jelen perbe való beavatkozásokat indítványozza, így a bírósági eljárásban is részt vehettek volna.
Az Áe. 37. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a közigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. Ha más szerv előtti eljárására az ügyfél jogosult, erre megfelelő határidő tűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Az irányadó tényállás szerint a beavatkozó és tulajdonostársai, valamint a felperes között az ingatlan telekhatárának rendezésével kapcsolatban a városi bíróságon folyamatban lévő peres eljárás C. P.-né 1991. április 5-én bekövetkezett halála miatt félbeszakadt. Hagyatékának átadása 1993. június 22-én történt meg. A felperes a Pp. 61. §-ának (1) bekezdése alapján az elhunyt jogutódjainak perbevonásával az eljárás folytatását az 1999. december 8-án benyújtott építési engedély iránti kérelemmel megindult engedélyezési eljárásban, sem az alperes határozata folytán megismételt eljárásban nem kérte, hanem ehelyett a közigazgatási eljárás felfüggesztésére tett indítványt, holott a jogutódlás megállapítását és a peres eljárás folytatását az építési engedélyezési eljárás előtt is kérhette volna. Az alperes ezért a rendelkezésre álló adatok alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg és tisztázta a tényállást és hagyta helyben a beavatkozó részére építési engedélyt megadó közigazgatási határozatot a 2001. február 9-én kelt határozatával.
Nem volt jelentősége annak sem, hogy az építési engedély iránti kérelmet C. P.-né nevében is benyújtották, mert a beavatkozó és tulajdonostársai építési jogosultsága igazolt volt a hagyatékátadó végzés alapján.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Kfv.II.39.098/2002.)